-
„Isten és szabadság”
0Félicité Lamennais (1782-1854) sok vitát, sőt vihart kiváltó, hányatott életű francia gondolkodóként és politikusként tevékenykedett. Katolikus pap volt, de amikor liberális, majd szocialista jellegű követelésekkel lépett fel, szembekerült a Vatikánnal. Elítélte a Szent Szövetséggel, később az 1848-as forradalmakat letörni igyekvő zsarnoksággal azonosuló pápai politikát – s pápai enciklikák ítélték el eszméit, illetve őt magát. Így talán élete végén megszűnt katolikus lenni, de mindig keresztény maradt. Szocializmusfelfogása távol áll a marxizmusétól (többek között elveti az osztályharc gondolatát, és a személyes tulajdon teljes szabadságának híve) és korának utópikus – kiváltképp államszocialista – nézeteitől is. Magyarországon közvetlenül is hatott a reformkori ifjúságra és Eötvös József munkásságára. Ma elsősorban az úgynevezett felszabadítási teológiák és egyes keresztény indíttatású szocialista mozgalmak vallják elődjüknek. Ez a könyv ismerteti és elemzi Lamennais politikai, eszmei fejlődését, s foglalkozik aktualitásával is.
-
-
A bizonyosságról
0A XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójától mind ez idáig magyarul csak egyetlen – első – műve, a Logikai-filozófiai értekezés jelent meg. Most, a könyvkiadás sajátos fintoraként, Wittgenstein utolsó sorait tartja a kezében a magyar olvasó. A két mű egyúttal a filozófus két korszakát képviseli. Az Értekezés-ben – melyet Wittgenstein a Monarchia katonájaként az első világháború lövészárkaiaban írt – a Bécsi Kör filozófusai ismertek eszméik letisztult megfogalmazására. Ám e szellemi rokonság hangoztatása Wittgensteinból csak idegenkedést váltott ki. A bizonyosságról című mű pedig a filozófus „cambridge-i korszakának” szülötte, mely korszak gondolatvilágát többek közt az analitikus filozófusok, illetve a „mindennapi nyelv filozófusai” érezték a magukéhoz közelállónak. Ám ők is Wittgenstein elutasításával találkoztak. A Wittgenstein-műveknek ez a sajátosan ellentmondásos befogadása – a hatástörténet megszokott megértési-félreértési jelenségein túl – maguknak a szövegeknek a megszokottat meghaladó rejtélyességével magyarázható. Az Értekezés, száraz logikai formulái egy kimondatlan és kimondhatatlan – misztikus – etikai tanításra utalnak. A késői művek nyelve – filozófiai szövegeknél meglehetősen szokatlan módon – a mindannyiunk által beszélt mindennapi nyelv, melyet Wittgenstein a filozófiai érvelés egyedül értelmes közegeként ismer el. Ám e késői szövegek fő érve is az életünkre, nyelvünkre való rámutatás, melyben egy minden racionális, rendszerszerűségre törekvő érvelés előtti igazság mutatkozik meg, nem kevés értelmezési nehézség elé állítva az olvasót.
-
-
A Gulag szigetcsoport
0E megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a „brezsnyevcsinát” elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is.
-
A hontalanság évei [3., javított, 1. magyarországi kiad.]
0A második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget – mintegy félmilliós lélekszámban – el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)
-
A magyar cserkészet története 1910-1948
0Íme, sokévi kutatómunka eredményeként egy könyv, ami a cserkészet történetén keresztél a legújabb kori magyar történelem egy sajátos megvilágítását adja. Választ keres és ad mindazokra a kérdésekre, melyek a mozgalom megszűnése óta a viták középpontjában álltak: militarista, antiszemita volt-e a magyar cserkészet? Íme egy könyv, amiből az egykori cserkészek számára eddig ismeretlen politikai csatározásokról, a cserkészet hátteréről tudhatunk meg részleteket; az újabb nemzedék pedig sok-sok dokumentum, fotó alapján képet alkothat a szép emléket adó mozgalomról.
-
-
A magyar falvak temetői
0A temető halott falu, melyben az élő falu gazdasági és társadalmi törvényei érvényesülnek. Ugyanakkor rendkívül régi hagyományok is sokáig fennmaradtak benne, mert az ősök tisztelete élteti ezeket. A szerző rengeteg nyomtatott, írásos és ábrázolásos forrást a maga csaknem félévszázados gyűjtőmunkájának eredményeivel ötvözve ebben a könyvben. Megismerhetjük a falusi temetőket múltjukban és jelenükben, különösképpen a sírjeleket (kereszt, sírkő, gomba, fejfa, kopja stb.) és mindazt amit erről a különböző tudományágak (régészet, néprajz, nyelvtudomány, művelődés- és vallástörténet stb.) megállapítottak. Ez a könyv az első nagyobbszabású kísérlet a magyar falvak temetőinke sokoldalú bemutatására.
-
A magyarországi cserkészet története
0Hazánkban az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő „Cserkészkönyv” I–III. köteteit. A „Magyarországi cserkészet története” a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!
-
-
A róka ökológiája és vadászata
0Mondanivalómat két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja.
Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet „vállalt”, mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka – ökológiai értelemben – se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a „konkurenciát” minél kisebbre csökkentsék.
Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott. -
Alapítvány és Föld
0A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.íbr>Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.
-
Árpád-házi Szent Erzsébet
0Halálának, majd szentté avatásának 750. évfordulójára emlékezve elsősorbana német történetírás nagy figyelemmel fordult Szent Erzsébet felé. A hagyományos politikaitörténettől kezdve a mentalitástörténet és művészettörténet módszereit is alkalmazva írtak róla. A legújabb magyar történetírás adósságát is törleszti e kis kötet II. Endre leányának életéről. A szerző új megközelítéssel helyezi el az Árpád- házi királylány alakját a kor szentjeinek galériájában, s utal arra a szerepre is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjeinek tiszteletének népszerűsítéséhez.
Az ikonográfiai sémákból kiemelve, a XIII. század érzelmi és vallásos közegét bemutatva érzékelteti Szent Erzsébet alakjában a kornői eszményképét, s egyúttal arra is választ keres, hogy miért hathatott Erzsébet példája századokon át. -
-
-
Bevezetés Magyarország geológiájába
0Magyarország geológiájának megértéséhez s méginkább tanulmányozásához nélkülözhetetlenül szükség van a környezet földtani felépítésének legalább áttekintő ismeretére. E tekintetben a Bevezetés Magyarország geológiájába c. munka hézagpótló jelentőségű. A történetiség a geológiának alapvető sajátossága. Vonatkozik ez a megismerés-történet kiemelkedő szerepére is. Ezért szentelt a szerző jelentős teret ebben a könyvben Magyarország földtani felépítésének alapvető kérdése: a nagyszerkezet illetve a szerkezetfejlődés megismerés-történetének.
-
Bikakolostor
0Egy csodálatos tó közepén, egy elvarázsolt szépségű szigeten áll egy régi kolostor, fiatal férfiak, kutatók dolgoznak, kísérleteznek, vitatkoznak és szeretkeznek ebben a huszadik század végi paradicsomban. Idill, szerelem, merész viták, parázs szellemi élet festők műtermeiben, balladai történetek a sziget őslakóiról. Mígnem megjelenik Halupka Árpád, korunk kísértete, aki mint a savas eső, elhervaszt mindent, ami szép és emberi. Áldatlan munkálkodásához megtalálja a szövetségeseit a kutatók, az akadémikusok között, akik kiárusítják tudományuk igazságait, a társadalom és természet érdekeit…
-
Börtönversek 1950-53
0Az itt közölt verseket 1950 és 1953 közt csináltam az Andrássy út 60. pincéjében, Kistarcsán és az ÁVO recski bűntetőtáborában. A „csináltam” igét azért használom, mert Rákosi börtöneiben csakúgy, mint Hitler megsemmisitő táboraiban, papir és irószer nem állt a rabok rendelkezésére. Igy ezeket a verseket „fejben csináltam”…
Legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kivül hagytam. Ha az első négy sort elkészitettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tizszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és igy tovább, mig a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig irtam? száz sort, ötszázat, ezret…
A fogdáról egész kötet költeménnyel – ezzel a kötettel – fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből – akármilyen is legyen irodalmi értékük – erőt tudtak meriteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kivánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkivül valószinűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunk legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a bűntetőtábort feloszlatta…
F. Gy. -
Csokoládé
0A regényben szereplő per, amelynek eredményeként a főhőst kivégzik, mai szemmel nézve, de részben már az 1920-as évek polgárháborús etikai normái szerint is prekoncepcióra épülő, konstruált per. A hatalom birtokosainak belső köréhez tartozó szerző azonban, akaratlanul, önmaga számára is szinte észrevétlenül feltárja azt a sátáni mechanizmust, amely arra kényszeríti az illegalitás körülményei között, a cári börtönökben és száműzetésben megedződött tipikus bolsevikot, hogy alávesse magát az igazságtalan, de állítólag a közösség javát szolgáló halálos ítéletnek – amelyről ma már tudjuk, hogy semmivel sem igazolható. Zugyin, egy Kormányzósági Cseka elnökeként nemrég még élet-halál ura, azzal a döntésével, hogy együttműködik a hóhéraival, alighanem a konstruált perekről szóló orosz irodalom legelső hőse.
-
Életfogytiglan
0Kopácsi Sándornak, az 1956-os forradalmi Nemzetőrség helyettes parancsnokának, Budapest rendőrfőkapitányának önéletrajza végre magyar kiadásban is megjelenik.
A könyv eredetileg a Méray Tibor szerkesztette franciaországi Irodalmi Újság sorozatban jelent meg először. Ezt megelőzően már 1975-ben francia, azután egy sor más idegen nyelvű kiadás látott napvilágot. Ez év májusában az angol olvasóközönség is kézbevehette.
Igen jó sajtóvisszhangja volt.
Graham Greene ezt írta róla: Figyelemre méltó beszámoló Magyarország 1956-os szovjet lerohanásáról. Egy teljesen új képet kaptam a megszállás körülményeiről, az azt követő eseményekről és a benne szerepet játszó személyekről. -
Értetek és miattatok
0Szándékosan nem előszót írok, hanem ajánlást. Hiszen napjainkban oly sok előszó készül azokról az időkről, melynek túlélője Kölley atya, Gyurkabá, az Európai I. Cserkészkerület volt vezetője, a Magyar Cserkészet örökös tiszteletbeli elnöke.
Valóban értünk és miattunk vált áldozattá, azért az ügyért, ami a magyar ifjúság keresztényi erkölcsökön alapuló jövőjét biztosítja – a cserkészetért. Másik nagy bűne Rákosi és Kádár alatt, hogy papként szeretettel szolgálta faluja fiataljait, s látta el utánpótlással Dunabogdányból, a Szentendrei Ferences Gimnáziumot. Hetven évesen sem szűnt meg cserkésznek lenni, csupán másfél évtizednyi börtöne alatt nem dolgozhatott együtt a fiatalokkal. Ma Münchenben tevékenykedi, húszéveseket megszégyenítő tempóval, hittel. Bár 1989-ben az amerikai vezetőség parancsnoki tisztétől, korára tekintettel megfosztotta, mégsem szakadt el testvéreitől. Táborokat szervez, csapatokat látogat és minden problémát megold. Gyurkabá nélkül nincs cserkészet Nyugat-Európában. Könyvét akkor mondta magnetofonra, amikor Stuttgartban dr. Konthur Bertalan klinikáján feküdt műtét után. A mű müncheni megjelenését követően Gyurkabá leveleket kapott, melyekben felhívták a figyelmét néhány hibára. Ezek történelmi adatok téves közlései. Először magam is, akit megbízott Gyurkabá, hogy könvét Magyarországon megjelentessem, javítgatni akartam. Ám lebeszéltek erről. Így a javításokat, helyesbítéseket az utolsó lapok toldalékként tartalmazzák. S tettem ezt azért is, hogy a Kedves Olvasó úgy vehesse kézbe a könyvet, ahogy egy agyongyötört ember emlékezete felelevenítette az átélt eseményeket.
Stoffán György
A Mindszenty Emlékbizottság elnöke -
Érzelmes utazás
0ejtő Ferenc Érzelmes utazásában gyermekkori emlékek, dalmáciai útleírás, interjúk és teoretikus elmélkedések kavarognak. De minden, ami benne van, az élet szeretetéről tanúskodik és annak szeretetéről is, ami ennek a tartozéka: a családhoz való ragaszkodás, az emlékek megőrzése, a román és gótikus építészet iránti rajongás, a tengervíz iránti vonzalom és talán mindenekfölött a nap imádata. Az Érzelmes utazás tulajdonképpen cikknek készült a Nyugat számára. De aztán a szerző rádöbbent, hogy „a cikkben megpendített gondolatok kissé hosszabb kifejtést igényelhetnének, a zágrábi és dalmáciai utazást, az apai, anyai emlékek közt való kalandozást folytatni kellene egy másik utazással, amelyben saját énemet keresném, saját gondolataimat tisztáznám, hiszen ezek még zavarosan, ellentmondásosan keringtek bennem… Hangulatkönyvet írtam, lírát, és nem tudományos értekezést. Vakációt vettem egy időre a politikától, hogy magamhoz térjek, friss levegőt szívjak, tisztázzam gondolataimat. S azóta sem csinálok egyebet, mint hogy próbálom megfejteni saját rejtvényemet meg a magyar rejtvényt, és vakmerően a világét meg az életét.”
-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
Ferenc József szerelmei I-II.
0Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? -
Forrongó Magyarország (reprint kiadás)
0Az eredeti kiadást a Pegazus (Leipzig – Wien) jelentette meg 1922-ben.
Ez a könyv megjelenése óta a tiltott, megbélyegzett, elhallgatott könyvek listáján szerepelt. 1922-ben a keresztény-nemzeti kurzus emelt vádat a szerző ellen, s a könyvet az akkori hatóságok a postai szállításból kitiltották; 1945 után a szociáldemokrata párt sem gondolt az újrakiadásra; míg az MKP kultúrpolitikusai és ideológusai még a létezéséről sem kívántak hallani, nyilatkozni. Az érdeklődő olvasó az 1956 után megjelent történeti szakmunkák lábjegyzeteiből szerzett tudomást az emlékirat létezéséről. Egyetemi hallgatók a legjobb esetben historiográfiai értékelést kaptak a műről és szerzőjéről. Garami Ernő könyve a szakkönyvtárak féltve őrzött ritkaságai közé tartozik, s nagy ritkán került egy-egy foszladozott, szakadt példány egyes antikváriumok polcaira. Ezt a könyvet eddig Magyarországon soha nem adták ki.
Szerzője, Garami Ernő a magyarországi demokratikus szocializmus előfutára, két évtizeden át a szociáldemokrata párt vezetője volt. Róla mondta gr. ifj. Andrássy Gyula, egykori belügyminiszter, egyébként politikai ellenfele: ha lehetséges volna, egy cikkelyből álló törvényjavaslatot terjesztene be az Országgyűlésben, miszerint Garami Ernő a magyar képviselőház örökös tagja. -
-
-
-
-
-
Ipolytarnóctól Füzérradványig
0Írta: Bakalár Sándorné, dr. Bankovics Attila, dr. Barcsay László, dr. Bencsik János, Csapóné Felleg Ágota, dr. Győry Jenő, dr. Gyulai Iván, dr. Kárász Imre, Kopasz Margit, dr. Kordos László, Márton Ferenc, Mencsák József László, Mihályi Éva, Pillér Tibor, Rakonczay Zoltán, Schmidt Sándorné, Szendrei Mihály, Szuromi László, dr. Tardy János, Varga Ferenc