-
Régi hírünk a világban
01 200 FtHermnányi Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: „…a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség.” És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.
-
-
Rubáíját
01 800 FtJapán fűzésű lapokkal, a szövegoldalakon Szász Endre grafikáival. A könyvet Szántó Tibor tervezte.
Omar Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: „igyál! igyál! – holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!” Szabó Lőrinc három ízben fordította le – Fitzgerald angol átköltése nyomán – a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza – nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó – 1943-ban megjelent – változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik. -
Szerelemeső
02 400 FtÖtödik könyvében Sigmond István mintha csak a szépségről és a förtelemről alkotott fogalmainkat akarná átértelmezni, összebékítve, sőt felcserélve a kettőt. közben mindvégig (jó)ízlésünket provokálja, teherbírását próbálgatja: vajon nem álszenteskedés, ujjunk mögé bújás-e? A köznapi erkölcs általában csak a szerelem és a nemiség körül keresi példáit és alkalmait a szent borzadozásra; Sigmond is ehhez a „kényes kérdéshez” nyúl, ha nem is mentséget, de magyarázatot találva hősnője „félrelépésére” furcsa költészetet sejtve az utca erkölcse szerint alantas és elítélendő tettében és alakjában. Nem a szép családi látszat alatt rejtetten kavargó förtelmet tárja fel, hanem, ellenkezőleg, a „csúnyaság” önigazoló szépségeit. Fordított helyzetében késélen táncol hát minden igazsága, hőse és költőisége. Próbáljuk becsülni a mutatványt.
-
Színről színre
01 500 FtA filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.
-
Szíria
01 200 FtA földrajzi fejezetet írta: Dr. Probáld Ferenc
A térképeket tervezte és rajzolta: Balogh Klára
A fényképeket készítették: Dr. Dallos Attila, Kis Imre, MTI Fotó -
Vallomások / Emlékiratok
02 500 FtVallomásait latinul írta 1716-19 között a grosbois-i kolostorban, majd Törökországban (Jenikőben fejezte be). Részint a hivatalos egyházi felfogással, a pápaság és a francia udvar világával szembenálló jezsuita irányzat szellemében fogant alkotás: vallásos elmélkedéssel átszőtt, igen őszinte, néhol szenvedélyes, másutt fájdalmasan megnyugvó hangú önvallomás egész életéről (kivéve az Emlékiratokban megírt éveket). Emlékiratait 1716-ban alkotta meg. Politikai irat, mely azonban tele van személyes vonatkozásokkal. A korabeli önéletíráshoz hasonlatosan megírt visszaemlékezések 1703–1711-ig, a magyar határra való megérkezésétől az ország elhagyásáig terjedő évekről adnak hű képet. Elemző, dísztelen stílusát erős érzelmi hatást keltő elemek szövik át: egy-egy részlet szinte novellaszerű alkotás (a megérkezés leírása, az első vereség hírére kétségbeesett parasztok messzehangzó jajszavának felelevenítése stb). Szépírói erényekben gazdag részletek jellemzik e kortörténeti dokumentumot.
-
-
Vezérfonal népi építészetünk kutatásához
01 200 FtMagyarország feudális korból fennmaradt profán rendeltetésű épületállományának többségét – becslésünk szerint – a népi építészet emlékei teszik ki. A védett műemlékek körében számuk mégis igen szerény. Elég kivételes, ha egy XVIII. századi templomot nem tekintünk műemléknek, de nem ennyire magától értetődő ez, a népi építészet igen szép számban fennmaradt XVIII. századi alkotásai esetében. Vajon mit jelentenek ezek a kissé meghökkentő tények? Még mindig nem tudtunk volna igazában keresztüllépni egy elavult szemléleten, amely nem veszi tudomásul, hogy a népi építészet emlékei a magyar múltnak ugyanúgy szerves tartozékai, mint a várak, templomok, kastélyok, paloták, azzal a különbséggel, hogy személyes kapcsolódásunk az előbbiekhez erősebb lehet? Igaz, hogy legtöbbször nem olyan reprezentatív alkotások, mint az utóbbiak, viszont sokkal alkalmasabbak arra, hogy egy letűnt életforma emlékét idézzék, utaljanak azokra a körülményekre, amelyek között apáink, nagyapáink vagy legalább ükeink igen kevés kivétellel éltek. Ezt a szubjektív kapcsolódást a történeti tudat formálóinak kár volna figyelmen kívül hagynia.
-
-
Zenés színház
0800 FtSok szó esik napjainkban az operaházban uralkodó „rendezői terror”-ról. Függetlenül a ténytől, hogy ez a terror néhány helyen valóban fennáll, a közhiedelem egyik oka nyilván az, hogy az operarendezés mint művészeti gyakorlat elég újkeletű. Talán fél évszázados múltra tekinthet vissza. Ám ez idő óta néhány olyan operarendező lépett fel, aki valóban forradalmasította az operajátékot. A legjelentősebbek közé tartozik Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper világhírű főrendezője. Valósággal iskolát teremtett, tanítványai, utódai ma is az ő elveit, gyakorlatát fejlesztik tovább. Felsenstein mindent a drámának rendelt alá. Az operát is abszolút értelemben színpadi műfajnak tekintette, tehát olyan műalkotásnak, amelyben minden összetevőnek drámai értelme van, és realizálása is ezt az elvet kell hogy kövesse. A mű összes cselekményvonalát kielemezte, s mindezt a rendezésben érvényre is juttatta. Ennek értelmében vezette a próbákat is. Elméleti írásait, elemzéseit olvasva, néha talán idegenkedünk gondolatmenetétől. De egy biztos: alapelvei teljes mértékben helytállóak és az ezek alapján létrejött előadások logikája és kidolgozottsága őt igazolta.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
