-
-
Jó házból való tanársegéd
0„Várom a víg olvasótól, hogy jót nevet ezen a könyvön, mely nagyképű megrendülés pápaszemén át láttatja a nevetnivalóan olcsó és tehetetlen életet. Várom az orvostól, hogy elnézéssel húny szemet fecsegéseim fölött és nem felejti: az íróból csak néha lesz olvasó, de az orvosból mindig paciens lesz. Várom a kritikustól, hogy megint csak nem veszi észre sündörgésemet a kertek alatt; vígan és közvetlenül sündörögtem eddig is, nagyon szeretem ezt az igénytelen, de egyben zavartalan és mulatságos sorsocskát. Várom a tudóstól, hogy magasról lenézze és Várom a jótét lélektől, hogy a földről szemeihez emelje ezt a könyvemet.” Török Rezső
-
Kisebbségben és többségben
0Füljegyzet: Bíró Sándor (1907-1975)
Született Alsósófalván, Udvarhely megyében, 1907. április 12-én, többgyermekes, egyszerű, székely földműves szülőktől. Meghalt 1975. július 6-án Antibesban, Franciaországban. Elemi iskolai tanulmányait (1913-1918) szülőfalujában, középiskolai tanulmányait (1918-1920) Székelyudvarhelyen a Református Bethlen Kollégiumban végezte. 1926-ban Segesváron érettségizett. Főiskolai, egyetemi tanulmányait 1926-1932 között a kolozsvári Református Teológián, ugyanott az I. Ferdinánd Király Egyetemen, valamint Párizsban a Sorbonne-on és a Protestáns Teológián folytatta. 1932. január 30-án a kolozsvári I. Ferdinánd Király Egyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, valamint a francia nyelvből és irodalomból magna cum laude fokozattal tanári oklevelet szerzett, ugyanez év június 27-én pedig a Református Teológián jeles képesítéssel lelkészi oklevelet nyert. -
Korunk öröksége
0Századunk egyik legjelentősebb gondolkodójának első magyarul megjelent művét tartja kezében az olvasó. Ernst Bloch a háború idején emigrációban élt, majd az NDK-ban telepedett le, ahonnan a hatvanas évek elején a Német Szövetségi Köztársaságba távozott, és ott halt meg 1984-ben. A húszas-harmincas években született esszéket, cikkeket, megjegyzéseket maga a szerző rendezte egyetlen kötetbe, s joggal. Ugyanis valamennyi írás két alapvető problémát jár körül: az egyik a modern művészet feltételeinek történetfilozófiai és esztétikai elemzése, a másik a fasizmus kérdésköre a csak látszólag alkalmi írásoknak ezek a vezérfonalai. Bloch műve nemcsak magas színvonalú elméleti értekezés, nyelvileg is egyedülálló képződmény. Stílusa, képzettársításai, rejtett utalásokkalátszőtt fejtegetései a XX. századi német prózában is kiemelkedő helyet biztosítanak a szerzőnek.
A kötetet gazdag magyarázó jegyzetanyag és Bloch munkásságát, könyve születési körülményeit ismertető utószó teszi teljesebbé. -
-
Kun László siratása
0A Lisszaboni Nemzeti Levéltárban egy XIV. századi kéziratra bukkannak, amelynek nyelvét ott senki sem érti. A filozófus Saudade Madridban élő, magyar történész barátjához fordul tanácsért. Kiderül, a kézirat magyar nyelvű, egy öreg pap, Márkus, Nagyvárad egykori őrkanonokjának alkotása. Márkus, ifjú korában, szemtanúja volt IV. László király holttestének a váradi székesegyházból történő kiutasíttatásának, és később, az ifjú Károly Róbert kérésére, írta le a történteket. Károly lemásoltatta és illumináltatta az öreg pap szövegét. Ez a másolat került Lisszabonba. Fő részét a László életében végzetes szerepet játszó asszony, Kun Erzsébet, az anya, Nápolyi Izabella, a feleség, Édua, a kun asszony találkozása és szóváltása teszi – a megölt László ravatala előtt.
-
-
Magyar kálvária – magyar föltámadás
0Ez a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
Jászi Oszkár -
-
Magyarország 1956
0Előszó
A magyar forradalom kitörése idején, 1956-ban, tizenkét éves iskolásgyermek voltam Angliában, és a magyar forradalom volt az első nemzetközi esemény, amely felkeltette politikai érdeklődésemet. Abban az időben mit sem tudtam a politikáról, a kommunizmus történetéről, nem is szólva a marxista elméletről, sőt, nem hiszem, hogy tisztában lettem volna azzal, merrefelé fekszik az a bizonyos Magyarország. Ennek ellenére már akkor természetes volt számomra, hogy ahol egy idegen hadsereg tankjaira van szükség egy egész nép felkelésének leveréséhez, ott az igazság egészen bizonyosan nem a tankok oldalán áll, s hogy abban, amit elpusztítottak, feltehetően valami nagyon fontos igazság rejlett a jövő számára. Nem hiszem, hogy harminchárom év múltán különösebben módosult volna az álláspontom. -
-
-
-
-
Őslénytan
0A múlt életével foglalkozó őslénytan nagy hagyományú és robbanásszerűen fejlődő tudomány. A leíró őslénytani monográfiák mellett egyre nagyobb számban látnak napvilágot az oknyomozó, elméleti, nagyobb összefüggéseket feltáró munkák. Új résztudományok különültek el, mint amilyen a paleofiziológia, paleoökológia, biosztratinómia, plaobiogeográfia stb. A genetika fejlődése és a rétegről rétegre gyűjtött hatalmas őslénytani ismeretanyag kiszélesítette az evolúciós kutatásokat. Indokolt tehát úgy összefoglalni a legújabb eredményeket, hogy figyelembe vegyük a klasszikus adatokat is. Az „Őslénytan” tankönyv célja tehát többrétű. A történeti bevezető után részint tárgyalja a múlt dokumentumainak fennmaradási módját, a fosszilizációt, részint foglalkozik az egykori élőlények tér- és időbeli elterjedésével és az ebből levonható következtetésekkel, emellett foglalkozik az evolúció alapkérdéseivel is. Az általános őslénytani ismeretek után a törzsfejlődés figyelembevételével tekinti át a fosszilis és a ma élő növények, valamint állatok rendszerét. Ebben az értelemben a mű az első magyar nyelvű „teljes” őslénytani tankönyv, a legfontosabb alapismeretek elsajátítására hivatott, a szakirányú képzés tankönyve számára tartva fenn a részletesebb ismertetéseket.
-
-
-
Saturnus fia
0Mi nem lehet egy Dürer-könyv – ha szépirodalmi jellegű – a XX. század vége felé?
Az író, Szentkuthy szerint:
„1. Nem lehet a 30-as évek táján divatba jött „regényes életrajz”, afféle biographie romancée, nem lehet pedig azért, mert ez a fajtalan műfaj, melyre az irodalomtörténet méltán hengerítette rá a sírkövet, az ónaturalista, ópolgári szabványregény elavult szellemében és elavult eszközeivel dolgozott… -
Sörény és koponya
0A szigorú, tömör négysorosok, a „körömversek” végső formára csiszolt, tényszerű közlései új színt jelentenek a kolozsvári poéta, Kányádi Sándor lírájában. A megalázott, lelkében megtiport, nyelvében, kultúrájában, nemegyszer létében veszélyeztetett romániai magyarság sorsának kibeszélőjeként a „gerinc állapotáról vall bennük, általuk a költő, s vall a maga emberi-költői rettegéséről: meddig maradhat ember az ember, meddig maradhat töretlen a gerinc, gyötörtetéseiben ép a lélek. De új a gondolatok kozmikus futása is a Vannak vidékek …, a Históriás énekek, a Szürke szonettek, az Űrsorompó élőbeszédszerű, mégis rímes-ritmikus végtájú, szellemtől ragyogó, mélylélektani élességű, létmélységeket bejáró verseiben.
Kányádi Sándor tévedhetetlenül a kisebbségi lét költője, sorstársainak verssel világító lámpása, de nem véletlenül üzenhet a „Dél keresztje” alatt élő „véreink”: üzennek a költemények minden, emberségében megsértet, jogaiban gátolt, megszomorított sorsának.
Évtizede, az utolsó kötet „fekete-piros” verseiben valamivel, hajszálnyival több volt a remény. A Sörény és koponya „zokogó” költője már csak abban bízik: véshet talán egy vonást, mondhat „bár egy miatyánkot”, írnoki alázattal rögzítheti a kort, a pillanatot. Elmúlhatatlanná teheti élete és életük gyötrelmeit.
A költő felnőtt a szerephez.
A 60. születésnapra készült Sörény és koponya lírikusa az élményit átélő, egyszermind intellektuálisan megítélő művész helyzetéből fogalmaz: létérvényű, közösségi érdekű ítéleteket. -
Szonettek
0William Shakespeare 1609-ben – kalózkiadásban – megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés.
Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust.
Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével – fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett. -
Tegnap a Gyimesben jártam… Gyimes-völgyi lírai dalok
0A bevezető tanulmányt Kósa László írta.
-
Törvénysértés nélkül…
0Magyarországon több mint 2500 családot deportáltak szervezett körülmények között a Hortobágyra.
1950–1953 között mintegy tízezer fő, családok ezrei sínylődtek itt, a sztálini magyar Szibérián – tizenkét kényszermunkatáborban, amiről a közvélemény a mai napig is alig tud valamit. A rendszerváltozásig a meg elő tanuk nem beszeltek, nem beszelhettek, s a „szigorúan titkos” levéltári anyagok 1995-ig a történészek elől el voltak zárva. /részlet a könyvből/ -
Vadászoknak, horgászoknak
0A szerző ezen munkájában tudományos információkat nyújt az ember legősibb foglalkozásairól, legrégebbi szenvedélyéről, a vadászatról és halászatról. Kiemeli a vadászható vadfajokat, szól a védett fajokról. Ízelítőt kínál arra, mit kell tenni az elejtett vaddal , a kifogott hallal, hogy ínycsiklandozó ételköltemények párologjanak a sikeres vadász , a szerencsés horgász asztalán.
-
Visszatérés a Szovjetúnióból
0A Visszatérés c. sorozat első könyve régi tartozást törleszt: a világhírű francia író útirajza, amelynek első része 1936-ban jelent meg Párizsban, a baloldali és a jobboldal szemében egyaránt botránykő lett. A sztálini Szovjetunió, amelynek Gide utazásáig elkötelezett híve volt, éppúgy kiátkozta őt, mint nagypolgári íróbarátai. A Horthy-Magyarországon elkobozták a művét, s a fordítót, Déry Tibort több hónapi börtönre ítélték. A megmaradt példányokat aztána Rákosi-korszakban „F. I.” (fasiszta irodalom) jelzéssel besorolták a központi könyvtárak zárt állományába.
Az 1937-ben publikált második rész már a magyar fordítást sem érte meg – egészen 1989-ig. Most végre hiteles és teljes változatban (a kiadatlan fejezet Réz Pál fordítása) kerül az olvasó kezébe – bő jegyzetanyaggal, Szilágyi Ákos előszavával – az európai hírhedettségű útibeszámoló, amelynek szerzője a „hívők” táborából elsők között tárta a világ elé súlyos kételyeit a létező szocializmussal szemben. -
Vörös horizontok
0A Securitate vezetőjének lebilincselő emlékirata. Ion Mihai Pacepa román hírszerző tiszt, a Securitate volt vezetője altábornagyi rendfokozatban, 1978 júliusában az Egyesült Államokba disszidált. Ő a volt keleti blokk legmagasabb beosztású disszidense. Disszidálásának idején Pacepa tábornok egyidejűleg volt Ceausescu tanácsadója, hírszerzésének vezetője, valamint államtitkár a román belügyminisztériumban.
-