-
Kadocsa, merre vagy?
0A népi irodalom legmarkánsabb költőjének prózai írásai. A kötet Sinka István összegyűjtött elbeszéléseit, újságcikkeit, sajtónyilatkozatait tartalmazza. ‘Szüleim nagyszalontai szegény parasztemberek voltak. Én is Szalontán születtem és ott is nevelkedtem. Szüleim szegénysége miatt az elemi iskolát is alig tudtam kijárni. Dolgoznom kellett. De már akkor, egész fiatal koromban éreztem, hogy van bennem valami. Munkám azonban annyira elfoglalt, hogy szinte elfelejtettem a régen tanultakat, és az írás-olvasást újra kellett tanulnom. Először gyerekes rigmusokat kezdtem el írni…’ (Sinka István)
-
Kecskeméti litográfiák 1963-1973
0A Kecskeméti Képtár 1997.VI.-VIII. 30.-ig tartott kiállításának katalógusa
-
Kőzetek és ásványok
0E könyv csodálatos, színes felvételei a geológiai folyamatok páratlan szépségű remekműveiből – a kőzetekből és ásványokból – mutat be egy válogatást. Ezek a világ legkülönfélébb helyeiről származó képződmények bizonyára mindenkit ámulatba ejtenek.
Több mint 140 ásványfajtát és néhány geológiai szempontból érdekes tájat mutatunk be, a szemet gyönyörködtető képek segítségével.íbr>Világos, mindenki számára érthető információkat adunk közre az ásványok meghatározásáról, osztályozásáról, illetve kristálytani tulajdonságairól.
Bemutatjuk a világ – ma ismert – legnagyobb lelőhelyeit.
Tanácsokkal látjuk el az olvasót a gyűjtéssel, illetve a kristályok állagának megóvásával kapcsolatban. -
Madárlátta
0A kezdet kezdetén egyszínű volt a világ. Szürke vagy szürkésfehér. De akkor megszólaltak a költők, s a versektől kizöldültek a fák, az ég kék lett, s hétszínű a szivárvány. Ha nem hiszik, olvassák el Búth Emília verseit. Zöldebbre mondja az erdőt. S ha valakinek homálylana a szíve belseje, apró kis fényeket gyújt odabent.
Itt a könyv. Tiszta szívből ajánlom mindenkinek.
Lázár Ervin -
Magyarország kultúrája az ezredfordulón
0„Túl a millecentenáriumi éven egy új milleniumhoz közeledünk: a magyar államiság ezer esztendős jubileumához. S közeledünk egyben az egész emberiség által számon tartott mérföldkőhöz, a 2000. évhez. Ezredforduló. E gigantikus jelzőpont legfőbb haszna a vele való szembesülés pillanatnyi csendje lehet, amely számvetésre késztet: hová jutottunk és merre tartunk? S bár az emberek várhatóan mindent meg fognak tenni, hogy az ezredforduló okán felsejlő felelősséget és félelmet ünnepléssel hárítsák el, ez mégsem feledtetheti, hogy ideje van a számvetésnek: földi civilizációnk, a létező kultúrák állapotáról.
Az ezredforduló csak a pezsgőbontások számára lesz egyetlen pillanat. Ahogy a „századforduló” kifejezés sem pusztán az 1900. vagy 1901. évet jelöli, hanem egy egész korszakot, úgy az ezredforduló is évek történései során mutatja fel majd igazi arcát. Bizton állítható, hogy már ma az ezredforduló korában élünk, – még ha ezt „innen” nézve egyelőre kevésbé is tudatosítottuk.”
Baán László -
Mária Dorottya az utolsó magyar nádorné élete képekben
01819. aug. 24-én Kirchheim unter Teck várkastélyában ökumenikus szertartás keretében esküszik hűséget I. Ferenc császár öccse, a 43 éves József nádor a 22 éves Mária Dorottya hercegnőnek. Ki volt Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné, aki a Habsburg-ház nőtagjai közül először válaszolt magyar nyelven az őt köszöntő országgyűlési küldöttségnek, akinek műveltségéről számos feljegyzést találunk Széchenyi naplójában, és akinek emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi? A kötet ennek a rendkívüli asszonynak állít emléket.
-
Mérföldkövek a kulturális antropológiában
0A kultúra egyidős az emberrel. Az ember és kultú rája, illetve kultúrái viszonyát kutató kulturális antropológia mégis fiatal tudomány. Születésében éppúgy szerepet kapott a tudomány haladása a 19. századi Európában, mint az angol nyelvterületen a kontinentális Európáétől eltérő szerveződése, és az a tapasztalat, amelyre Északnyugat-Európa és Észak-Amerika polgárai nagy számban tettek szert ebben az időszakban az övékétől szembeszökően eltérő életformát követő népek körében a világ meghódítása-feltárása során. A kulturális különbségek megismeré sétől a megértéséig buktatókkal teli út vezetett, viták folytak magáról a tárgyról és tanulmányozásának lehetőségeiről egyaránt, miközben gyűltek a különféle felfogások jegyében felhalmozott ismeretek. Az Atlanti-óceán partjaitól távolabb élők ennek a folyamatnak jobbára csak gondolatilag lehettek részesei, a saját kultúra vizsgálatából nyert tapasztalatok kevésbé ősztönöztek nagyívű teóriák megalkotására.
A két amerikai szerkesztő által összeállított, egyetemi hallgatóknak és a társadalomtudományok művelőinek szánt kötet a kulturális antropológia eszme történetének főbb állomásait úgy mutatja be, hogy e sokarcú diszciplina néhány nagyhatású művelőjét állítja előtérbe, akik a maguk álláspontja mellett érvelve megszabták a kutatások irányát és végzésének módját egész generációk számára. Az egyes életművekben kiemelkedőnek ítélt magyarul eddig többségükben nem olvasható elméleti-módszertani írásokat válogattak össze, amelyek megvilágítják a ma Európában is terjedőben lévő kulturális antropológiai szemlélet eredőit és távlatait. -
Mindig az elsők között
0Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon akasztófán kivégzett vértanúk közül az első, Poeltenberg Ernő (vagy helyesebben: Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg) Bécsben született, felesége lengyel volt, s mind vele, mind apjával nagyobb részt franciául levelezett. Magyarul csak keveset tudott, s amikor ezredét Magyarországra vezényelték, minden módon igyekezett elérni, hogy átvezényeljék az itáliai hadszíntérre. 1848 őszén majdnem eltávolították a magyar hadseregből, mert a magyar-osztrák határ átlépése ellen izgatott. Mégis maradt, s nem élt a betegszabadság, vagy a szabadságolás lehetőségével, haláláig hű maradt ahhoz az ügyhöz, amit egy évvel korábban még messze nem érzett magáénak. Életrajzunk többek között ennek okaira keresi a választ.
-
Miskolc írásban és képekben 4.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Náci jelképek
0Több mint ötven év telt el a náci birodalom bukása óta, de a rezsim katonai jelképei – a jelvények, egyenruhák és kitüntetések – még ma is megfogják az ember képzeletét. A könyv a német katonai uniformisok mellett a háborúban álló Németország egyéb katonai jellegű szervezeteinek jelképeit is bemutatja.
-
Piros fű
0Dupont szenátor, a fáradt, öreg kutya nemcsak emberül tud beszélni, hanem macskául is. De hát a páratlan fantáziájú Boris Vian (1920-1959), a Tajtékos napok, a Pekingi ősz meg a Venyigeszú és a plankton írójának világában ez igazán természetes, mint ahogy az is, hogy a vapiti olyan, amilyennek a szenátor elképzeli, s nem amilyennek a zoológia tudja (Észak-Amerikában honos nagy agancsú szarvas), hogy a tahópályán csücsörkés buzogányok virítanak, Eldoramiban szimmancs mond jövendőt, vagy hogy a városi rezesbanda úgy éri el a girigáré-hangzatot („Dzuffa dzuffa girigáré dzuff dzuff csirigó”), hogy tagjai göböly formájúra kovácsolt érmeket csapkodnak egy csirigóhoz.
-
-
-
Szerenád
0A hetvennégy éves Anneke súlyos műtétjéből felépülve egy napon nyomtalanul eltűnik. Fia, Bennie, a félresikerült zeneszerző és Fred, Anneke új szerelme krimibe illő nyomozás után Splitben, egy teherpályaudvaron akad rá: minden megtakarított pénzével együtt Szarajevóba indult, hogy a város lakóit fegyverhez juttassa.
-
Szfinx 1. – A történelem rejtélyei
0Szfinx 1 – a történelem rejtélyei A labirintustól a fáraók utolsó mosolyáig TARTALOM BEVEZETÉS Szfinx – a történelem rejtélyei MINÓSZ KIRÁLY BIRODALMA Kréta – az elveszett Paradicsom , A Minótaurosz labirintusa , Minósz király palotája , Bikaisten vagy szörnyeteg , Kréta aranykora , A phaisztoszi titkosírás , A Holtak Palotája , Ahol istenek születnek , Anemoszpiliai emberáldozat , Istenek átka avagy emberi kéz műve? , Harcosok népe , A minószi birodalom bukása. HANNIBÁL, AKITŐL RÓMA RETTEGETT Mesék és mítoszok , A világ leggazdagabb városa , Harcos ifjúkor , Hadvezéri felemelkedése , A hadüzenet , Út Keletre , Vihar Itália felett , A háború második esztendeje , Cannae , Karthágó , A győztes felőrlése , Hannibal ante portas , A vég , Epilógus KLEOPÁTRA – A FÁRAÓK UTOLSÓ MOSOLYA A meglepetés , Paloták a tenger fenekén , Szerencsés lelet , Az Aranyváros , Egy szoknyapecér színre lép , Szerelmesek utazása , Rókavadászat , Híresek és hírhedettek: Kleopátra ősei , „Gyűlölöm a királynőt!” , A Napkelet illata , A Dionüszosz-misztériumok , Új pénzérmék , Napkelet napnyugat ellen , Az áruló asszony , Istenek alkonya , Ki volt Kleopátra A HUNOK LEROHANJÁK EURÓPÁT HAJSZA A BOROSTYÁNSZOBA UTÁN KÉPEK JEGYZÉKE
-
Természetföldrajzi kislexikon
0Gondolkodásunk csak akkor lehet eredményes, csak akkor lehet reményünk arra, hogy a természeti folyamatok lényegéből valamit is megértsünk, ha alapfogalmaink világosak. Különösen áll ez a megállapítás a természetföldrajzra, amely számos más tudományággal tart szoros kapcsolatot.
A „Természetföldrajzi kislexikon” főleg a földrajzkönyvekben előforduló, a tanórákon elhangzó legfontosabb kifejezéseket magyarázza röviden, legtöbbször 5-10 mondatban. Elsősorban meghatározást nyújt, így a tankönyvet nem helyettesíteni, csupán kiegészíteni kívánja.
Több mint 400 önálló szócikket találunk benne, ezenkívül több mint félezer szakkifejezést, ún. utalót. -
Történetfilozófiai írások
0A kötetet összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Mesterházi Miklós
-
Vakmerő diplomácia
0Nincs olyan fantáziadús regényíró, aki kalandosabb történetet tudna kitalálni, mint maga a história. Ki gondolta volna, hogy az 1848/49-es szabadságharc számtalan emigránsa közül épp egy magyar honvédszázados miatt kerül egymással szembe az osztrák Hussar és az amerikai St. Louis hadihajó? Pedig megtörtént: 1853. június-július fordulóján a törökországi Szmirna kikötőjében. Az osztrák konzul ügynökei elrabolták Koszta Mártont, aki már az Egyesült Államokból érkezett vissza, s előzőleg szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy amerikai állampolgár kíván lenni. Ezért az amerikaiak védelmére keltek. De hogyan? Miként és miért sikerült a kiszabadítása? Mit akarhattak az osztrákok? Miért vált ez az esemény a nemzetközi jogban precedensértékűvé? Milyen diplomáciai csatározás indult meg a kulisszák mögött Koszta Márton ügyében, illetve ürügyén?
A nemrég Washingtonban elhunyt Sziklay Andor – A. C. Klay (1912-1996) amerikai magyar kutatásai és izgalmas könyve révén megismerhetjük e kalandos történet részleteit és összefüggéseit. A szerző neves diplomata volt, számos szépirodalmi és diplomáciatörténeti könyv szerzője. Ő az Egyesült Államokban már emléket állított Koszta Mártonnak, ideje, hogy Magyarországon is tudomást szerezzünk a maga korában nagy figyelmet keltett eseménysorozatról. -
-
Vlaszov tábornok
0A német-szovjet háború kirobbanása után (1941) két éven belül mintegy egymillió egykori sztálini alattvaló, hajdani vöröskatona szolgált a német véderőben. Egy részük segédcsapatokban, fegyver nélkül, de a németek teljes bizalmát élvezve. Másik részük fegyverrel a kézben, a németekkel vállvetve harcolt a frontokon, különböző nemzetiségek tagjaiból alakult „légiókban”, „dandárokban” vagy a Wehrmacht, illetve a Waffen-SS kötelékeiben.