-
A balatoni üdülőkörzet természeti értékei
0Az elmúlt években megnövekedett az állampolgárok szabadideje és ezzel párhuzamosan a természeti környezet iránti igénye. Egyre többen menekülnek a hétvégeken a városi ártalmak elől a szabadba, keresik fel a kirándulóerdőket és a természetvédelem alatt álló területeket. Könyvünk hazánk egyik színes, változatos, az idegenforgalom által erősen terhelt tájegységnek, a balatoni üdülőkörzetnek a természeti értékeit mutatja be. Páratlan szépségű maga a táj és földtani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékekben egyaránt gazdag. Ez a könyv hasznos és tartalmas programok megszervezéséhez nyújt segítséget. Bízunk abban, hogy a természeti értékeket felkereső látogatók természettudományos ismereteiket bővítve a természeti környezet oltalmazóivá válnak.
-
A befalazott szószék
0Farkas Árpád 1944-ben született Siménfalván. Iskolába Székelyudvarhelyen járt, egyetemre Kolozsvárott. Ma Sepsiszentgyörgyön él, a marosvásárhelyi Igaz Szó belső munkatársa. Első kötetével 1968-ban jelentkezett. Nem tartozik a termékeny alkotók közé, mégis egyike a leggyakrabban citált erdélyi kortárs költőknek. Hogy miért? A befalazott szószék versei választ adnak erre. Ez a „vidéki” poéta képes arra, hogy megingathatatlannak látszó esztétikai „törvényeket” érvénytelenítsen: hitelét vesztett szavak, indulatok, érzések nyerik vissza verseiben a szép és igaz hitelét. Mer hűséges lenni rossz költők által lejáratott „mégis-remény”-hez, de nem tagadja az „atom-varázslás” igazát sem. Mer hűséges lenni nemzeti hagyományokhoz és e hagyományok talaján vallani a kor emberének félelméről, iszonyatáról, reményéről, otthonteremtő csakazértiséről. Számára a történelem vagy a modern kor nagyvilága éppoly kézzelfogható, mint a székely havasok. Otthon a földön és otthon a lassan elsüllyedő folklorisztikai székely tájakon. Ez költészete hatásosságának a titka.
-
A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet
0A LABIRINTUS sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s így rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindig a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva. Történelmi „krimik”, különös bűnperek, vitatott öngyilkosságok, titokzatos gyilkosságok, összeesküvések és merényletek a témái az olcsó, illusztrált köteteknek. A sorozat darabjai egyszerre kívánnak szórakoztatni és – mivel mindig olyan történeteket dolgoznak fel, melyek valamilyen okból a korra különösen jellemzőek – az adott időszakról, annak legérdekesebb problémáiról átfogó, érzékletes képet adni.
A sorozat egyik kezdő köteteként Péter Katalin írta meg Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet történetét. A csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát. -
A Habsburg-Monarcha alkonya
0A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A Habsburg-Monarchia alkonya
0A hazai és a külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák-magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A Jegyesek
0Egy Milánó környéki faluban, a XVII. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre; kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást a nyájas-kenetes don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt sem, mikor szülőfalujukból éjten-éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók – és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhségtüntetésnek, az 1630-as nagy pestisjárványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit!
-
A magyar sajtó története II/1-II/2.
0Írták:
II/1.: Antall József, B. Nagy Eszter, Buzinkay Géza, Katus László, Kosáry Domokos, Miklóssy János, Pók Attila, Várady Géza
II/2.: Buzinkay Géza, Erényi Tibor, Gergely András, Németh G. Béla, Veliky János -
A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945
0A „bujdosó-pohár” rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők” hagyomá nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították – többek között – azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű”-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves
-
A Nimrud hagyomány
0Az olvasó egyedülálló könyvet tart a kezében. Minden nemzet egészséges tudata szempontjából fontos, hogy honnan jött, honnan származik, ki az ősapja. A Nimrud-hagyomány tárgyszerű és a régmúlt történetére kiterjedő elemzése sokkal tisztábban láthatóvá varázsolja a magyarság eredetét, gyökereinket. Oláh Imre könyvéből megismerjük Nimrud világának rejtett zugait, valamint azokat az ősi népeket is, melyek birodalmának lakói voltak.
-
-
A torinói halotti lepel
0Ez a könyv arról a Torinóban ôrzött halotti lepelrôl szól, mely egy keresztre feszítéssel kivégzett ember ruhátlan holttestének képét ôrzi, és amit ezért a keresztény hívek többsége mindig is Jézus temetési leplének tartott és tisztelt.A lepel tisztelete a múlt század végéig a hagyományra támaszkodott. De 1898-ban Secondo Pia torinói ügyvéd lefényképezte a leplet, és e fényképek a lepelnek olyan soha nem sejtett tulajdonságait tárták fel, melyek miatt az az elmúlt néhány évtizedben a tudományos érdeklôdés középpontjába került.
-
Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái
0A magyar könyvkiadás nagy adósságát rója le Braudel világhírű munkája első kötetének megjelenésével, amely a többi kötettől függetlenül is megállja helyét: önmagában zárt egységet alkot. A szerző a mai francia és egyben egyetemes történetírás egyik legnagyobb alakja, iskolateremtő tudós művében az összehasonlító történetírás keretében az egész világ XV-XVIII. század közötti életéről rajzol fel szinkronikus képet. Könyvét olyan témák demográfia, betegségek, táplálkozás, öltözködés, lakás, energiaforrások, technika, közlekedés, pénz, városok stb. együttes tárgyalása jellemzi, amelyek a hagyományos történetírás margójára szorultak, vagy egymástól elszigetelten, külön-külön kerültek feldolgozásra. Európa-centrikus látásmódunk szemszögéből feltétlen újdonsága a könyvnek Braudel rendkívül tág látóköre: a vizsgált jelenségeket világméretekben veszi szemügyre; az anyagi műveltség kínai vagy amerikai megnyilvánulásait éppúgy ismerteti, mint az európait.
-
Arccal kelet felé. [Emigrációs kiadás]
0Dr. Sági József szerző által dedikált példány. Emigrációs kiadás. Angol és spanyol nyelvű bevezetővel. Színes, kétoldalas térképpel illusztrálva.
-
Az első ötvenmillió év
01967-ben szenzációs hírt közöltek a napilapok: Rudabányán 10-12 millió éves emberszerű ősmajom állkapcsát találták meg a paleontológusok. A kihalt lényt Rudapithecus hungaricus néven „anyakönyvezték”.
Kötetünk szerzője azon szerencsés emberek közé tartozik, aki személyesen vehetett részt az ásatásokon, így első kézből tudósíthat.
Könyvének első feléből a felfedezés körülményeit, az ásatások olykor romantikus eseményeit, a hangyaszorgalommal végzett munka célját, módszereit, eredményeit, a fogadtatás útvesztőit ismerheti meg az olvasó. Kordos László avatott kézzel vezeti az érdeklődőt a leletek szinte kibogozhatatlannak látszó összefüggései között. Leírása nyomán képet kapunk a Rudapithecusokat körülvevő növényekről, állatokról, valamint a felszín geológiai arculatáról, hiszen ezekből tudjuk meg, hol éltek, hogyan éltek, mit ettek ezek a lények.
Ha az olvasó kedvet kapott arra, hogy a fordulatokban bővelkedő történeten túlmenően elmélyedjen az emberré válás folyamatának kérdésében, bizonyára részletesen tanulmányozza majd kötetünk második felét, és – megismerkedvén a Rudapithecus elődjeivel, rokonaival, leszármazottjaival – felfedezi a kapcsolatot a rudabányai lelet és a világ más pontjain előkerült maradványok között. -
Bukovinai székely népmesék IV.
0Sebestyén Lörinc (Sándor Lajos), Domokos Imre, Sebestyên Antal (Diszke Pál Anti), Csiszer Antal, Jakab (Pulic) Ferenc, Farkas Lajos, Szentes Mátyás, Molnár Antal (Ádám Ferenc Anti), Erős Jákobné (Zájc Mári), Szentes Mátyásné (Palkó Mari), Fábián Józsefné (Zájc Mári), Sebestyén Ádámné (Kozma Emma), Juhász Barabásné (Daradics Anna), Rózsa (Ranc) Lajosné (Juhász Márta), Sebestyén (Bada) Ferencné (Kelemen Borbála), Burus Péterné (Román Brigitta), Faragó Jánosné (Illés Brigitta), Márton Antalné (Szöts Anna), Erős Albertné (Bece Katalin), Kerekes Márton, Lőrincz Imre, Péter Lajosné (Kató Erzsébet), Fazekas Zakariásné (Péter Mária), Székely Péterné (Kasler Ágota), Zsók Jánosné (Kasler Ilona) meséi
-
Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában
0Történelmi múltunk jeles napjairól ma már sokat tudunk; annál kevesebbet az „ünnepeket érlelő” hétköznapokról, a szürkének nevezett tömeg, a nép életéről. Arról az életről, amelyről oly sajátosan, de híven vallanak az elkövetett bűnök és az elszenvedett büntetések. A szerző, a felvilágosult abszolutizmus időszakának kiváló kutatója a korabeli rabtabellák alapján ad lenyűgözően érdekes képet a XVIII. század végi bűnesetekről s az igazságszolgáltatás korántsem egységes és következetes működéséről. Megtudhatjuk, kik és miért „időztek” hosszabb-rövidebb ideig a megyék vagy városok börtöneiben, milyen bűn-cselekmények voltak a leggyakoribbak, hogyan változott vidékenként egyes bűntettek megítélése, a büntetések módja és mértéke.
Ez az alapvető jelentőségű munka szinte egyedülálló vállalkozás a magyar jogtörté-netírásban. Olyan könyv, melyet haszonnal és élvezettel forgathat szakember és laikus egyaránt. -
-
Drámák
0Peter Weiss 1916-ban született egy Berlin melletti kisvárosban. 1934-ig Berlinben élt, ekkor szüleivel együtt Angliába emigrált. 1936-ban visszatért Prágába, ahol a Művészeti Akadémián tanult. 1939-ben Svédországba költözött, itt élt nemrég, 1982-ben bekövetkezett haláláig. Svédországi lakhelye, svéd állampolgársága azonban sohasem gátolta abban, hogy mindig, mindvégig németnek érezze magát, és személyes ügyeként kezelje e nép valamennyi bűnét és erényét. A nagy történelmi eseményeket, forradalom és reakció összecsapását, napjaink politikai üzelmeit, az európai filozófiai gondolkodást és irodalmat is mindig ebből a nagyon is meghatározott szemszögből nézte. Pályáját nem drámaíróként kezdte, hanem elbeszélésekkel és egy regénnyel (A kocsis testének árnyéka). Hárman mennek beszélgetnek című írásának formája azonban már nagyon megkö-zelíti a drámai formát: három szereplő beszélget az élet értelméről, emlékeikről.
-
Egy mítosz születése
0Kálnoky László mostani kötete három hónapon át folyamatosan, napról napra vezetett verses napló, melynek első része, illetve egyharmada már szerepelt a Bálnák a parton c. legutóbbi könyvében is. A három hónap anyaga így együtt minőségileg mégis egészen más, szerves, megbonthatatlan egésszé állt össze. S noha verses naplóról van szó, a formailag feszes, látszólag egyszerű, szűkszavú és szikár, ám lényegretörően érzékletes darabok korántsem hétköznapi eseményeket vagy ötletszerű vélekedéseket rögzítenek. Ellenkezőleg. Létélményeket és sajgó fájdalmakat, baljós látomásokat és példázatokat tárnak elénk, egy betegségekkel sújtott hosszú élet és tapasztalatokban gazdag alkotópálya feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes élményeit és emlékeit, izgalmas gondolati, érzelmi eredményeit, kételyeit és reményeit összegzik, okulásunkra és gyönyörűségünkre.
-
Emlékszel még…
0Az operett-irodalom egyik legnagyobb mestere volt Kálmán Imre. Az egész világon éneklik-fütyülik a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Marica grófnő, a Montmartre-i ibolya, az Ördöglovas fülbemászó dallamait. Úgy tartják számon művészetét, mint a bécsi operett új életre keltését – méghozzá magyaros dallamokkal. A csárdás, a palotás meghódította a világot. Mégis, a Jaj cica…, a Ma Önről álmodtam megint…, a Szép város Kolozsvár…, a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni… szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.
-
Emlékszem a röpülés boldogságára
0Latinovits Zoltán legendákat provokáló-teremtő egyéniség volt, színpadi alakításai, filmszerepei, versmondása, egyáltalán minden megnyilvánulása mindig is közügy volt, s aszerint mérlegeltetett, barát vagy ellenség ítélte meg. Szelet vetett a Ködszurkálóval is, amelyben szenvedélyes hangon szólt a színházról, páratlan hivatásszeretettel és szakmai tudással akarván megújítani a szinikultúránkat. A több mint egy évtizede megjelent könyv gondolatai ma is időszerűek, mit sem veszítettek erejükből, igazságait felerősíti a színházzal kibogozhatatlanul összefonódott életpályát lezáró tragikus „felvonásvég”. Latinovits írja egyhelyütt: „A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek. Kellékek.” Nagy László szép szavával megkoronázott „színészkirály” kilenc esztendeje nincs közöttünk. Rómeó-Színbád-Ványa bácsi valóban már csak emlékezetünk színpadán él, de írásos életműve tán visszavarázsolhatja tünékeny alakját.
-
Építészet és természet
0A néptömegek és az egyes emberek sokkal kevésbé ismerik és értik az építészeket, mint mondjuk, az orvosokat és bábákat. Ennek ellenére az építészek a 24 órás nap minden percében, évente háromszázhatvanöt napon át, sok évtizeden keresztül nagy szerepet játszanak mindannyiunk életében, amíg csak el nem avul, amit megépítettek. Néhány kivételtől, mint például Finnországtól eltekintve, a világ legtöbb országában a tervező vagy az építész bizonyos értelemben távoli lény.
-
Fortuna szekerén okossan ülj
0Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és az utószót írta Vargha Balázs
-
Ha egy téli éjszakán egy utazó
0Nyájas Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: „Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni..-.” Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád… De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltan kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák… Még szerencse, hogy nyomozásod roppantul regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok… Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket – a sajátodat – fejezd be te, nyájas Olvasó.
-
-
Jászi Oszkár dunai patriotizmusa
0„A helyzet éppenséggel úgy néz ki, hogy bár Jászi mindig »elébe dolgozott a jövőnek«, a. megvalósult jövő nem siet Jászít követni. A dunai szövetkezés és patriotizmus eszméje – ha jóakarattal mérlegeljük esélyeit – éppoly irreális és illuzórikus, mint az első és a második világháború után volt. Valószínűleg minden reálpolitikus és reálpolitológus így is minősíti. A történész azonban nem állíthatja, hogy csupán a megvalósult és a biztosan megvalósítható az egyetlen realitás. A ma esélytelen, irreális lehetőség is a történelmi alternatívák közé tartozik.”
-
Kalevala
0Finn rokonaink közt a népies hagyományok iránt való érdeklődés igen régi. Első nyilvánulása összeesik az irodalom kezdeteivel. Agricola püspök, a finn írók őse, már figyelmére méltatja az ősvallás emlékeit és hosszú versben ismerteti a finn istenek sorsát. Porthan Henrik Gábor pedig, a finn történetírás atyamestere, buzgón gyűjti a finn népköltési termékeket már ugyanabban az időben, midőn Macpherson kiadja Ossian dalait, Percy az angol népdalok gyűjtésében fárad, és Herdertől megjelenik a Stimmen der Völker in Liedern című szép gyűjtemény.
Vikár Béla -
Két kezdő bohóc
0„… regényei és novellái, függetlenül attól, hogy az elbeszélő első személyben szól-e, voltaképpen egyetlen összefüggő önéletrajzot alkotnak. Szép Ernőnek, a költőnek, nem volt prózai fantáziája, mindig élményeiből indul ki…” – jellemezte Réz Pál egy régebbi tanulmányában Szép Ernő prózaírói munkásságának ebből az általa készített novellaválogatásból is szembeötlő vonását. De hát melyik Szép Ernő írta ezeket a novellákat? – kérdezheti az olvasó, aki ismeri az író alakja köré szövődött legendákat. A naiv gyermek, az édes, elveszett ártatlan? Vagy a „pesti okos fiú”, a szalonok és orfeumok hölgyeinek kedvence, vérengző kártyacsaták hőse? Vagy a fáradt öregember a második világháború után, aki 1953-ban bekövetkezett haláláig már így mutatkozott be: „Szép Ernő voltam?” Különös, de ha versei néha igazolják is a közkézen forgó legendák közül valamelyiket, a novellák nem. A novellaíró, talán mert nem lírai hőse, hanem szemlélője az életnek, sem a gyermeki gyámoltalanság, sem a bohém világfi szerepét nem ölti fel: már fiatalon is túlérett, megfáradt, az emberi szenvedés és nyomorúság látványától elcsigázott szellem, aki a legendák helyett Komlós Aladár jellemzését igazolja: „Alig lehetnek valakinek éberebb idegei, mint neki.” Aki a bohém Pestből is csak ennek a tarka és szomorú világnak a mélységes ismeretét és persze a gyöngéd iróniát őrzi meg.
A novellák, amelyekből e kötet teljességigényű válogatást ad, csak egyetlen legendát igazolnak maradéktalanul. Tudvalevő, hogy az első világháború idején hadba vonuló Szép Ernő a kardjára vésetett németül egy jelmondatot: „Élni és élni hagyni.” A két világháborút megjárt író a novelláiban úgyszólván senkit, még egy állatot sem pusztít el. -
Ló és lovaglás
0A szerzők lóbarátoknak, kezdőknek és a szabadidő-, hobbilovasainak szánják könyvüket. Főként azoknak,
– akik szórakozásból, s nem hivatásszerűen, nem mindenáron teljesítményre törekedve űzik a lovassportot;
– akik a lovaglás nyújtotta egészséges és harmonikus mozgásban keresnek és találnak felüdülést;
– akik, bár a lóápolás nem tanult mesterségük, a lóval való foglalkozás öröméért, kikapcsolódásként mégis szívesen vállalják annak gondját-baját. -
Mázsákat görgetve
0Kálnoky Lászlónak, a kitűnő költőnek pár éve, 1981-ben jelent meg kétkötetes, válogatott versfordításait tartalmazó műve: A lehetséges változatok. E nagyszerű gyűjtemény azonban összes műfordításainak csak egy részét, terjedelmileg mint-egy a harmadát tartalmazza. Számos rövid vers mellett teljesen hiányoznak belőle például a drámák és az elbeszélő költemények. Új fordításkötetében Kálnoky László most ez utóbbiakat adja közre.
Hét szerző (Villon, Góngora, Shakespeare, Redi, Shelley, Keats és Hugo) nyolc alkotása szerepel a kötetben; mindegyiküktől egy-egy, Shelleytől két elbeszélő költemény. A különböző korokból származó műveknek hála, a 15.-től a 19. század végéig kísérhetjük figyelemmel a műfaj alakulását, hangvételének, stílusának és némiképp szemléletének változásait.
Kálnoky László közismerten az egyik legjobb műfordítónk, pontosan, formahűen és érzékletesen ké-es megoldani a legnehezebb fel-datokat. Kifogástalanul tolmá-solja ezt a nyolc alkotást is. Feltehetően ennek köszönhető, hogy könyve mindvégig maradéktalan élményt nyújt, s a költemények egészét és remekbe szabott részleteiket egyaránt élvezni, értékelni tudjuk. -
Nagy Magyarország és Erdély képekben I-IV.
0Emich Gusztáv Könyvnyomdájában (Pest, 1853) kiadott könyv reprint kiadása. Két könyvben négy kötet található.