-
Piros fű
0Dupont szenátor, a fáradt, öreg kutya nemcsak emberül tud beszélni, hanem macskául is. De hát a páratlan fantáziájú Boris Vian (1920-1959), a Tajtékos napok, a Pekingi ősz meg a Venyigeszú és a plankton írójának világában ez igazán természetes, mint ahogy az is, hogy a vapiti olyan, amilyennek a szenátor elképzeli, s nem amilyennek a zoológia tudja (Észak-Amerikában honos nagy agancsú szarvas), hogy a tahópályán csücsörkés buzogányok virítanak, Eldoramiban szimmancs mond jövendőt, vagy hogy a városi rezesbanda úgy éri el a girigáré-hangzatot („Dzuffa dzuffa girigáré dzuff dzuff csirigó”), hogy tagjai göböly formájúra kovácsolt érmeket csapkodnak egy csirigóhoz.
-
Szerenád
0A hetvennégy éves Anneke súlyos műtétjéből felépülve egy napon nyomtalanul eltűnik. Fia, Bennie, a félresikerült zeneszerző és Fred, Anneke új szerelme krimibe illő nyomozás után Splitben, egy teherpályaudvaron akad rá: minden megtakarított pénzével együtt Szarajevóba indult, hogy a város lakóit fegyverhez juttassa.
-
Természetföldrajzi kislexikon
0Gondolkodásunk csak akkor lehet eredményes, csak akkor lehet reményünk arra, hogy a természeti folyamatok lényegéből valamit is megértsünk, ha alapfogalmaink világosak. Különösen áll ez a megállapítás a természetföldrajzra, amely számos más tudományággal tart szoros kapcsolatot.
A „Természetföldrajzi kislexikon” főleg a földrajzkönyvekben előforduló, a tanórákon elhangzó legfontosabb kifejezéseket magyarázza röviden, legtöbbször 5-10 mondatban. Elsősorban meghatározást nyújt, így a tankönyvet nem helyettesíteni, csupán kiegészíteni kívánja.
Több mint 400 önálló szócikket találunk benne, ezenkívül több mint félezer szakkifejezést, ún. utalót. -
Történetfilozófiai írások
0A kötetet összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Mesterházi Miklós
-
Vakmerő diplomácia
0Nincs olyan fantáziadús regényíró, aki kalandosabb történetet tudna kitalálni, mint maga a história. Ki gondolta volna, hogy az 1848/49-es szabadságharc számtalan emigránsa közül épp egy magyar honvédszázados miatt kerül egymással szembe az osztrák Hussar és az amerikai St. Louis hadihajó? Pedig megtörtént: 1853. június-július fordulóján a törökországi Szmirna kikötőjében. Az osztrák konzul ügynökei elrabolták Koszta Mártont, aki már az Egyesült Államokból érkezett vissza, s előzőleg szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy amerikai állampolgár kíván lenni. Ezért az amerikaiak védelmére keltek. De hogyan? Miként és miért sikerült a kiszabadítása? Mit akarhattak az osztrákok? Miért vált ez az esemény a nemzetközi jogban precedensértékűvé? Milyen diplomáciai csatározás indult meg a kulisszák mögött Koszta Márton ügyében, illetve ürügyén?
A nemrég Washingtonban elhunyt Sziklay Andor – A. C. Klay (1912-1996) amerikai magyar kutatásai és izgalmas könyve révén megismerhetjük e kalandos történet részleteit és összefüggéseit. A szerző neves diplomata volt, számos szépirodalmi és diplomáciatörténeti könyv szerzője. Ő az Egyesült Államokban már emléket állított Koszta Mártonnak, ideje, hogy Magyarországon is tudomást szerezzünk a maga korában nagy figyelmet keltett eseménysorozatról. -
-
Vlaszov tábornok
0A német-szovjet háború kirobbanása után (1941) két éven belül mintegy egymillió egykori sztálini alattvaló, hajdani vöröskatona szolgált a német véderőben. Egy részük segédcsapatokban, fegyver nélkül, de a németek teljes bizalmát élvezve. Másik részük fegyverrel a kézben, a németekkel vállvetve harcolt a frontokon, különböző nemzetiségek tagjaiból alakult „légiókban”, „dandárokban” vagy a Wehrmacht, illetve a Waffen-SS kötelékeiben.