• „Hol sírjaink domborulnak…”

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A gyökerekig ásva le 2.

    0

    A református teológus szerző többek között az egyház és a zsidóság viszonyáról. Emigráns kiadvány.

    750 Ft
    Kosárba teszem
  • A kitömött hattyú

    0

    Esterházy Péter esztétikai-publicisztikai munkásságának első kötete először 1988-ban jelent meg. Az azóta eltelt két évtized nem tudott kárt tenni az akkor „aktuális” szövegekben, melyek elsősorban Esterházy saját írásművészetének értelmezését tartalmazzák. Az írások nagy része olyan címet vagy alcímet kapott, amely magyar írók, költők személyéhez, könyveihez, gondolataihoz vagy íróságához kötődik, sorrendben: Kosztolányi, Ottlik, Örkény, Hamvas, Mészöly, Móricz, Vasadi Péter, Petőfi és Csáth Géza. Az egyszerre munkanapló, esszé és ars poetica típusú szövegek összessége egyfajta személyes irodalomtörténetté formálódik, mely az akkoriban átalakuló kánonra is hatást gyakorolt. A kitömött hattyúban egy olyan belső köznyelvet (Balassa Péter) hozott létre a szerző, melyen azóta is csak ő tud beszélni, írni – már akkor is fociról, a foci ürügyén megint irodalomról; képzőművészet kapcsán megint irodalomról; filmforgatókönyv – (utó)írásban bundáskenyérről és Egy magyarról New Yorkban.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A láthatatlan történet

    0

    Valamely szempontból egymáshoz rendelt események soráról azt mondjuk: történet. Van története az univerzumnak, a természetnek, az emberi társadalomnak, a kultúrának. Mindannak, ami a tér-idő kozmikus színpadán a keletkezés-elmúlás törvényének alá van vetve. Hamvas Béla történetei azonban aligha sorolhatók a történetírás színpadi eseményei közé. Ami őt foglalkoztatja, mindig és szükségképpen a színjátszás kulisszái mögé vezet, abba világba, amelyről alig tudunk valamit, amely nélkül azonban a történelem sem lenne más, mint a megjelenés-elmerülés véletlenszerű eseményeinek hömpölygő áradata. „A történetnek önmagában értelme nincs” – mondja Hamvas. Amit mi itt látunk, már csak végkifejlete annak a küzdelemnek, amit a létezés magasabb hatalmai: a léttisztitó erők vívnak a „létrontás démoni anarchiája” ellen. A láthatatlan történet 1943-ban jelent meg először az Egyetemi Nyomda kiadásában. A kötet Hamvas Béla (1897-1968) egyetlen, még életében kiadott esszégyűjteménye.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A lélek éneke

    0

    Keresztes Szent János (Juan de la Cruz), aki a 16. század második felében élt, korának, a spanyol aranyszázadnak egyik legnagyobb költője volt. Lírája és meditációi mély hatást gyakoroltak az európai gondolkodásra. Ávilai Szent Terézzel való találkozást követően lépett be a karmelita rendbe, s a rend megreformálásának lelkes híve lett. Amiről ír, a misztikusok vissza-visszatérő, kedves témája: a Lélek szomjasan keresi Szerelmesét.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyar állam életrajza (reprint)

    0

    „Ugy vélem, ezen a helyen némi felvilágosítással tartozom a magyar olvasónak. Ez a munka tulajdonképen fordítás, miután az eredeti szöveget német nyelven írtam. A német kiadás megjelent a magyarral egyidejűleg egy most meginduló nagy német vállalat, a „Politische Bücherei” legelső kötetei között. A címbeli politika szó természetesen nem pártpolitika, sem pedig napi politika értelmében veendő. Magyarázatát megadja a vállalat három szerkesztője, három neves egyetemi tanár: Marcks Erich, Schumacher H., Smend R., a kiadványokat bevezető soraikban. Nézetük szerint a most folyó háború a német nép politikai műveltségének lényeges hiányait hozta napfényre. Kiderült, hogy a németség, ez „a nép, mely oly kötelességtudóan és oly kulturával tud dolgozni”, a nemzetközi politika relációinak természetét és pillanatnyi mozdulatait illetőleg szinte teljes tájékozatlanságban volt…”

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyar nép őstörténete

    0

    A magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim – toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak… Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?” A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A magyar nevelés története I.

    0

    A régebbi és újabb neveléstörténeti kutatás eredményeit összefoglaló fejlődés szem előtt tartásával az államalapítástól 1849-ig tekinti át a magyar nevelés történetét. Bemutatja a különböző korok oktatási, oktatáspolitikai törekvéseit, az intézményes nevelés, az iskola szervezeti változásait, hálózatának kiépülését. Vizsgálja az iskolai oktatás és nevelés tartalmának és módszereinek fejlődését, a tankönyveket és egyéb segédeszközöket, a tanítók képzését és az iskola belső világának változásait. Igyekszik pontos és megbízható képet adni az iskolai oktatás és nevelés koronként változó gyakorlatáról, valóságos helyzetéről. Végigkíséri a hazai pedagógiai gondolkodás fejlődését, a nevelés tudományának kiformálódását.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig [reprint kiadás]

    0

    A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig.
    Számos fekete-fehér illusztrációval, korabeli reklámokkal.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A német historizmus

    0

    A német származású, Amerikában élő eszmetörténész a német politikai gondolkodás uralkodó hagyományának, a historizmusnak a kialakulását követi nyomon a felvilágosodástól napjainkig. Bemutatja, milyen kölcsönhatásban van az elmúlt két évszázad német történelmének hullámhegyeivel és -völgyeivel olyan nemes gondolkodók történelemkoncepciója, mint Herder, Humboldt, Ranke, Dilthey, Max Weber és Meinecke, hogy csak a legismertebbeket említsük. Immanens elemzéssel, fejlődésében vizsgálja a historizmust; alapos betekintést nyújt a tradíció legfőbb általános témáiba: a történeti megközelítés prioritásába, a politika és az állam központi jelentőségébe, az értékek relativizálódásának kérdésébe. Rámutat kissé mindig konzervatív, arisztokratikus, alapvetően a német nagyhatalmi törekvéseket támogató jellegére. Iggers a zárófejezetben képet ad a második világháború utáni német történetírásról, melynek történetszemlélete bizonyos mértékben újraközeledést jelent a nyugati gondolkodás racionalista, polgári demokratikus tradícióihoz.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A szellem kalandjai

    0

    „Mrs. Fox kérdéseket adott fel, és én határozottan halottam az előbb említett kopogásokat, melyek oly erősek voltak, hogy az ágy megremegett beléjük. Mrs. Fox kérdésére, hogy nekem is fog-e válaszolni, három koppanás volt a felelet. Kérdeztem: Talán bántalmazták? Erre kopogott. Most megnevezem az előttünk lakó egyént, hogy vajon az bántalmazta-e. Erre három, a rendesnél erősebb kopogással válaszolt, annyira, hogy az ágy is megremegett. Kérdés: – Pénzért ölték meg? Határozott válasz következett. A szobában levők valamennyien hallották a kopogásokat. Semmiképpen sem tudom az általam és mások által hallott sajátos kopogások magyarázatát adni. Ez olyan rejtély előttem, melyet képtelen vagyok megokolni.” Ez a könyv, melyet most kezében tart az olvasó, oknyomozó szellemi kalandra hívja mindazokat, akiknek van kedvük és bátorságuk néhány percre elengedni a szentesített fogódzókat (mondhatnánk: korlátokat), életen innen és túl.

    850 Ft
    Kosárba teszem
  • A társadalomtudomány eszméje és viszonya a filozófiához

    0

    A társadalomtudós az emberek társadalmi viselkedését tanulmányozza. A viselkedés csak akkor társadalmi, ha szabályok irányítják. A viselkedés tehát nem azonosítható a közvetlenül megfigyelt testi állapotokkal, mozdulatokkal – szimbolikus karaktere, jelentése van. A társadalomtudósnak ezért az a feladata, hogy megértse a vizsgált emberi viselkedés jelentését. S feladatának egyedül akkor tehet eleget, ha abban a fogalmi keretben gondolkodik, amelyben maguk az érintettek gondolkodtak; meg kell tanulnia „nyelvüket”, elemeznie kell fogalmaikat. – Ez a Winch-féle konceptuális elemzés lényege. A szerző a kései Wittgenstein gondolati örökségét kamatoztató analitikus irányzat ismert alakja. Könyvével, mely az angolszász szellemi életben sok vihart kavart, egy analitikus társadalomelmélet alapjait vetette meg. Gondolkodásmódjára Max Weber megértő szociológiája és Robin George Collingwood szellemfilozófiája gyakorolt még nagy befolyást.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A történelem és a hatalom igézetében

    0

    Hegedüs András (Szilsárkány, 1922 – Budapest, 1999) szociológus, politikus, 1955–1956-ban Magyarország miniszterelnöke. A legfiatalabban hivatalba lépett magyar miniszterelnök. Ez a munka visszaemlékezéseit tartalmazza.

    750 Ft
    Kosárba teszem
  • Agymosás

    0

    Adam Schonberg, harmadéves orvostanhallgató nehéz anyagi körülmények között él feleségével, Jenniferrel, a táncosnővel. Jennifer teherbe esik, és azért hogy a gyereket megtarthassák, Adam félbehagyja tanulmányait, és egy gyógyszergyárnál, az Arolennél helyezkedik el. A virágzó, ultramodern intézmény örömmel fogadja ajánlkozását, s Adam szépen is halad előre. Ámde furcsa dolgokat tapasztal a cégnél. A gyár egy luxushajón rendez továbbképző tanfolyamokat meghívott orvosok számára, akik a hajóútról visszatérve különös személyiségváltozás jeleit mutatják. A fiatalok házasságában is egyre több feszültség gyülemlik fel: egy házastársi veszekedést követően Jennifer hazaköltözik szüleihez, de hamarosan súlyos döntésre kényszerül: orvosa szerint a vizsgálatok arra utalnak, hogy jövendő gyermeke súlyos fejlődési rendellenességgel jönne világra, ezért abortuszra volna szükség. Adam gyanúját az Arolen különös üzelmeivel kapcsolatban tovább erősíti egyik munkatársának eltűnése és egy orvos öngyilkossága. Elhatározza, hogy végére jár a dolognak… A bestseller orvosíró láthatólag túl akarta szárnyalni főművét, a Láz-t – s ez sikerült is neki. Könyve a maga speciális műfajában, a sci-fibe hajló techno-horrorban ismét azokat a rémlátomásokat idézi fel, amelyhez – szerinte – a teljesen gépesített, elembertelenedett és elüzletiesedett modern gyógyászat vezethet. Cook szabadon engedi fantáziáját, mely egy abszurd és hátborzongató „szép új világ”-ba sodorja. Története – az ifjú medikus és felesége, a táncosnő története – hátborzongató kalandfilmhez hasonlít – s pompásan kielégíti az olvasó mese- és borzongásigényét.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Amor Sanctus – Szent szeretet könyve

    0

    Ez ​a méltán híressé vált gyűjtemény 50 középkori latin himnuszt tartalmaz latinul és magyarul, kétnyelvű kiadásban. A magyar fordítást Babits Mihály készítette, s ő írt igényes bevezető tanulmányt, valamint gondos jegyzeteket is a kiadványhoz, mely első ízben 1933-ban jelent meg a Magyar Szemle Társaság gondozásában. A Helikon Kiadó ezt újítja most fel, az egyetemes egyházművészet legszebb alkotásaival illusztrálva az eredeti szöveget.
    Amor Sanctus – vallja címében az antológia –, a Szent Szeretet Könyve, a misztikus vallási rajongás himnuszai, melyek azonban nagyon is világi köntösben jelentkeznek. Ahogy Babits írja: szerzői legyenek bár „papok vagy barátok, szentek vagy remeték… emberek, mint mi, nyugtalan, áhítozó, talán menekülő, bűnös és bűnbánó lelkek”, s nem is hiába nevezik azt az érzést, ami „muzsikáló verseiket” súgta, „szerelemnek, amor sanctusnak. Ez a költészet: szerelmi költészet. A világi szerelem dalaitól tisztasága és magassága, s nem hűvössége választja el… A lírának oly gazdagságáról van itt szó, mely nélkül a mi modern költészetünk el sem képzelhető. Tudva vagy tudatlanul, mindannyian e jámbor középkori himnuszköltők örökösei vagyunk: formában, színben, érzésben, gondolatban egyformán tőlük függünk és koldusok lennénk őnélkülük… Mily gazdag dokumentum! mily érdekes tanulmány! mily rafinált művészet! mily bűbájos poézis! mennyi ős, naiv érzés! mennyi gondolati szubtilitás! mennyi gyöngédség, finomság, szín, zene, öröm és szárnyalás!… Primitív ez a költészet néha olyan módon, ahogy a gótikus katedrálisok művészetéről lehet azt mondani, hogy primitív: amelynél gazdagabb, formailag túlfejlettebb művészet talán nincs is a világon. Néha ahogy egy Giotto-, Duccio-kép, egy bizánci mozaik primitív. S mindaz, amit a régi, ájtatos művészetekben szent nosztalgiával bámulunk s szeretünk…”

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • ANONYMUS

    0

    A névtelen jegyző alakja és művének hitelessége 250 éve foglalkoztatja a történészeket, sőt a nagyközönséget is izgatja a rejtély, hogy ki lehetett a magyar honfoglalás történetét megíró Anonymus. Győrffy György nem lép fel azzal az igénnyel, hogy minden kétséget kizáróan azonosítsa a szerzőt egy III. Béla kori óbudai préposttal; Anonymus korának, társadalmi környezetének és földrajzi ismeretanyagának betájolásával azonban megmutatja, hogy hol volt a névtelen jegyző „otthon”, mennyi a hitelt érdemlő mag a Gesta Hungarorumban, és mi az, amit a regényes gesta írója 300 évvel az események után hozzáköltött a szájhagyományhoz.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Az égi és a földi szépről

    0

    A művek szerzői: Tertullianus, Boethius, Albertus Magnus, Szent Ágoston, Johannes Scotus Eriugena, Dionüsziosz Areopagitész, Szent Bonaventura, Alkuin, Flavius Magnus Aurelius Cassiodorus

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Az első világháború képes krónikája

    0

    Az első világháború mély nyomot hagyott a mai ember gondolkodásában. Átalakította Európa politikai rendjét. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban. Élményei fél évszázad múltán is elevenen élnek. Minden epizódja újabb könyveknek szolgál témául, és a könyvek kelendőek. Az én célom az volt, hogy történelmi távlatban mutassam be a háborút. Igyekszem megértetni hátterét, nem utolsósorban pedig igyekszem föloldani azt a paradoxont, hogy azok, akik szenvedélyesen vetették bele magukat ebbe a háborúba, ugyanakkor gyűlölték is. Mindegyik ország látszólag önvédelemből harcolt, ugyanakkor azonban hódításra és hatalmas előnyök szerzésére törekedett. Az események súlya maga alá temette az államférfiakat. A tábornokokat is. Úgy vélték, hogy a győzelem titka a tömeg. Azt a tömeget azonban, amelyet megmozdítottak, nem tudták kézben tartani. Mindannyian többé-kevésbé tehetetlenül vergődtek. Térkép nélküli hajóskapitányok voltak, akiket elsodort a vihar, és nem tudták, hol keressenek kikötőt. Az első világháború hőse az ismeretlen katona volt. Az írásos följegyzésekben csak a számjegyek utáni nullákban van róla híradás, a fényképeken azonban tovább él. A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. Gyermekei között van a történelmi fénykép is. A fényképezés a krími háború során lett nagykorúvá. Fentonnak épp a Krímben készített képei a legnagyszerűbb művészi alkotásai. A búr háborút is megőrizte a fényképezőgép az utókornak. Ezek a háborúk távoliak voltak. Az első világháborúban a fényképezőgép már megörökítette a hétköznapi ember életét. A fényképek megmutatják az államférfiakat és a hadvezéreket a közszereplés színpadán és a színfalak mögött is. Megmutatják a pusztító eszközöket. Belátunk a lövészárkokba és a lőszergyárakba. Újra látjuk a letarolt vidéket és az élelemért sorban álló embereket. Föltűnnek azok, akik harcoltak, szenvedtek és meghaltak: a hús-vér emberek a pufogó frázisok mögött. A fényképezőgépnek köszönhetően nemcsak olvashatunk az első világháborúról, hanem újra átélhetjük. Fényképek ezreiből válogattunk; tízet félreraktunk, amíg egyet kiválasztottunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek jól ismertek ugyan, de nem lehetett kihagyni őket. Van sok olyan is, amelyet eddig nem tettek közzé. A puszta leírásban a háború elvont és elméleti, ugyanolyan távolinak tűnik, mint a trójai háború, a képek azonban megmutatják az embereket. Ez a háború a mi háborúnk is volt. Ha jobban megértjük, talán nekünk sikerülhet az, ami nem sikerült az akkoriaknak: hogy urai legyünk tulajdon sorsunknak.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Az elveszett paradicsom

    0

    Várkonyi Nándor (1896-1974) a harmincas évektől kezdve Pécs szellemi életének egyik legjelentősebb polihisztora, irodalomszervezője volt. Irodalomtörténeti írásai mellett művelődéstörténeti munkássága is jelentős: SZIRIÁT OSZLOPAI című műve méltán vált népszerűvé, több kiadást megért.
    Ez a kötet az ELVESZETT PARADICSOM című vaskos kézirat mintegy negyedét tartalmazza, a Sziriát Oszlopai-nak méltó folytatása. A szerző az egyetemességre való törekvés igényét és gyakorlatát megtartva a „régi embert”, mint kozmius létezőt vizsgálja, akinek a kezdetektől fogva természetes tudása van saját és az őt körülvevő mindenség létmódjáról.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az elveszett paradicsom

    0

    Ez a kötet az Elveszett paradicsom című vaskos kézirat mintegy negyedét tartalmazza, a Sziriát Oszlopai-nak méltó folytatása. A szerző az egyetemességre való törekvés igényét és gyakorlatát megtartva a „régi embert”, mint kozmikus létezőt vizsgálja, akinek a kezdetektől fogva természetes tudása van saját és az őt körülvevő mindenség létmódjáról.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Az emberiség egy perce

    0

    Stanisław Lem a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű művelője, magának a műfajnak bölcselője, történetírója orvos fiaként született 1921. szeptember 12-én. Maga is orvosnak tanul, de iskoláit csak a háború után fejezi be; a háború éveiben autószerelőként dolgozik. Művei 1946 óta jelennek meg lengyelül, s mellesleg a világ szinte valamennyi nyelvén. Lem fordulatos, érzékletesen ábrázolt környezetben játszódó tudományos-fantasztikus elbeszélései filozófiai töltetűek; szinte minden művében az emberiség nagy kérdéseit ábrázolja a mesés cselekményszövéssel tökéletes összhangban. A gondolkodó azonban néha leveti a mesélő álruháját – teszi ezt a jelen kötetben is –, s Naprendszerünk kialakulásától lehetséges jövőnkig vázolja, mutatja meg vagy tesz rá mindössze ironikus célzást, jelesül arra, hogy milyen esélyei voltak s lehetnek az emberiségnek. Lem minden írását nemes humánum, a legkülönbözőbb tudományágak területéről vett alapos tájékozottság jellemzi.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Az én Erdélyem

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Az utolsó emberig

    0

    „Híven az igazsághoz és valósághoz, szépítéstől és túlzástól mentesen leírtam azokat az eseményeket, tapasztalatokat, benyomásokat, melyeket a doni védelem, majd pedig a visszavonulás öt nehéz hete alatt századommal átéltem. Hatszáz kilométert meneteltünk 1943. január 16-tól február 20-ig, és mint a német Cramer-hadtestnek alárendelt magyar csapatok egyike, az »utóvédek utóvédjeiként« soha el nem felejthető, gyötrelmes napokat éltünk át a német vezetésnek kiszolgáltatva. Amikor a visszavonulás átélt – az általános hadműveleti helyzetbe illesztett – eseményeit leírom, szerény emléket szeretnék állítani azoknak a tízezreknek, akik áldozatai és szenvedő részesei voltak öncélú és helytelen politikai és katonai terveknek, akik életükkel, vérükkel, gyötrelmeikkel fizettek azért, mert akkor éltek és akkor voltak katonák. Az ember a háborúban átélteket nem felejti el. Az idézett párbeszédek vagy szó szerint, vagy értelmükben és tendenciájukban megegyeznek az események idején elhangzottakkal. Semmit nem tettem hozzá, semmit nem vettem el belőle, mert ha ezt teszem, eltérek a valóságtól. Az események szereplői között költött személy nincs. Kifejezetten tartózkodtam attól (amennyire lehetett), hogy a következmények ismeretében, a háború után megismert tények szem előtt tartásával fogalmazzak. Mindabból, amit elmondok, az olvasók maguk is könnyen levonhatják a szóban forgó történelmi időszak politikai konzekvenciáit, szomorú tanulságait. Senkit nem kívántam befolyásolni abban, hogy végül is milyen véleményt alakít kis krónikám elolvasása után. Mindezt abban a reményben tettem így, hogy nyílt, kendőzetlen, őszinte »tanúvallomásom« hozzásegíti a háború után felnőtt generációt – mindenekelőtt a fiatalságot – ahhoz, hogy nemzeti történelmünk e rendkívül súlyos és végzetes időszakát jobban megismerje, és megértse.”

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Bihar-hegység

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Borsod vármegye leírása 1864-ben

    0

    Hogy Pesty Frigyes munkájának valódi jelentőségét lássuk, röviden és vázlatosan át kell tekintenténünk, hogyan állt, milyen eredményeket tudott felmutatni a földrajzi nevek gyűjtésében a tudomány akkor, amikor ő belefogott nagy vállalkozásába. – A helynevek iránti érdeklődésnek a XIX. század elejéről ismerjük az első nyomait. Virág Benedek 1804. július 30-án kelt levelében arra buzdította Kazinczy Ferencet, hogy jegyezze fel azon vidékek legkisebb tavainak, folyóinak, stb. a neveit, a~ hol megfordul. Nincs azonban bizonyítékunk;arra, hogy Virág Benedek ilyen irányú érdeklődése egy általánosabb érdeklődés megnyilvánulása lett volna. De a század első negyedében már ilyen nyomok is mutatkoznak: a Thaisz Endre szerkesztésében megjelenő Tudományos Gyűjtemény 1819-ben közölte Perecseni Nagy László kis cikkét az Arad vármegye régiségei közé számitható halmokról, s mivel a cikkben csak néhány halom nevét tüntette fel a szerző, egy szerkesztői megjegyzés hangsúlyozta, hogy milyen fontos lenne a többi halom nevét is összegyűjteni, hiszen a nevek történeti következtetések levonására adnának lehetőséget.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Borsod vármegye leírása 1864-ben

    0

    Pesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott. Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849. áprilisától a debrecenei kormány hadügyminisztréiumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. Ebben az esztendőben – 1857-ben – indította meg a Delejtű című lapot, amelyben elsősorban természettudományos és gazdasági jellegű cikkeknek adott helyet. És ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben tudományos munkássága folytatásához.
    Az 1860-as évek elején még két fontos esemény történt életében: 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett. 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét – 1859. december 16-án választották levelező taggá – A templáriusok Magyarországon címmel. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozásához, amely nevét igazán ismertté tette: 1863. február 2-án kelt levelében tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér, stb. Életének hátralévő részét – 1889. november 23-án halt meg – a gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Amikor 1877. május 24-én az Akadémia rendes tagjává választották, széfoglaló beszédjét például a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Buda halála

    0

    „A Buda halála „impúrumá”-nak hasonmását a szépen nyomtatott végleges szöveggel és Keresztury Dezső alapos és érdekes tanulmányával kiegészítve teszi közzé a Helikon Kiadó. Nemcsak egy nagy költő művészi látomása tehát a magyar őstörténetről, hanem a magyar önismeret, azonosságtudat egy igen fontos kérdéskörének olyan megfogalmazását, amelynek komoly mondanivalója van napjaink nemzeti érzésvilága számára is.”

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Ciprus

    0

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Csévharaszttól Bátorligetig

    0

    Írta: dr. Aradi Csaba, dr. Barcsay László, Fintha István, Kónya József, dr. Kovács Gábor, dr. Legány András, Lőrincz István, dr. Papp János, Rakonczay Zoltán, dr. Tóth Albert, dr. Varga Zoltán, dr. Varga Zoltánné

    1 200 Ft
    Tovább olvasom