-
Szüreti karnevál
0Nem nagyon lehetett az elmúlt század kilencvenes éveiben, ha valamennyire is észnél volt az ember, nem bejárni a Balaton-felvidéket, nem megmászni a tanúhegyeket, nem feltérképezni a szőlődombokat, nem alászállni a borospincékbe, nem koccintani a borosgazdákkal. Ahogyan Mészáros József tette a barátaival (és volt istenáldotta szerencsém közéjük tartozni nekem is). Bő évszázaddal Eötvös Károly után. Bizonyos tekintetben – hogy a szerző másik fontos irodalmi felmenőjét, a címben is jelölt Karnevál íróját, Hamvas Bélát idézzem – közelebb áll ennek a könyvnek a világa az 1900-ban megjelent Utazások a Balaton körül világához, mint a kétezres évekbeli Balaton-felvidékhez, amely nyomokban persze tartalmazza mindazt, amiről ott (Eötvösnél) és itt (Mészárosnál) olvashatunk. Könyvünk szerzője egyébként azóta is eltökélt nyomkereső. A szó legősibb értelmében.
A kilencvenes évek zabolátlan életszeretetének pátosza öröklődik tovább – szinte veszteség nélkül – a Szüreti karneválban, annak zabolátlan nyelvi karnevalizmusában. De hát erről a misztikus átváltozásról szólt mindig is az irodalom: ami már nincs a valóságban, vagy nem úgy van, ahogyan volt, az még meglehet a nyelvben. Márpedig ennek a könyvnek a nyelvében megvan. -
Tóték / „Rózsakiállítás”
0„Csak a gúny sért, nem a nevetés, legkevésbé az a nevetés, legkevésbé az a nevetés, melyet a groteszk tud kiváltani. Nevetünk, amikor fölfelé megy a hullámvasút, de sikoltva zuhanunk lefelé, viszont ki ülne föl egy vízszintes hullámvasútra? Más szóval van a szenvedésnek egy olyan foka, amely már csak áttételesen közölhető. (…) De visszatérve a Tóték-hoz: nekem a háború volt életem legnagyobb, sorsdöntő élménye, és most úgy érzem, hogy ebben a regényben írtam meg igazán. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni.”
-
Vaják. Az utolsó kívánság
0Geralt a vajákok közé tartozik: mágikus képességeinek köszönhetően, amelyeket hosszan tartó kiképzése és egy rejtélyes elixír csak még tovább csiszolt, zseniális és könyörtelen harcos hírében áll. Ugyanakkor nem hétköznapi gyilkos: célpontjai vérszomjas szörnyetegek és aljas fenevadak, amelyek mindenütt hatalmas pusztítást végeznek, és megtámadják az ártatlanokat. Hiába tűnik azonban valami gonosznak vagy jónak, nem biztos, hogy valóban az – és minden mesében van egy csipetnyi igazság.
-
Koszorúfonat
0Az 1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak.