• Lassú teher

    0

    Az utoljára több mint húsz éve megjelent kötetben Tar Sándor huszonhat írását olvashatjuk három ciklusba rendezve. A történetek a szerző szociográfiájának és megrendítő, de a humort sem nélkülöző prózájának legfényesebb pillanatait idézik. Tar mindent tud, amit mesterségéről tudni lehet és tudni érdemes: nemcsak a világot, az abban élő embert is ismeri, emellett mesterien szerkeszt, prózájában a különböző elemek remekül ötvöződnek.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Lombhullás

    0

    Túl a hetvenedik évén, apám többször a hozzá lélekben közel álló, a szintén idős Szabó Pál szavaira emlékezett: „Lombhullás jön.” (…) „Az avarra gondoltam, fanyar, feledhetetlen illatára. Az avarra, mit Arany János járt, leveleit olvasta, majd avar lett ő is. Azzá válunk mindannyian, beletaposnak, beleszántanak a földbe, de a füvekben, virágokban, élőfákban ismét feljövünk, megint az égre nézünk, és a világnak üzenünk.” – Féja Endre
    E kötet Féja Géza 1927 és 1977 között megírt, az egykor a sajtóban közölt, illetve a hagyatékában maradt, eddig még kiadatlan tanulmányait, feljegyzéseit, magnószalagra mondott gondolatait tartalmazza. Az irodalmi élet és az írói sors általános kérdései mellett a magyar irodalom múltjával, kezdeteivel, majd a 19. és a 20. század alkotóival és munkáikkal foglalkozik. Gondolatait fejti ki többek között Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Tömörkény István, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Hatvany Lajos, Szabó Pál, stb. munkásságáról. Az írások négy fő fejezetbe tagolódnak: a Magyar Hellász, mely Féja Géza régebbi írásait foglalja magába; a Vallomások a Nyugat-nemzedékről a reá egykor legnagyobb hatást tett alkotókról beszél; A Magyar író sorsa irodalompolitikai írásokat is tartalmaz, és a Lombhullás életének végén keletkezett írásait tartalmazza.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország

    0

    „A ​magyarokat megszállottan foglalkoztatja a saját történelmük” – állítja Norman Stone, az angolszász történész iskola kiemelkedő egyénisége. Jelen kötetnek köszönhetően pedigegy szokatlan és merőben új perspektívából ismerhetjük meg hazánk modern kori történelmét: egy Magyarországot jól ismerő szerző nézőpontjából, aki eredetileg angol nyelvű közönsége számára írta e könyvet.
    Az utolsó, közel hatvan évben Magyarország háromszor került a világ figyelmének középpontjába: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, 1989-ben, a páneurópai piknik idején, valamint 2015-ben, amikor sok százezer menekült és migráns érkezett a Közel-Keletről Magyarországra. Ezen események arra is rávilágítottak, hogy bár Magyarország egy kis ország, ám mérete ellenére is nagy érdeklődésre tarthat számot. Ezt egyedülálló nyelve is indokolja.
    A szerző közérthető nyelven, sokszor anekdotikus stílusban ad tömör képet Magyarország 1848 utáni történelméről, a 19. század második felének virágzó időszakáról, illetve a sodró erejű 20. századról. A történetmesélés során nem feledkezik meg a kulcsfontosságú kelet-közép-európai perspektíváról és az ország sorsát alapvetően befolyásoló nagyhatalmi érdekekről és erővonalakról sem.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyarország külkapcsolatai (1945-1990)

    0

    Az 1990-es évek levéltári forradalma nyomán lehetővé vált az egykori szovjet blokk és benne Magyarország nemzetközi tevékenységének alapos feltárása. A kötet szerkesztőinek célja, hogy az elmúlt évtizedek levéltári kutatásainak eredményeit a szélesebb olvasóközönség számára, egyúttal a felsőoktatásban is használható kézikönyvben tegyék közzé. Az 1945 és 1990 közötti Magyarország legfontosabb külpolitikai partnereivel – országokkal és intézményekkel egyaránt – fenntartott kapcsolatait a kutatásokban aktívan részt vevő szerzők tanulmányaiból ismerhetjük meg. A kötet szerzői a kétoldalú viszonyrendszert komplex módon, a politika, a gazdaság és a kultúra szféráját egyaránt vizsgálva igyekeznek bemutatni. Az egyes fejezetek befogadását, az adott kétoldalú kapcsolatrendszer gyors áttekintését segítik a fejezetek elején az összefoglaló bevezetők. A kötet a széles olvasóközönség figyelmére számít: történelem és nemzetközi kapcsolatok szakos egyetemi hallgatók, a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozó szakemberek, diplomaták, újságírók és a téma iránt érdeklődő olvasók egyaránt haszonnal forgathatják, akárcsak azok a kutatók, akik Magyarország valamely külügyi relációjának gazdasági vagy kulturális (irodalmi, művészeti stb.) részterületével foglalkoznak.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Mindszenty bíboros az elbeszélt történelemben

    0

    A történettudományban mára elfogadottá vált, hogy a korábban kissé lebecsült jelentőségű elbeszélt történelem az írottakkal egyenértékű forrás. Ebből kiindulva a kötet az angol nyelvű Oral Historynak nagyrészt a szerző által újonnan felkutatott és egyúttal magyar nyelven első alkalommal közreadott forrásanyagára támaszkodik, és veti össze az új információkat a Mindszenty-irodalom eddigi amerikai és magyar forrásaival. A következtetések levonása a már gyakran idézett egyes források újraértelmezésével is jár. Mindszenty József bíboros közel tizenöt éves (nagy)követségi menedékének amerikai szereplői közül az évek múltán számosan adtak interjút. Az olvasók számára a mindennapok és azok színes epizódjai mellett a menedék 1956. november 4-i kérésének és kivételes megadásának lehetséges csatornái, továbbá fő- és mellékszereplői lesznek a legizgalmasabbak. Vajon Mindszenty hajnali visszahívása a Parlamentbe lehetett-e már a menedék tudatos előkészítésének az első lépése? Miről tudott, vagy nem tudott a hajnalban felébresztett bíboros, amikor budai palotájából visszaindult az épületbe? Valójában hány csatornája volt a menedékérésnek, és ki volt annak a kezdeményezője? Bevontak-e a folyamatba közvetítőt, és amennyiben igen, vajon ki lehetett az? Hogyan viselkedett a frissen Budapestre érkezett Edward Wailes kinevezett követ, amikor november 4-én reggel nyolc óra előtt néhány perccel Mindszenty bíboros a szemtanúk számára váratlanul megjelent a kapuban? Egyáltalán hogyan lehetséges, hogy mindezen lényeges eseményeket még ma is jótékony homály fedi?

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Molnár Imre bőrműves iparművész

    0

    Molnár Imre (Budapest, 1942) Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész. Alkotói életútjára nagy hatással volt az 1970-es években induló táncházmozgalom, valamint a Fiatalok Népművészeti Stúdiója, amelynek maga is tagja, aktív résztvevője volt. 1973-ban lett a Népművészet Ifjú Mestere, 1974-ben pedig Népi Iparművész. 1976-tól mind a mai napig Csepelen, a saját műhelyében dolgozik. 1979-ben a Művészeti Alap, 1992-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tagja lett. 1995-ben csatlakozott a Modern Etnika (későbbi nevén Tradíció) öltözéktervező művészcsoporthoz – textilművészek öltözeteihez készített bőrtárgyakat: táskákat, öveket, mellényeket, fejfedőket és egyéb kiegészítőket. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Az Iparművészek – Tervezőművészek sorozat legújabb kötetében Molnár Imre pályaképét Dr. Horváth Hilda művészettörténész a legfontosabb műveket is elemző tanulmányban és a művésszel készült interjúban mutatja be. Az életmű kiemelkedő alkotásairól készült színes képmelléklet és az életutat adatszerűen feldolgozó függelék teszi teljessé a kismonográfiát.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Művészeti konzultáció

    0

    Az album bevezetőjét Kieselbach Tamás művészettörténész, az alkotó művészetét bemutató tanulmányt Gulyás Gábor esztéta írta, míg a nagyszabású Művészeti konzultáció részeként egy-egy festményről véleményüket, gondolataikat (az alkotó mellett) kiválóságok.
    160 festmény, 110 fotó, plakátok, borítók, dokumentumok és egy kegyetlen Tudósok válogatáslemez!

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Sárgamellényben

    0

    1 300 Ft
    Kosárba teszem
  • Simonffy Kálmán nótaszerző műveinek összkiadása

    0

    Simonffy Kálmán nótaszerző, politikus 1831. október 5-én született Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Tápió-Szelén, kisnemesi családban, marosvásárhelyi Simonffy György és kostyánfalvi Kostyán Borbála harmadik gyermekeként. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, ahol Görgey főhadnaggyá léptette elő. 1852-ben Cegléd város főjegyzőjévé választották, majd 1861-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1865-ben Esztergom vármegye főjegyzője, 1872 és 1875 között pedig Esztergom Köbölkút kerületének országgyűlési képviselője lett. Elévülhetetlen érdeme a tárogató eredeti változatának felkutatásáért, annak megmentéséért, illetve a Zeneakadémia megalapításáért tett áldozatos munkája, valamint a fiatal tehetségek önzetlen anyagi támogatása, melyhez Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter is gratulált. Az ország első dalárdáját 1851-ben alakította meg Cegléden, melyet Simonffy hatására számtalan követett gyönyörű nemzeti dalaink hangoztatására szerte az országban. 1859-ben 22 vármegyébe utazott a magyar zene népszerűsítése végett, szellemi látkörét pedig 1864-ig folyvást tartó utazásaival tágította 73 műve jelent meg nyomtatásban 1852 és 1865 között, napilapok és hetilapok melléklete, illetve önálló kötetek formájában, számtalan egyéb írása mellett. Kodály Zoltán a legtehetségesebb és legjelentősebb műdalszerzőnek tartotta Simonffyt, kit korában, mint ünnepelt dalköltőt a magyar Schubert”-nek is neveztek. Dr. Kiss Lajos a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának tudományos főmunkatársa e szavakkal illette Simonffyt: „Hervadhatatlan érdeme, hogy abban az időben, amikor a népdal ugyszólván ismeretlen fogalom volt zenei közvéleményünkben, dalaival tudatosan igyekezett a népdal szellemét a köztudatba vinni. A nép több mint 40 dallamát vette át és számtalan szöveghez kapcsolva sok változatban alakította a maga ízlése szerint. Bátran megállapíthatjuk, hogy Simonffy sok szép dalával, finom zenei ötleteivel az összes népies műdalszerzők közül a legnagyobb mértékben gazdagította és ihlette fejlődés-re népzenénket.” Szolgálja e kötet a haza javát, mint ahogyan azt Simonffy Kálmán is tette egész életében!
    Terék József szerkesztő

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Sofie világa

    0

    A filozófia történetének regénye ma már klasszikus mű, amelyre hivatkozni illik. 45 nyelvre fordították le, 30 millió példányt adtak el belőle Európában; a könyv alapján film, valamint számítógépes társasjáték is készült. Sofie Amundsen, miközben várja haza külföldön dolgozó édesapját, naponta talál levelet a postaládájában, amelyekben valaki a „nagybetűs életben” igyekszik őt eligazítani. Sofie komolyan veszi ezeket az üzeneteket, fejteni kezdi azok tartalmát, segítségükkel elmélyed az élet rejtelmeiben. A lét nagy kérdéseire keresi a választ, éppen úgy, mint bárki más, aki vár valamit az élettől. Napi izgalmakra, gyermeki történetekre egyszerűsödik a filozófiatörténet, amelyekben nekünk, fiatalabb vagy felnőtt olvasóknak is részt kell vennünk.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Soha

    0

    „Amikor kutatásokat folytattam A titánok bukásához, megdöbbenve láttam, hogy az első világháború olyan háború volt, amelyet senki sem akart. Egyik táborban sem volt egyetlen olyan európai vezető sem, aki akarta volna. Ám a császárok és miniszterelnökök sorra hozták a döntéseket logikus, józan döntéseket, amelyek egyre közelebb vittek a háborúhoz. A legszörnyűbb konfliktushoz, amelyet valaha elszenvedett a világ. Azt kellett hinnem, tragikus véletlen volt. És akkor az jutott eszembe, hogy vajon megismétlődhetne?”
    KÉPES-E BÁRKI IS MEGÁLLÍTANI AZ ELKERÜLHETETLENT?

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Tél

    0

    Négy ​ember tölti együtt a karácsonyt egy cornwalli házban. Hárman közülük rokonok, ám látszólag alig van több közük egymáshoz, mint a negyedik vendégnek, akit a véletlen sodort az útjukba. Art természetíró-blogger, aki túl van egy szakításon, ám nem akar egyedül érkezni az anyai házba, ezért magával viszi a buszmegállóban megismert Luxot, és ezer fontot fizet neki, ha három napig a barátnőjének adja ki magát. Anyja, Sophia mindent feláldozott a karrierjéért, nyugdíjas éveit magányosan tölti a hatalmas családi házban, ahová karácsonykor megérkezik a testvére, Iris. A tékozló lány fiatalkorában elhagyta a családját, hogy környezetvédelmi és atomenergia-ellenes aktivista legyen, amit a húga még mindig nem tud megbocsátani neki. Az álbarátnő érkezése felforgatja a család életét, a rég szőnyeg alá söpört konfliktusok felszínre kerülnek, és hosszú évtizedek után a két testvér végre újra elkezd közeledni egymáshoz.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Templomséták a Dunakanyarban

    0

    3 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Tripla tíz. A Magyar Darts Szövetség első 30 éve

    0

    Önfegyelem és varázslat. Nem is tudom, pontosan hányszor hallottam ezt a két szót, miközben ismerkedtem a darts rejtelmeivel. A játékosok közül talán senki sem volt, aki ne említette volna ezeket az egymástól lényegesen eltérő hangulatú kifejezéseket. Ez nekik darts!

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Veres Lajos

    0

    „A művészembert leginkább a hatások mozgatják, szárnyalni fog, ha teret, bizalmat, biztonságot, szépet érez maga körül. ” Balogh László

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vissza a fülesbagolyhoz

    0

    – És akkor te mi vagy? – Én erdész. Jól jegyezd meg: erdész. – Nem tudom, az micsoda. – Az egy olyanféle személy, aki az erdőre való. Nem ért az emberekhez, de a fák között jól érzi magát. Ez mogyoró, mondja, az meg madárberkenye, ez bálványfa, az meg hegyi juhar, ezen a bálványfán ül például egy fenyőszajkó, mondja, s az ott, az a borzas a hegyi juharon, az az erdei fülesbagoly.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem