-
Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok
0Szekfű Gyula a 20. század egyik legismertebb és legnagyobb visszhangot kiváltó történetírója. Műveit már saját korában is széles körű viták övezték. Ez a válogatás legfontosabb tanulmányaiból ad áttekintést, A száműzött Rákóczit övező dühödt támadásokra adott válaszaitól kezdve, a húszas évek első felében írt történeti munkákon keresztül, a főként az általa szerkesztett Magyar Szemlében napvilágot látott ta-nulmányokig, melyek a harmincas évek közepétől főként a nemzetiségi kérdés problémáival foglalkoztak. Mindezt ki-egészíti néhány nagyobb lélegzetű, ugyanakkor Szekfűről rendkívül árulkodó tanulmány. Szekfű életművének még számos pontja tisztázatlan, de óriási mértékben járult hozzá kora, sőt a háború utáni időszak történelemről, politikáról alkotott nézeteinek formálásához.
-
Páncélosok a Tiszántúlon
0A levéltári dokumentumok, egykori naplók, visszaemlékezések és könyvészeti források felhasználásával készült összefoglalás a szovjet 2. Ukrán Front »debreceni támadó hadműveletének« részletes történetét dolgozza fel. Az »alföldi páncéloscsata« krónikájából kiderül, hogy 1944 októberében a keleti front déli szárnyán jelentős összecsapás zajlott a Kárpát-medence birtoklásáért. A német és szovjet páncélosok a döntő ütközetet azonban – a korábban sugalltaktól eltérően – nem Debrecennél, sokkal inkább Nagyváradnál, Szolnoknál s mindenekelőtt Nyíregyházánál vívták meg. A csaknem egy hónapos hullámzó küzdelem könnyebb megértését térképek és archív fényképek segítik.
-
Petőfi költeményei
0„Midőn… az új iskola virágzása tetőpontján állana, Vörösmarty és Garay ragyogó neve mellett egyszerre egy igénytelen név lőn olvasható, majd Petrovics Sándor, majd Pönögei Kis Pál, végre Petőfi Sándor alakban, mely hivatva volt amazokat nemsokára háttérbe szorítani. Egy ifjú lángész bátortalan föllépései voltak ezek, ki még az új iskola formáinak tisztelettel hódolt, innen van az, hogy legelső versei, a külsőt tekintve, gondosabban vannak írva, mint a későbbiek. De a kölcsönzött forma alatt eredeti eszmék ragyogtak; az ifjú szellem mind szabadabban kezde röpülni…” (Arany János)
-
Rákterápia – Ötven eset eredménye
0Dr. Max Gerson 1881 október 18-án született a németországi Wongrowitz-ban. Egyetemi tanulmányait Bresslauban. Würzburgban és Berlinben folytatta, diplomát a Freiburgi Egyetemen szerzett. Dr. Gersen, aki súlyos migrénektől szenvedett, felfedezte, hogy étrendi változtatásokkal meg tudta előzni ezeket a bénító fejfájásokat.
A II. Világháború előtt dr. Gerson és családja az Egyesült Államokba vándorolt. 1938-ban letette az egészségügyi tanács előtt a vizsgáit, és megkapta az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges engedélyt New York államra. Húsz éven keresztül olyan rákos betegek százait kezelte, akiről az összes hagyományos kezelési mód sikertelensége után lemondtak az orvosok. Bár csupán néhány lektorált szaklap volt hajlandó elfogadni a táplálkozás „radikális” gondolatát a betegség kezelésében és megelőzésében, dr. Gerson továbbra is publikálta a terápiáról szóló cikkeit Európában. 1958-ban, 30 éves szakmai tapasztalatára alapozva, Gerson doktor ebben az orvosi monográfiában (Rákterápia – Öven eset eredménye címmel) írta meg a terápia elméletét, a kezelési tervet és az esettanulmányokat. -
Roosevelt követe Budapesten
0John Flournoy Montgomery (1878-1954) 1933-tól volt amerikai követ Budapesten, szinte a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig. Ő volt az amerikai politika legfőbb informátora Magyarországról és az egyre baljóslatúbb közép- európai eseményekről. Az amerikai követ nagyon jó szemű megfigyelő volt, széles ismeretségi körrel rendelkező diplomata, társasági ember, a magyar politika fordulatainak és szereplőinek, valamint a budapesti diplomáciai életnek is alapos ismerője- mondhatni jó barátja Kánya Kálmán külügyminiszternek, Eckhardt Tibornak és magának Horthy kormányzónak is, akinek kártyapartnere volt, majd portugáliai éveiben anyagi támogatója. Montgomery követ minden politikailag vagy diplomáciailag fontos megbeszélésről haladéktalanul feljegyzést készített, amelyben olykor az élőbeszéd közvetlen elevenségével rögzítette, noha nem kommentálta az elhangzottakat. […] Az amerikai követ bizalmas diplomáciai naplóját bőséges jegyzetanyag, a követ budapesti fotóalbumából és a Magyar Nemzeti Múzeumból származó fényképek kísérik.
-
September 11.
0A kötet neves értelmiségiek írásait tartalmazza, amelyek a 2001. szeptember 11-ei New York-i és washingtoni merényletek kapcsán születtek. Olyan szövegeket gyűjtöttek össze, amelyek nem az eseménytörténetet vagy a napi politikai vitákat illusztrálják, hanem általánosabb szinten, elméleti igénnyel próbálják értelmezni a terrortámadást, illetve az általa kiváltott reakciókat. A nemzetközi sajtóban kialakult jellegzetes viták bemutatására törekedve, témakörök szerint csoportosították az írásokat. A válogatás az amerikai, az angol, a francia, a német és az olasz sajtóban 2001 szeptembere és novembere között megjelent cikkekből készült, amelyek magyar fordításban eddig nem láttak napvilágot.
-
Szabolcs a hazáért
0Az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg. -
Szivárványhíd
0„Nagy örömmel olvastam e könyv kéziratát. Valóban a fényből eredünk, és a színek át- meg áthatják életünket. Kevés könyv fog át ekkora területet, hogy végül elvezessen a színgyógyászat alapelveihez és perspektíváihoz.” Szász Ilma
„Mindannyian velünk született módon tudjuk, hogy létezik valamilyen, az életerőt ellenőrző és irányító Magasabb Tudat. A színterápia egyike a legősibb terápiáknak, mely az idők mélyén gyökerezik. A fény minden egyes színösszetevőjének saját hullámhossza és külön energiaminőség-jellemzője van, amelyek az emberi érzelmek egész garmadáját képesek befolyásolni. Minden ember ösztönösen vonzódik a saját színeihez, vagyis mindenki pontosan képes felismerni, mire van szüksége. A színek hatása már önmagában is valóságos varázslat. Úgy tűnik, mindig alkalmazkodik az egyén személyes szükségleteihez. Némelyekre a puszta látványon keresztül tesz hatást. Mások számára viszont valami egyéni barométerként működik: az adott pillanat hangulatát, helyzetét és testi szükségleteit tükörként mutatja. Szükség esetén pótolja az életenergiákat is.” Adam Eon
„A nagy világkorszakok szintén kapcsolatba hozhatók a színekkel, és ezek a színek elárulnak valamit a kor szelleméről. A vízöntő kort a kék és az ibolyaszín jellemzi. Ezzel azt mutatja meg a számunkra, hogy a szellemi világgal keresi a kapcsolatot. Minél inkább értjük meg a dolgok analógiás összefüggéseit, annál pontosabban vagyunk képesek a színek nyelvének ismeretét elsajátítani.” (részlet a könyből) -
Szociológia
0A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociológia általános fogalmaiba, illetve a szociológusokat ma leginkább foglalkoztató kutatási problémakörökbe. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy részletes társadalmi leírásba illessze, illetve frappáns példákkal illusztrálja azokat. Ezáltal átfogó társadalomképet nyújt, amely alapján közvetlenebbül értelmezhetők a főbb elméleti, metodológiai és módszertai irányzatok, megközelítési módok. A szerző az egyes fejezetek végén további irodalmakat (a külföldi kiadványokat kiegészítettük megfelelő hazai könyvekkel és tanulmánygyűjteményekkel) ajánl a témában elmélyedni kívánók számára. A kötet párhuzamosan használható az oktatásban Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába című tankönyvével, mert míg az utóbbi egy magyar szociológus szempontjából a magyarországi társadalmi jelenségekre összpontosítva, addig Giddens műve egy külföldi szociológus szempontjából, a világjelenségekre összpontosítva tárgyalja a bevezető szociológiai ismereteket.
-
Uralkodók és corvinák / Potentates and Corvinas
0Az Országos Széchényi Könyvtár jubileumi kiállítása alapításának 200. évfordulóján
2002. május 16 – augusztus 20. -
Vadkan képében
0„Norfolk új műve állásfoglalásra késztető és felvidító olvasmány, melynek intellektuális ereje olyan, mint A Lempričre-lexikoné és A pápa rinocéroszáé, de az elbeszélés szenvedélyességében és intenzitásában meg is haladja azt.” (Publishers Weekly)”
-
Válogatott magyar mondákésnépmesék
0„Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a hunok s magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint.” (Részlet a könyvből)
-
Vérben és viharban – Egyedül a világ ellen
0Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. Az Egyedül a világ ellen árva gyermekhőse is mintha az életbenmaradás himnuszát folytatná tetteivel. A művek példázatként erősítik magyarságtudatunkat. Kráter
-
Ybl Miklós
0„Mester! Kit annak ismer széles ez ország, akinek babér koszorúzta nevét a művészetek s műtudomány fölkentjei kegyelettel említik, s akit mesterükül vallanak az építőművészek, hazánknak a Korona s a külországok által is méltán elismert Jelese, Te, fogadd, ím üdvözletünket!
Nem üres tömjénezés az, amivel mi járulunk Hozzád, kicsinyes hízelgés nem méltó Nevedhez: kebelünk mélyéből fakadó tiszteletünk s férfias elismerésünk szavai illetnek Tégedet, aki Életedet az építőművészet múzsájának szentelve, becsületes munka árán jutottál fel oda, ahol ma mindannyian szeretve tisztelünk.
Neved nem múlik el Életed múltával, Tetteid emléke fönnmarad műveidben: a Fóti templom, a Vámpalota s a magyar Dalmű háza és annyi más, s még ezen túli, ma még csak lelkedben élő nagy Alkotásaid, mind beszélni fognak a késő századoknak lelked tetterejéről, mert az isteni szikra, amely Szellemedet lángra gyújtotta, ott ragyog hatalmas Műveid kõidomán.”
Ybl Miklós 50 éves építészi működését így köszöntötte vezércikkében Az Építési Ipar 1882. december 10-i száma. Ilyen egyöntetű, általános elismerésben soha egyetlen más építész sem részesült; személye, tevékenysége kiemelkedett szakmájából, máig ő az egyetlen építész, akit legnagyobb művészeink között tart számon a nagyközönség.
Életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikált archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatjuk be. -
Salamon király gyűrűje
0„…ezeket az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást – az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet – mint állítja – tapasztalatból és szeretetből ábrázol… El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében.”