-
„Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” – Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére
0Szerzők: Balassa Iván, Fodor István, Benda Kálmán, Barna Gábor, Szabó T. Ádám, Szabó Ferenc, Beke György, Halász Péter, Limbacher Gábor, Csoma Gergely, Halászné Zelnik Katalin, Domokos Mária, Berlász Melnda, Budai Ilona, Bottyán Kristóf, Moldován Domokos, Laczkó Mihály, Demse Márton, Hajdú Demeter Dénes, Szőcs Anna, Bogdánfalvy János, Udvardy Frigyes
-
A Balaton környékének műemlékei
0A történeti múlt építészeti emlékeiben, a műemlékekben különösen gazdag tájról három és fél évtizeddel ezelőtt, 1958-ban jelent meg ismertető és összefoglaló mű Entz Géza és Geró László tollából ,,A Balaton környék műemlékei” rímmel. Könyvükben a sokszínű és sajátos hangulatú, mozgalmas és mégis derűs nyugalmú vidék műemlékeinek akkori állapotát írták le, és az azokról szóló, akkori ismereteket foglalták össze. Bevezetőjükben a tó körüli táj építészetének évezredes történetét rajzolták meg. Könyvük megjelenése annak a nagyarányú műemlékvédő, kutató és feltáró munkának a kezdetét jelezte, amely napjainkban is tart. A helyszíni számbavételtől egyes, műemlékként védett épületek gondos helyreállításáig tartó munka eredményeiből azóta soha nem látott új ismeretek kerültek napvilágra. Az elmúlt három és fél évtized alatt idegenforgalmi, múzeumi és műemlékvédelmi szakemberek, történészek, régészek, művészettörténészek és építészek, lelkes Balaton-rajongók dolgoztak azon, hogy a nagy tó környékének múltjáról és annak fennmaradt emlékeiről minél többet tudjunk meg. Munkásságuk rendkívüli módon gazdagította, sok szempontból azonban módosította is eddigi ismereteinket. Mindezek arra bíztattak, hogy ezt a feltáruló gazdagságot Entz Géza és Geró László korábbi művére támaszkodva, a Balaton környéke iránt érdeklődők elé tárjuk.
-
-
A filozófia mint szigorú tudomány
0Vajon a tudomány-e a filozófia vagy világnézet; életforma vagy életmód? Ezek a kérdések végigkísérik a filozófia történetét. Husserl életműve a XX. századi filozófia egyik legnagyobb szabású kísérlete a filozófia szigorú tudományként való kiépítésére. A kötetben található írás 1911-ben jelent meg, e nagyszabású programot vázolja, miközben számot vet a kor jellemző irányzataival. A beható kritikák közepette Husserl fölvázolja saját filozófiájának, a fenomenológiának a lényegét, s azt sugallja, hogy az általa körvonalazott filozófia mint szigorú tudomány egyúttal magasabb szinten egyesíti magában a bírált nézetek törekvéseit is. „Hogy a magunk nyomorán enyhítsünk – írja, utódainkra nem hagyhatunk örökségként szakadatlan nyomort… Ez a nyomor a tudományból ered. De a tudomány okozta bajt csupán a tudomány képes végérvényesen leküzdeni.”
-
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…
-
-
A tökéletes vendég, a tökéletes vendéglátó
0Bizonyosan volt már látogatóban olyan helyzetben, amely nem engedte meg a teljes fesztelenséget. Sőt, az is biztos, mai világunkban előbb-utóbb vendégül kell látnia olyanokat is, akikkel nem csupán a mulatság kedvéért jön össze. S ha ilyenkor a bizonytalanság gyötri, vajon elég tisztelettudó, elég tapintatos, elég szórakoztató tud-e lenni, lapozzon bele ebbe a kötetbe. Ez nem az a könyv, amiből megtanulhatunk helyesen viselkedni, inkább tanulságos és mulatságos olvasmány, amelyben rácsodálkozhatunk elmúlt korok ma is, sőt ma egyre fokozottabban jelen lévő kérdéseire, a társasági élet oly jól ismert helyzeteire. Sok múlhat egy bemutatkozó látogatáson karrierünk szempontjából, s házigazdaként is könnyen „leszerepelhetünk”, ha nem ismerjük az életünket talán a törvényeknél is maradandóbban korlátozó, meghatározó társadalmi szabályokat. Ám van-e, aki mindig a helyzethez illő magatartást tudja választani? Ha ön sem e kiváltságosok egyike, találhat a válogatásban megszívlelendő tanácsot arra is, hogyan palástolhatjuk legalább hiányosságainkat. A könyvet azonban leginkább azoknak ajánljuk, akik néhány kellemes órát szeretnének eltölteni egy szórakoztató könyv társaságában.
-
Angster
0A magyar orgonaépítés európai rangot, sőt világhírnevet elért dinasztiájának és gyárának története ez a könyv, a múlt század közepétől az 1949-ben bekövetkezett államosításig. Valamint az örökség máig tartó utóéletéig. Megismerhetjük belőle a XIX. század közepe pécsi zenei életét, a gyáralapító Angster József (1834-1918) közép és nyugat-európai vándorlásait, a pécsi orgonagyár 1867-ben történt alapítását, majd három generáción keresztüli, rangot kivívó működését. Az államosítás, a koncepciós per, a vezetők és a család meghurcoltatásainak leírása zárják a történeti, számos szakmai probléma értő bemutatása pedig a zeneelméleti részeket. A szerző, Angster József a család harmadik generációjához tartozó, ma is évő kiváló szakember, aki egykor maga is az orgonatervező- és készítő mesterek közé tartozott és a gyakorlatban is hozzájárult a neves örökség továbbviteléhez. Hatalmas forrásanyagra és gazdag személyes tapasztalatra épülő könyve ipar-, művelődés- és zenetörténeti szempontból egyaránt figyelmet érdemel.
-
Aranykanál
0„A szűk könyök utcán hazamegyek, most hajnali három óra/Istenem vezess jóra…” – írta a századelő átkozott költője, a korszak bohém, ám mégis magányos poétája.
A neves lírikusnak ez a kötete – bár nem verseket tartalmaz – irodalomtörténeti szenzáció. A könyvben összegyűjtött novellák, amelyek hűen adják vissza a korhangulatot, a fenti idézet alkotói világát, eddig csak korabeli folyóiratokban és hírlapokban jelentek meg, tehát posztumusz kötetet kap kézhez az olvasó -
-
Bevezetés a filozófiába
0„Itt az írás,a tankönyv,a szerény bevezetés a bölcsesség szeretetébe…”
-
-
-
-
Die Arpaden-Dynastie
0Der nomadische Stammesverband von Großfürst Árpád und seinen Nachkommen wurde mit der Jahrtausend-wende infolge der zielstrebigen Politik des Großfürsten Géza und seines Sohnes, König Stephans des Heiligen, zu einem christlichen europäischen Staat. Ihre Nach-kommen, die Könige der Arpadendynastie, regierten Ungarn bis zum Aussterben des Herrscherhauses im Jahre 1301. Gyula Kristó behandelt in dem vorliegenden Buch die gesellschaftlichen, politischen, wirtschaftlichen und kulturgeschichtlichen Ent-wicklungen jener 400 Jahre. Er beschäftigt sich in dem ihrer Bedeutung gebührenden Umfang mit den einzelnen Herrschern, und auch die übrigen historischen Gestalten werden plastisch dargestellt.
Gyula Kristó ist Professor an der Attila-József-Universität in Szeged und ein Experte der Zeit der Arpaden. Im Zusammenhang mit dieser frühen Periode der ungarischen Geschichte vertreten Historiker in Ungarn wie in den Nachbarländern die verschiedensten historischen (und aktualpolitischen) Meinungen kommt es wieder und wieder zu intensiven Diskussionen. In „Die Arpadendynastie” setzt sich gi Verfasser dementsprechend auch wiederholt mit den vin seiner eigenen abweichenden Ansichten auseinander. -
-
Gerecze Péter fényképhagyatéka
0Gerecze Péter bölcselet-doctor budapesti VI. Kerületi állami főreáliskolai rendes tanár, M. O. B. tagja, született déésen, Szolnok-Doboka megyében 1856. május hó 23-án, római katolikus vallású. Elemi tanulmányait szülővárosában, a középiskola alsóbb osztályait néhai Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén Szamos Újvárt, a felsőbb osztályokat pedig az erdélyi római kath. statustól nyert alapítványon, mint a Kolozsvári szt. József-i növelőintézet növendéke, az ottani róm. kath. lyceumban végezte. 1876 június havában érettségi vizsgálatot tevén, mint egyéves önkéntes Bécsbe ment, hol rendszeresen látogatta az akkor Belvedere-i Képtár és a többi műgyűjteményeket; foglalkozott az olasz, német és németalföldi festőiskolák kiválóbb alakjaival, s azoknak a Belvedere-ben a Lichtenstein és Harrach-féle gyűjteményekben található műveivel. Szorgalommal látogatta ezenkívül a Künstlerhaus kiállításait. Hadkötelezettségének eleget tevén 1877 novemberében a Kolozsvári m. kir. t. egyetem bölcs, nyelv és történettudományi karához iratkozott be a magyar és német nyelv és irodalom szakcsoportra, s mivel hajlamai a műtörténelem felé vonzották, melynek itt tanszéke nem volt, szaktárgyai mellett a paedagogián és franczia nyelven kívül tüzetesen foglalkozott a mű- és művelődéstörténelemmel is. A tanárképző intézetnek állandóan „dolgozó” tagja volt, s mint ilyen a kiszabott három éven felül végzett még egy negyediket is, melynek……. 1881. június tizenharmadikán következő …… Tanképesítő oklevelet nyert: Általános műveltség tekintetében: kitűnő. Magyar nyelv és irodalomból (főtárgy): dicséretes. Német nyelv és irodalomból (mellék t.): dicséretes.
-
Hidak Győr-Moson-Sopron megyében
0Megjelenik: Baross híd felavatása 100. és Győr Szabad Királyi Város 250. évfordulójára
Írták: Mentes Zoltán, Galgóczi József -
-
-
Kártyalexikon A-Z
0Alfabetikus rendben, 2015 címszóban szinte mindent tartalmaz ez a kötet a kártyáról és kártyázásról, amit csak tudni érdemes: kártyajátékok és elmélet, kártyatörténet és -kultúra, kártyafestők és -gyártók, múzeumok, nagy játékosok stb. Nemcsak hazánkban uttörő vállalkozás ez, széles e világon nincsen párja: 238 kártyajáték teljes, 100 változat kevésbé részletes ismertetését találja meg benne az Olvasó. A könyvet 24 színes tábla, 500-nál több fekete-fehér kép, karikatúra, ábra, táblázat gazdagítja. Úgyhogy aki szeret kártyázni, aligha mondhat mást: Na végre, ez aZ-
-
Kelta mitológia
0Az ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a „gall Mercurius”, s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.
-
Max Weber Amerikában
0Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi eszmék német gyökereit, valamint Weber hatástörténetét (e hatástörténet kerülőútjait) vizsgáltam az angolszász világban, de az angol-amerikai társadalomtudomány Weber-recepcióját – a weberi eszmék termékeny hatását az amerikai szociológiára – nem tárgyaltam. Be kellett látnom, hogy e nélkül írásom egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot próbálja leküzdeni a második rész két történeti fejezete. A történeti fejezeteknek természetesen nem az a céljuk, hogy a korábban elemzett torzításokat illusztrálják: a második részben egyszerűen megpróbáltam nyomon követni Weber hatását és az amerikai Weber-irodalom kibontakozását a kezdetektől egészen a 60-as évekig (ami időben nagyjából egybeesik az első fejezetben tárgyaltakkal). A 60-as évektől máig terjedő időszak részletes bemutatására nem vállalkoztam: csupán a fő irányokat jeleztem az utolsó – konklúziókat és kitekintéseket tartalmazó – fejezetben. Tudom, hogy ezzel még korántsem teljes a kép, de nem is törekszem teljességre. Munkámmal semmiképpen nem a Weber monográfiák számát kívánom szaporítani: a szövegben szereplő Weber-értelmezések fordítói munkám melléktermékei – annál nem többek, de nem is kevesebbek. (a szerző)
-
-
-
Odisszeia
0Egy emlékezetét vesztett férfi küzd az életéért egy jeges aszteroidán. Csak azokban a bányászati robotokban bízhat, melyek makacsul kutatnak egy titokzatos tárgy, a Napközel Kulcsa után. A túlélő neve Derec. Hamarosan eljuthat abba a furcsa metropoliszba, melyet emberkéz alkotta, de nem emberi lények teremtettek…
-
Robotok és Birodalom
0Vajon kik válnak több emberöltőnyi viszálykodás és harc után a galaxis korlátlan uraiva? A különféle betegségektől szenvedő, rövid életű földi emberek és a belőlük kiszakadt telepesek? Vagy talán a vélt vagy valós babérjaikon három-négyszáz évig is elüldögélő űrjárók, akik megvetéssel tagadják meg földi származásukat? A kétszázharmincas éveit taposó Lady Gladia Baley űrhajóskapitánnyal és robotjaival vág bele a lehetetlennek tűnő feladatba: megpróbálja összebékíteni a két versengő, ellenséges felet. Közben a Robotikai Intézet fejének és famulusának sikerül lassú atommáglyává lobbantani a Föld kérgét, és ezzel pusztulásra ítélni az ősi bolygót. Az emberiség azonban még idejében találhat magának egyéb, lakható világokat, és felszabadult lélekkel vághat neki a világmindenség teljes meghódításának.
-
Román megszállás Magyarországon
0„A néhai Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy ezt a naplóját nem publikálás céljából írta. Amikor azonban sikerült elolvasnom, felfedeztem, mint a világháború időszakának fontos történelmi dokumentuma, és abban a szerencsében lett részem, hogy Bandholtz tábornok özvegyétől, Mrs. Inez Clair Bandholtztól engedélyt kaptm arra, hogy hozzáférhetővé tegyem a napló tartalmát a történelem és a diplomácia tanulmányozói számára. Úgy érzem a napló szobrot állít egy becsületes, tisztességes és emberséges amerikainak, aki honfitársai legjobb típusát képviselte egy szerencsétlen országban…” Fritz-Konrad Krüger előszavából
-
-