-
A fácán és vadászata
0A hazai fácánállomány az utóbbi két évtizedben az előző időszakhoz képest öt-, hatszorosára, a vadászzsákmány nyolc-, tízszeresére növekedett. Nemzetközi összehasonlításban ez annyit jelent, hogy jelenleg, egységnyi területre vetítve, világviszonylatban nálunk van a legtöbb fácán és egy vadászra vonatkoztatva a legnagyobb zsákmány. A megnövekedett állomány hetven százaléka az Alföldre, huszonkét százaléka a Dunántúlra, nyolc százaléka pedig az északi megyékre esik.
Ezek a mindenképpen elismerést érdemlő nagy eredmények annak köszönhetők, hogy a fácán tenyésztését, jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkal, új technológia kidolgozásával és alkalmazásával sikerült nagyüzemivé tenni, s a természetben bekövetkezett veszteségeket mesterséges telepítéssel pótolni. Az ország területén ma több mint ötszáz vadgazdálkodó egység foglalkozik rendszeresen fácántenyésztéssel és állománytelepítéssel, fácánvadászataink pedig, színvonaluk és szervezettségük révén, kivételes rangot vívtak ki maguknak szerte Európában.
Dr. Nagy Emil, a kérdés nemzetközi tekintélyű szakembere, ebben a könyvében egyfelől azt a korszerű ismeretanyagot foglalja össze, amely alapjául szolgált a fácántenyésztésben elért eredményeknek, másfelől a további fejlesztés lehetőségeit és módszereit részletezi, vadgazdának és sportvadásznak egyaránt hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
-
A mélypont ünnepélye I-II.
0Sziművek, novellák, filmforgatókönyv, egy párbeszéd esszéregénye, valamint tanulmányok, esszék, cikkek, az élet és a gondolkodás, a művek és a művészet korunkat foglalkoztató nagy kérdései fölött való töprengések, amelyeket több mint három évtizeden át (s 1957-től az Új Ember szerkesztőségi munkatársaként) vetett papírra, egyszóval: Pilinszky János szinte láthatatlanul, korallszigetszerűen növekedett s nagyrészt ismeretlen prózai munkásságának gyűjteménye ez a kettős kötet, amely mind stílusának, mind pedig a gondolkodásmódjának és ihletének tekintetében a Trapéz és korlát, a Harmadnapon és a Szálkák költőjének költészetével egynemű szöveg. „A versek-ből ismert Pilinszky-hang ezekben is megszólal – állapítja meg költészet es próza kapcsolatáról a kiadvány előszavában Jelenits István, a gyűjtemény összeállítója, s szinte az aláírásnál is meggyőzőbben hitelesiti őket.” Ami pedig ezt a prózairói magatartást illeti, Pilinszky, „mióta tollat fogott a kezébe – olvashatjuk az előszóban, a Szent Ágoston-i vallomás-irodalmat művelte, akár verset írt, akár prózát. Nem úgy, hogy folyton önmagát elemezte, árulta volna: Rousseau magamutogató híúsága teljesen įdegen tőle. A szó megszokott értelmében nem is föltétlenul lírai a prózája, inkább tartozkodó, tárgyilagosságra törekvő. Mégis minden írása vallomás, gyónás, s az olvasót is arra készteti, hogy öszinte legyen önmagához, s nézzen szembe az emberi lét végső kérdéseivel.”
-
-
A tábori tüzérség az első és a második világháborúban
0Mintegy nyolc évtizede, a századforduló táján kezdődött a hadviselés gépi korszaka, melynek legelső nagy fegyveres küzdelme az első világháború volt, s amely időtől változtak meg és változnak alapvetően napjainkban is egyre gyorsuló ütemben a háború „résztvevői”: a katonai szervezetek, a harceszközök és az azokat kezelő emberek egyaránt. A három hagyományos fegyvernem egyikének, a tüzérségnek pontosabban a tábori tüzérségnek útját mutatja be a szerző 1914-től, illetve a háborúra való felkészülést megelőző esztendőktől a második világháború befejezéséig. Milyen okai voltak a változásnak, mi idézte elő a tüzérfegyverzet, a tüzérszervezetek, a tűztevékenységi formák és módok, a tűzvezetés fejlődését, milyen hatással volt a gépesítés a tábori tüzérség mozgékonyságára, s végül: milyen szerep vár a jövő tüzérségére? Fényképek és vázlatok teszik szemléletessé e fegyvernem közel fél évszázados történelmének útját, amely különösen a hadtörténelem iránt érdeklődő olvasóknak, kutatómunkát végzőknek nyújt hasznos ismereteket.
-
Ábel
0Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában -, küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
-
Antik természettudomány
0„Ez a kötet részletes, elmélyedő tudománytörénet helyett csak egy-egy antik tudományág vázlatos, pusztán leíró ismertetését tűzte ki céljául. Nem lehetett szó még arról sem, hogy valamiféle teljességre törekedjünk: nem tette ezt lehetővé sem a terjedelem, sem az itt összeállított tanulmányok jellege. Bizonyos, hogy sok minden nem jutott szóhoz ebben a munkában, amit éppen úgy joggal elvárhatott volna tőlünk az Olvasó, mint bármi mást, amire sikerült kitérnünk. Mindössze arra törekedtünk csak, hogy olyan oldalról is bemutassunk valamit az antikvitásból – főleg a görögségből, – amiről az „ókortudomány” néven összefoglaló szakmák eddig ritkán vettek tudomást. Ha elég érdekesnek találja az Olvasó összeállításunkat, máris elértük célüunkat.”
-
Az emberiség ellenségei
0A római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel.
-
Az ország titka
0Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.
-
Egyperces novellák
0„A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet.
-
-
-
Fény és káosz, A kopt gnósztikus kódexek
0A szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű.
A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe.
Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt. -
-
-
-
Ha meghal a nap
0A Ha meghal a Nap Fallaci híres könyvei közül is az egyik leghíresebb. Az írónő csaknem húsz éve a NASA vendégeként több hónapot töltött az Egyesült Államokban. Útjának gyümölcse ez a regény: a Holdra készülő űrhajósok regénye. Meg azoké, akik – egyelőre – itt maradnak a Földön, föl-fölnéznek a Holdra, és mindenféle eszükbe jut róla.
-
-
Idegen hadakban
0A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is. -
Jenny, Laura, Tussy
0Számos fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek – az író őszinte fájdalmára – nincsen hepiendje.
-
Kártyások könyve
0Szerzők: Dr. Kovács Endre, Dr. Zánkay Péter, Rodolfo, Dr, Berend Mihály, Dr. Lindner Gyula, Varga Péter
-
-
Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről
0Harcostársai és barátai írják meg ebben a kötetben visszaemlékezéseiket a Horthy-korszak legjelentősebb polgári politikusáról, aki a legnagyobb utat tette meg, amíg az uralkodó osztály, az ellenforradalmi rendszer szolgálatától eljutott a magyar nép igazának képviseletéig, az antifasiszta harc vállalásáig, végül a sopronkőhidai mártírhalálig.
-
Közelről. Irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből
0Pethő György hibátlanul szép műve egyetlen -persze nem akármilyen – család légkörében nemcsak egy kiábrándult, befelé forduló korszak atmoszféráját villantja föl, hanem azt is, hogyan sodródik az egyes ember (magánéletében, kapcsolataiban) az ön- és egymáspusztítás szélsőséges, bezárt és fájdalmas útvesztőjében. A forgatókönyv teljes mértékben a gondosan és frappánsan válogatott Dokumentumokon épül ugyan, mégis egészében a művészi szuverenitás teremtménye; gyötrődő hősei egyszerre hitelesen megrajzolt történelmi személyek és mi magunk. A Közelről szép példája annak az igazságnak, hogy őszintén emlékezni arra tudunk, ami elemi emberi értelemben szól hozzánk és nekünk.
-
-
Medvék, őzek, farkasok
0„Kötetünk már a címében is jelzi, hogy ezúttal olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek főként a Kárpát-medence nagyvadjainak életét, szokásait, vadászati módjait örökítik meg. Lapjain felelevenednek a régi farkasvadászatok a múlt század derekáról. Képet kapunk arról, hogy a farkas, ez az egykor oly félelmetes hírű ragadozó, mikor, milyen helyzetben támad az emberre. Nagy számban szerepelnek összeállításunkban medvetörténetek, a legkülönbözőbb vadászati módok bemutatásával. Több elbeszélés izgalmas nyomozásba avat be: valóban barlangban tölti-e a medve a telet, hogyan viselkedik a téli álmából felvert nagyvad, hogyan ragadja el áldozatát a havasi nyájaknak ez a veszedelmes prédálója. Olvashatunk a havasok titokzatos akrobatájáról, a zergéről, éberségéről, ügyességéről. Tanúi lehetünk a keselyűk lakmározásának, marakodásuknak a szintén zsákmányra éhes szirti sassal, a Kárpát-medence madárvilágának tollas királyával. A hajnali órákban leshetjük meg a megrészegült fajdkakas szerelmi násztáncát, követhetjük a prédájára leső vadmacskát. De megelevenednek előttünk a hazai vadak is: a szimatot fogott kutyákkal szívós harcot vívó vadkan, az üldözők köréből ravasz furfangjával kitörő róka; az életben maradásért keserves napokat átvészelt fogolycsalád; az erdei tisztásokon háremükért viaskodó szarvasbikák; a fegyver elől sokféle ügyeskedéssel életüket mentő őzbakok.
Újfalvi Sándor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn-Rumbach István, Zsindely Ferenc jobbára ismeretlen, ma már könyvtárakban is alig hozzáférhető írásai a Kárpát-medence egykori vadászparadicsomát keltik életre; a vadászat nemes izgalma mellett bevezetnek az erdő rejtett életébe, a növények, a rovarok világába; a vadakat hiteles környezetükben jelenítik meg, hogy a fegyver nélkül cserkészők, a kirándulók is örömüket leljék a természet örök megújulásában.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasó szíves figyelmébe legújabb kötetét a sajtó alá rendező Véber Károly. -
-
Önéletrajzi írások
0Goethe műveinek ez a kötete válogatást tartalmaz Goethe önéletrajzi írásaiból, kivéve legfőbb önéletrajzi művet, a Költészet és valóság-ot, amely külön kötetben jelent meg. Ezeknek az írásoknak a műfaja többnyire az útinaplóéhoz, az útibeszámolóéhoz áll közel. Goethe tervezte ugyan a Költészet és valóság folytatását, tehát életének olyan leírását és megvallását, amilyennel önéletírásában 1775-ig Weimarba költözéséig beszéli el pályája alakulását, de ez végül is nem valósult meg, csupán kezdeményei készültek el. Ilyen kezdemények nagyrészt a kötetünkben szereplő írások, amelyek végül is a Költészet és valóság el nem készült, vagy ha úgy tetszik: töredékes folytatásához mindenekelőtt Goethe utazásairól szolgáltatnak váltakozó kidolgozottsági fokú fejezeteket.
-
Politikus pályák
0A kötete a Társadalmi Szemle 1982-1983-ban megjelent cikksorozatát tartalmazza
-
Reneszánsz etikai antológia
0Földrészünk nagy gazdasági és szellemi átalakuláson ment át a reneszánsz idején. Mélyen megváltoztak az erkölcsnek az antikvitástól örökölt kategóriái is. Erről a folyamatról tudósít kötetünk, amelynek íve a kora reneszánsz itáliai bölcselőitől az érett, Erzsébet-kori Anglia reprezentatív gondolkodójáig terjed. Nem csupán „legfontosabb gondolatokat” ad ez a kötet, hanem ízelítőt kínál a szerzők stílusából, eszejárásából is. A legtöbb szemelvény első ízben jelenik meg nyelvünkön: Petrarca prózaíróként mutatkozik be, színes írásokat olvashatunk Alberti, Valla, Ficino és Pico della Mirandola tollából. Machiavelli Liviust kommentáló könyvének részletei után első ízben olvasható magyarul Erasmus Luther-ellenes vitairatának egy részlete, akárcsak Montaigne esszéinek néhány lebilincselő darabja, valamint Pierre Charron értekezése a bölcsességről. Bacon néhány remekmívű esszéje zárja a kötetet, mely Vajda Mihály válogatásában, Makkai László utószavával lát napvilágot.
-
Splény Béla emlékiratai. 1-2.
0Az emlékirat írója nem neves történelmi személyiség, nem tudós és nem művész. bányaügyekkel foglalkozó, idősödő miniszteri tanácsos, aki ötvenhét éves korában kezd hozzá élete eseményeinek elbeszéléséhez. Elkísérhetjük olasz, francia, ausztriai útjaira, Törökországba, Erdélybe és a Délvidékre. Láthatjuk őt kisdiákként a tatai piaristáknál, jurátusként Reguly, Tüköry és Szontagh Pál társaságában, akadémiai hallgatóként Selmecbányán, leszállhatunk vele a tárnákba, kirándulhatunk vele együtt a Csorba-tóhoz, utazhatunk az első gőzhajón és vasúton. Feltűnhet előttünk a Bécsbe utazó Kossuth Lajos egyszerű sötét öltözetben, a gyermekit sétáltató Széchenyi. Ott lehetünk a schwechati csatában, Haynau előszobájában kihallgatásra várva, a konstantinápolyi angol követ estélyén, a milánói Scala nézőterén, a Vörösmarty koporsóját kísérő tömegben…
-