• Iacocca

    0

    Lee Iacocca, az amerikai autóipar nagymenője, a Ford egykori vezérigazgatója és a Chrysler jelenlegi elnöke ma Amerika első számú nemzeti hőse. Államok szerte csak „szuper Iacoccának” hívják, úgy emlegetik, mint a „válságmenedzsert”, „csodamenedzsert”, népszerűsége a leghíresebb mozicsillagokét és tévékommentátorokét is felülmúlja. És ezen nincs mit csodálkozni, hiszen sztár ő is, mégpedig a javából, és amúgy igazi amerikai módra. Miután Henry Ford puszta féltékenységből elbocsátotta a Fordtól és a Chryslerhez került, talpra állította, sőt még a Fordnál is nyereségesebbé tette a csőd szélén tántorgó vállalatot. És ezzel Iacocca nemcsak a Chrysleren belül lett élő legendává, hanem Detroit határain messze túl is, az egész amerikai nép szemében. Vajon mi az oka ennek a féktelen Iacocca-imádatnak? Az, hogy Iacocca az amerikai embereszmény mindmáig érvényes modelljének, a „self-made man”-nek a megtestesítője, a „dolgozó gazdagok” rétegének képviselője, aki a rátermettségével és a szorgalmával jutott fel a csúcsra. Önéletrajza, e korántsem szokványos bestseller, nem kis mértékben járult hozzá páratlan népszerűségéhez. Iacocca a könyvében is, akárcsak az életben, ellenállhatatlan lendülettel és eredményesen küzd meg a sikerért: mindvégig fogva tartja az olvasót egyrészt a sztori érdekességével, másrészt személyisége szuggesztivitásával és sokoldalúságával. A könyv is olyan sokszínű, mint szerzője és hőse: számos különféle műfaj és stílus ötvözete, mégsem heterogén, csak színes: hol gyöngéden érzelmes, hol pimaszul szabad szájú, hol ihletetten szárnyaló, hol tömören szakszerű: a hagyományos önéletrajzi elemek egy lenyűgöző karrier lépcsőfokai, buktatói és újra felívelése – ízes anekdotákkal és rosszmájú pletykákkal váltakoznak benne, a „képzeljétek, mi történt, de aztán senkinek egy szót se” összekacsintós intimitás után az autógyártás menetéről, az autóipar helyzetéről és a Chrysler talpra állításáról szóló beszámoló bámulatos szakmai jártasságával, hatékony vezetés elveinek briliáns logikájú fejtegetésével vagy a reagani gazdaságpolitika kemény hangú bírálatával kínál új- és újfajta szellemi izgalmakat az olvasónak.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Izrael

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jeles házak

    0

    Mind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
    A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Károlyi Sándor

    0

    Áruló volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi? E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét „gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság…” jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdemes, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekbe nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját.

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Két mű egy kötetben. Őstörténetünk orientalista szemléletben ; Közép-Európa politikai felépítése a francia szakoirodalom tükrében

    0

    Az ókori magyar történet divatosabb szóval élve ,,östörténet” a nemzeti múlt ama szakaszával foglal- kozik, amely Kr.e. 3000 körül kezdődik és a jelen időszámítás 895. esztendejével végződik. Ez utóbbi időpontban érkezett be a Kárpátmedencébe a magyarul beszélő népek utolsó nagy hulláma és telepedett le az újonnan szerzett hazában. A magyar östörténet időbeli elhatárolása régi hagyományon nyugszik, de módszertanilag is indokolható. A szóbanforgó időszakaszban ugyanis a történettudomány (az írott okmányok gyér volta miatt) jobban rá van utalva segédtudományai támaszára, mint későbbi szakaszaiban.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Kiss Manyi

    0

    Vállalkozásom, hogy Kiss Manyiról írjak könyvet, már az anyaggyűjtés során a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. Mert ha tudtam is, hogy hősnőm nem volt naplópárti s a nyilatkozatok híve, mégis meglepett, milyen kevés írásos dokumentum őrzi a színpadról és az életről való vélekedéseit, milyen mértéktartón” csekély terjedelmű (és mélységű) az alakításait minősítő sajtóvisszhang. Amikor pedig egykori pályatársait kerestem fel, hogy Kiss Manyi emlékét megidézzék, készséges beszélgetőpartnereim meghökkentően nagy számban vonakodtak még „korrekt intimitások” szóvátételétől is, vagy zárkóztak el nevük közlésétől, mondván, indiszkréciót követnének el egy olyan személyiséggel szemben, aki életében is megfejthetetlen misztikus hatalommal bírt, s halála után is bizonnyal megtorolná az ellene elkövetett vétséget.
    Az első akadály nem kis nehézséggel vált megkerülhetővé; a másikat úgy próbáltam leküzdeni, hogy a jeles egykori pályatársak által elmondottakat egy elképzelt személy egységes emlékezeteként jelenítem meg. Ezúton mondok köszönetet a megnyilatkozóknak, akik névtelenek kívántak maradni, s kiváltképp azoknak, akik hozzájárultak – e végül is különös formában akár nevük közléséhez: Csűrös Karolának, Gábor Miklósnak, Garas Dezsőnek, Komlós Jucinak, Vass Évának, Zsurzs Évának. És Márkus Lászlónak sajnos már csak így, halála után.
    Révy Eszter

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Kun László

    0

    Szabó Károly (1824-1890) nevét és életművét idáig elsősorban a könyvtárosok társadalma ismerhette, hiszen ő adta közre a Magyarország történetének forrásai és a Régi magyar könyvtár nevezetes köteteit. A fentiekhez képest Szabó Károly Kun Lászlója elfeledett mű, holott a címszereplő portréja – a sokat, sokszor – osztrák és cseh részről is – vitatott Árpád-házi uralkodónkról szóló legteljesebb – szakszempontból is értékes, lelkiismeretes monográfia. A szemléletes korrajzot is kínáló könyv eredetije ma már hozzáférhetetlen ritkaság. Csakúgy, mint a Magyar Történeti Életrajzok című, a maga idejében méltán népszerű milleniumi sorozat szinte valamennyi darabja, ez is szépen illusztrál, tényszerűségében is szórakoztató írás. Szabó kötete IV. (Kun) László szenvedélye házasságának, a kunok, magyarok között őrlődő politikájának, belső vívódásainak, a segítségül behívott kunok lemészárlásának drámai dokumentuma.

    900 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar országban ‘s az ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem’ képeinek rövid leirása (REPRINT)

    0

    A régi nagy Magyarország területén található Szűz Mária ábrázolásoknak gyűjteménye magyarázó szövegekkel.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország történeti helységnévtára – Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808)

    0

    A „Magyarország történeti helységnévtára című kézikönyv sorozat fő célkitűzése, hogy a feldolgozott levéltári és könyvészeti források alapján a XVIII. század végi állapotnak megfelelően a lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország helységeit, külterületi lakotthelyeit és önálló névvel bíró pusztáit és közölje a korabeli települések fontosabb demográfial, vallási, nemzetiségi és gazdasági jellemzőit.
    A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományok kutatóinak, egy-egy település vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. De nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, a történeti demográfia, a történeti statisztika a kereskedelemtörténet, a birtoklástörténet, az igazgatás- én egyháztörténet, a nyelvészet és a néprajz kérdéseivel foglalkozók is választ kaphatnak bizonyos kérdéseikre az adattár segítségével.
    A táblázatos adatközlés használatát helynév-, felekezeti- és birtokosmutató segíti. A kötetet a XVIII. század végi állapotokat tükrözð községhatáros, 1:144000-es méretarányú térkép egészíti ki, s teszi jól használható segédeszközzé.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarságkutatás

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Marcel Duchamp, avagy a nagy fikció

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Nevetős fejfák

    0

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Rácsok között Romániában

    0

    Nehéz megindultság és fölháborodás nélkül olvasni Bartis Ferenc könyvét. 1945-ben nem a békés építőmunka és nyugalom köszöntött a Székelyföld tájaira, hanem a román hatalmi önkény megtorló terrorja, a ki tudja miért, bosszúálló vérengzések időszaka. Csak a szerző szülőfalujából rövid hetek leforgása alatt több mint háromszázan estek áldozatául a népirtásnak, és senki nem számlálta máig össze, hány embert kínoztak nyomorékká, kergettek az őrületbe vagy az öngyilkosságba. Ám mindez még csak a pokol első köre volt; a kollektív szenvedés helyébe itt ugyan az önéletrajzi ábrázolás lép, amely azonban nem nélkülözheti természetesen a közösség meghurcoltatásának perspektíváját. Bartis élete – túlzás és pátosz nélkül mondható – golgotás sors volt: kínzókamrától börtöncelláig, kihallgató pincétől a vízzel elárasztott sötétzárkáig vezetett. Mi volt az író ezerszer megbűnhődött vétke? Annyi, hogy legális úton (műveivel, illetve hivatalos beadványaival) és féllegális módon (irodalmi, művelődési körök szervezésével) próbált meg az emberi jogoknak, a humánum egyetemes eszméinek megfelelő bánásmódot kérni az erdélyi magyarságnak. Nem előjogokért, nem közösségi autonómiáért emelt szót, csupán az emberhez méltó létezés minimális föltételeiért. Ezért pedig Romániában 1945-től válogatott kínzások, a józan emberi ész számára szinte fölfoghatatlan lelki és fizikai gyötrelmek járnak. A haláltáborok irodalma után az olvasó úgy gondolná, immár nem érhetik meglepetések, csakhogy Bartis ellenőrizhetően adatolt, hiteles beszámolója erre rácáfol: a román államvédelem (Securitate) hihetetlen találékonysággal párosult öncélú kegyetlenkedése, horrort megszégyenítő brutalitása bizonnyal példa nélküli a 20. század utolsó harmadának Európájában.

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Ragály és oltalom

    0

    Kötetről kötetre épülő, de egynemű költői világ Bisztray Ádámé, lírai tónusát egyik kritikusa találóan így jellemezte: „Az elégikus hanghordozás, amely a pannon rezignáció és melankólia eredendő líraiságához kapcsolódik, klasszicizáló veretességgel, zamattal és artisztikummal társul.” (Bertha Zoltán, Kortárs ’85/3) Ez a néhány vonás joggal juttatja eszünkbe Berzsenyit, hiszen Bisztray Ádám az ő késői szelídebb, halkabb utódja abban is, hogy visszahúzódó magányban, a világnak a személyes életre szűkült szegleteiben a nemzet, a kultúra gigantikus gondjaival küzd meg parittya nélküli Dávidként.
    Az új versek új, vagy legalábbis felerősödött eleme a magabízóbb önérzet, a maga igazának és igaza értékének csöndes, de határozott tudata. Az ilyenfajta férfias költői hangnak akkor legércesebb és legmeggyőzőbb a csengése, ha az ember túljut élete felén, s a tapasztalatok bizonyossága is érződik már rajta.
    Miben találhatott támaszt, ha környező világunkban nemigen talált, sőt, épp ellenében kellett támaszt keresnie? Új versei elárulják, hogy magányát egy felismerés nyitotta fel: amit ő jónak, védeni-, mentenivalónak tud és hirdet, századok alatt kipróbált, nemzedékről nemzedékre öröklődő elve és biztosítéka az emberhez méltó létezésnek. Szent György maszkja alatt vallja meg: „Ha én mondom se én emlékezem…”

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Rákóczi-eposz

    0

    Közel ezer versszakból álló elbeszélő költemény Erdély romlásáról. A cselekmény a II. Rákóczi György 1653. évi moldvai hadjáratától a fejedelem 1658-as hősi haláláig terjedő történelmi eseményeket öleli fel. A mű középpontjában álló Rákóczi fejedelem nem annyira eposzi hős, mint inkább nagyravágyásban vétkes, de bukásában felmagasztosuló tragikus figura. Alakja, sorsa előrevetíti a Tündérország–Erdély hamarosan beteljesülő tragédiáját is. A mű nem valódi eposz, de több históriás éneknél. A szerző kétség kívül jól ismerte a Szigeti veszedelmet, históriájának eposzi elemeit elsősorban onnan merítette. A történetformálás – Kovács Sándor Iván megfigyelése szerint – bizonyos mértékig a mártíréletrajzok bűnbeesés-bűnhődés-vezeklés-megtisztulás-megigazulás sémáját követi. A vérével a szászfenesi csatateret megfestő fejedelem az országa megváltásáért magát feláldozó, keresztény uralkodó archetípusának jellegzetességeit hordozza. Belső adatok alapján a mű keletkezését az 1670-es évek közepére tehetjük. A magát meg nem nevező szerző Kemény János környezetébe tartozó, katolikus vallású erdélyi főúr. Kilétének kiderítésére már többen is kísérletet tettek: Szigeti Csaba Felvinczi Zsigmond szerzősége mellett érvelt; mi sokkal meggyőzőbbnek érezzük Szakolczai Attila érvelését, aki Kornis Gáspár személyét sejti a mű hátterében. Kornisra teljes egészében ráillik a feltételezett szerzőről alkotott „fantomkép”; gyakorlott íróember, személyesen ismerte Zrínyi Miklóst, megfordult Csáktornyán, sőt, valószínűleg a diplomáciai összekötő szerepét is betöltötte a horvát bán és Kemény János között. Legdöntőbb érv talán az az elfogult tisztelet, amelyben a Rákóczi-eposz részesíti Kornis Jánost, Kornis Gáspár atyját {>}. Nincs adatunk rá, hogy a kortársak vagy a közvetlen utókor ismerték volna ezt a művet. Kézirata a XX. század elején bukkant fel az irodalomtörténész Lukinich Imre környezetében. Ez a kézirat azonban időközben elkallódott. 1927-ben Dézsi Lajos lemásolta, és bő tartalmi ismertetést közölt a műről az ItK hasábjain. A Dézsi-féle másolat teljes szövege csak egy bő évtizede jelent meg teljes egészében (A Rákóczi-eposz, kiad. SZIGETI Csaba, Bp., 1987). Jelen szövegközlésünk alapja ez a kiadás, a szöveget átírtuk modern helyesírásra, a nagyszámú értelemzavaró másolási hibától pedig igyekeztünk megtisztítani. Furcsa módon a másolat egyik triviális félreolvasata – „Pallas” helyett „Malaszt” – irodalomtörténészek sorát indította töprengésre a megszemélyesített Kegyelem mibenlétét és poétikai funkcióit illetően. Eltértünk a mű szokásos tagolásának hagyományától is, amennyiben az bevezető rövid, 34 strófás szövegegységet nem első éneknek, hanem invokációnak, előhangnak tekintettük. (Figyeljük meg, ebben a kis, allegorizáló előjátékban a szerző „belepozicionálja” magát művébe: a vonakodó poéta a sértődött Achilleusz vagy Delimán szerepében tetszeleg.) A szöveg átírásában Lukács Katalin volt segítségemre. Az itt közölt szöveg bármilyen további felhasználásához kettőnk engedélye szükséges.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Rákosi Mátyás születésnapja

    0

    1952. március 9. – e napon ünnepelte az ország Sztálin legjobb magyarországi tanítványának, Rákosi Mátyásnak hatvanadik születésnapját. Jubileumi kiadványok, plakátok, ünnepi munkafelajánlások, színházi díszünnepély – mindezek a nap fényét voltak hivatva emelni. A könyv szerzője – Nemes János – az ünnepségsorozat érdekes, komikus, tragikomikus epizódjaira emlékezik vissza, s e visszaemlékezésből egy ember portréja és egy korszak hangulata bontakozik ki. A képet – a születésnapi pillanatképet – kiegészítendő megismerkedhetünk Rákosi Mátyás rövid életrajzával, s eddig kevésbé ismert politikusi megnyilvánulásaival.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Római muzsika

    0

    Az 1905-ben született s élete egy részét külföldön töltött szerző, az egyetemes magyar irodalom egyik legműveltebb literátora Római muzsika című háromrészes naplóregényét alázatos főhajtásnak szánta az Örök Város és Itália szellemi nagysága és öröksége előtt.

    850 Ft
    Kosárba teszem
  • Romy Schneider

    0

    »Einerseits bin ich exhibitionistisch wie alle Schauspieler. Natürlich stellen wir uns unentwegt zur Schau, wir gewöhnen uns daran, uns selbst ständig in anderen Rollen wiederzufinden, damit wir gefallen. Dann gibt es wieder Zeiten, da bin ich so zurückgezogen, daß ich selbst für Photos einen trinken muß.« (ROMY SCHNEIDER)

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Sopron építészete a 19. században

    0

    Az elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.

    3 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Szent István törvényei

    0

    Első királyunk, Szent István halálának 950. évfordulójáról idén emlékezünk meg, augusztus 15-én. Államalapító nagy uralkodónk tiszteletére jelenteti meg a Helikon Kiadó egyik legjelentősebb művének, törvényeinek a XII. századból való Admonti kódexben fennmaradt legrégebbi kéziratát hasonmás kiadásban. Kiadványunk felhasználja az 1935-ben, Lantos Adolf által közreadott hasonmás kiadáshoz készült fordítást, bevezetőt, jegyzeteket, amiket Bartoniek Emma, a neves történész készített, aki ekkoriban az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának volt a vezetője.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tábori tüzérség

    0

    A könyvből megismerhetjük a lövegek történetét, a tüzérségi lőszerek főbb fajtáit és alkalmazásukat, a tüzérség fejlődését az első világháborútól a nyolcvanas évek közepéig, ám a legnagyobb teret az egyes típusokat bemutató résznek szentelték a szerzők. Ágyúkat, tarackokat, önjáró lövegeket, páncéltörő ágyúkat ismerhetünk meg a fényképekkel illusztrált, technikai adatokkal kiegészített típustörténetekből.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarzan, a rettenetes

    0

    Egy pillanatig úgy álltak ott, méregetve egymást, s akkor az emberforma lény megszólalt. Tarzan rájött: ez a teremtmény tagolt hangokat ad ki, annak rendje s módja szerint beszél, de a nyelvet a majomember nem értette. Mégis arra következtethetett, hogy a „másik” többé-kevésbé ugyanolyan észbeli képességek birtokosa, mint ő. Más szóval: bár ez a fura szerzet itt vele szemközt farkat lóbál, s majomszerű keze-lába bütyökujja is, minden egyéb jelből ítélve kétségkívül – ember.

    240 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarzan, a vadember

    0

    Numa, a felsült oroszlán tehetetlenül morgott haragjában, miközben visszacsúszott a fal tövében a földre anélkül, hogy sikerült volna lerántania a menekülő majomembert. Már éppen nekikészülődött az újabb kísérletnek, amikor kiszemelt zsákmánya szagnyomában megérzett valamit, ami idáig elkerülte a figyelmét. Végigszaglászta a talajt azon a helyen, ahol Tarzan lába az imént érintette, és Numa morgása azonmód halk vinnyogásba váltott át, mert rájött, hogy ez ennek az emberállatnak a szaga, aki kiszabadította a wamabók verméből. Ki tudná megmondani, miféle gondolatok kavarogtak az állat busa fejében? A felsült haragnak mindenesetre nyoma sem látszott rajta. A hatalmas oroszlán megfordult, és a fal mentén méltóságosan elindult kelet felé.

    240 Ft
    Kosárba teszem
  • The Best of MGM

    0

    A photographic tribute to the legendary movie studio features more than 250 full-color and black-and-white illustrations and a well-written text that traces the studio’s history and discusses its films and stars.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tibeti-magyar szótár

    0

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tiszta jogtan

    0

    6 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Városvédőbeszédek I-II.

    0

    Ebben a két kötetes könyvben Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című TV műsorának leírt változata olvasható.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem