-
Budapest egykor és ma
02 000 FtFővárosunk a közelmúltban ünnepelte születésnapjának századik évfordulóját. Egy évszázada egyesült a három közel ezeréves múltú város: Óbuda, Buda és Pest. Mit tudunk róla? Mennyire ismerjük mi, a város lakói, országunk népe, mennyire ismerik az ide hazajárók s az ide látogató idegenek?
Sokan és sokat írtak Budapestről: történeti munkák, ismeretterjesztő művek, útikönyvek, folyóiratok, tájékoztató kiadványok, térképek segítenek megismeréséhez. A Budapesttel foglalkozó szakirodalmat azonban nem mindenki ismeri, az időszakos ismertetők kis terjedelmük miatt pedig nem tartalmazhatnak minden olyan tudnivalót, melyet Budapestről megjegyezni érdemes. Megírtam és megrajzoltam képekkel, panoráma-térképvázlatokkal mindazt (vagy csupán azt) ami mindnyájunk számára emlékezetessé, tanulságossá teheti fővárosunk múltját: azt, amit az évszázadok pusztításai meghagytak, múltunk féltve őrzött emlékeit és az újabb keletű őrzött emlékeit és az újabb keletű látnivalókat, legújabb létesítményeinket.
Felhívom olvasóim szíves figyelmét arra, hogy a szöveg közti és a térképeken piros színű mindaz, ami ma is látható és sötétszürkék az elpusztult épületek, megszűnt helynevek. Szeretném remélni, hogy könyvemmel hozzájárulok fővárosunk múltjának és jelenének jobb megismeréséhez. -
-
-
-
-
Följegyzések
0600 FtHatvanadik évébe lépett a művész, amikor belső szükségét érezte annak, hogy ecsettel, tollal, ceruzával – mint bármikor kézügyben lévő modellt: önmagát megörökítő képek, rajzok, vázlatok után az írott emlékezés műfaját is megpróbálva szembenézzen addigi életével. Aztán újabb két évtizedre fiókba zárt a papírra vetett és gépiratba áttett Följegyzéseket, s csak nem sokkal halála előtt húzta elő és bízta barátaira, s általuk a közösségre, amelyből vétetett. Most íme, itt az írott önarckép. Nem szépírói babérokra pályázik benne a művészként és immár mindenéképpen halhatatlan Nagy Imre, hanem a parasztsorsból világhírű művésszé válás és a hírnév magasságában is népéhez tartozás emberi vallomását írja meg mindnyájunk számára – tanúság gyanánt.
-
-
Hitel (reprint)
01 500 FtNincs olly bölcs a’ világon, ki még igen sok hasznossal ne nevelhetné tudományit, mint viszont alig van olly tudatlan a’ földkerekén, kitül egyet ‘s mást nem lehetne nagy haszonnal tanulni. Minden emberben van valami jó, mint virágokban méz, ‘s így reméllhetem a’ Közönség engedőleg fogja ezen Értekezést fogadni. Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szivében – ha bár sejtetlen is – magán, felebarátin ‘s mindenen, a’ mi őtet környezi, szüntelen javítni. Ezen a’ tökéletesbhez ellentállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek; ‘s a’ mint halhatatlan része jobban ‘s jobban fejledez, annál inkább nő ‘s erősödik az benne. ‘S e’ szünetlen vágyás következésében leend lassan lassan a’ vad Esquimaux emberré, az által emelkednek egész nemzetek előbb utóbb tökéletesb, virágzóbb, boldogabb létre, ‘s annak mindennapi előmenetelét gátolni akarni, éppen olly hasztalan munka, mint annak ugylétét tagadni, öncsalás.
-
Hogyan utaztak a régi rómaiak?
0800 FtA fél Európán átvezető, pompásan megtervezett utak és hidak láttán, ma is csodálattal adózunk a régi rómaiak mérnöki tudásának. Tisztában is volt mindenki annak idején fontosságukkal, hiszen a nagy birodalom kormányzásához elengedhetetlenül szükséges volt a gyors utazás, hogy az utasítások idejében eljussanak a Földközi-tenger medencéjének legtávolabbi pontjára is. Hogyan is utaztak tehát a régi rómaiak? Erre a messzire vezető és sokfelé elágazó kérdésre Ürögdi György, az ókori római világ szakértője egész könyvvel válaszol, mégpedig nagyon érdekes és hiteles könyvvel, hiszen klasszikus szerzők vallomásai és egykorú hivatalos iratok adatai alapján tájékoztatja az olvasót. Mindenekelőtt a már említett utakkal, időálló hidakkal és alagutakkal, tehát a hajdani közlekedés ma is látható emlékeivel foglalkozik. Ezekre a birodalomnak stratégiai szempontból is nagy szüksége volt, hiszen nélkülük nem lehetett volna rövid idő alatt jelentős hadseregeket átvezényelni olykor több ezer kilométer távolságra. Ezután sorra veszi a járműveket, a más-más célra szolgáló, különféle kocsifajtákat, továbbá a tengeri és folyami hajókat, egyszóval a kor közlekedési eszközeit. Beszél a római postakocsikról, amelyeknek állomásait a birodalom minden részén meg lehetett találni, s ezzel kapcsolatban részletesen tudósít az akkori utazás gyorsaságáról, illetve a kor utazási rekordjáról is. Mivel az olvasót nemcsak a „hogyan”, hanem a „miért” is érdekli, a szerző ezt a kérdést sem hagyja válaszolatlanul. Az útonjárók célja szerint megkülönbözteti a hivatalos és a magánutazásokat, és ehhez kapcsolódva tér rá az úti viszontagságok részletezésére. Itt nem is annyira az utas kényelmetlenségei kerülnek sorra, mint inkább a rablóbandáknak, illetve kalózoknak a közbiztonság hiányára valló garázdálkodásai, akik ellen bizony nem egyszer egész hadseregeket kellett indítani. Nem lenne teljes a kép, ha nem esnék szó az utas gondjairól is, amelyek ma sem ismeretlenek. Megtudjuk tehát, hogy mekkora körültekintést igényelt maga a felkészülés, az úti öltözet összeállítása, a gondoskodás szállásról és élelemről. Értesülünk a régi fogadósok kötelességéről, a hivatalos menetlevelek előnyéről, a maiaknál egy cseppet sem enyhébb vámokról, az ókori térképek és útikalauzok, helyesebben menetrendek használatáról, s a könyv végül az ókori turisták „világjárásával” is foglalkozik, részletesen ismertetve néhány olyan utazást, amely izgalmasságban kalandregényekkel vetekedik. Hogyan utaztak tehát a régi rómaiak? Hozzávetőleg úgy, ahogyan a gőzmozdony feltalálásáig utaztak Európa-szerte az emberek, legfeljebb akkoriban az utak jobbak voltak, mint néhány száz évvel ezelőtt. Ürögdi György könyvének a lényege azonban nemcsak ez a válaszadás, hanem az a széles és nagyarányú művelődéstörténeti kép, amely a fejezetek nyomán kialakul bennünk, megelevenítve a régi római életnek ezt az igen fontos területét.
-
Hozott isten, holdacska!
01 600 FtJószerivel szűz területet tár fel ez a kötet: az Urálon inneni nyelvrokonaink – a finnek, karjalaiak, izsorok, vepszék, vótok, észtek, mordvinok, cseremiszek, votjákok és zürjének – népköltészetének egy sajátos ágából ad Bereczki Gábor válogatásában ízelítőt – az ősi hit- és szokásvilághoz kapcsolódó ráolvasásokból, varázsigékből, pogány imádságokból, halott- és menyasszonysiratókból. Több rétegű élményt kínál tehát: átélhető közelségbe hozza ezeknek a népeknek a pogány kori, de némely tekintetben sok helyütt ma is eleven világképét, gondolkodásmódját és életformáját, félelmeit és reményeit, a gyász és a nász szertartásait, melyek – kivált a menyasszonysiratók esetében – valóságos drámaciklussá kerekednek; mind e közben pedig mintegy a költészet születésének folyamatába is beavat. Mert a varázsigék vagy a siratók célja ugyan nem a gyönyörködtetés, de hatni a szó erejével, tehát önkéntelenül is a költészet eszközeivel akarnak – és mi mással is hatnának miránk, akik nem vagyunk részesei az alkalmaknak és a közvetlen szükségleteknek, amelyek ezeket a varázsigéket, imádságokat és siratókat létrehívták?
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
01 500 FtA XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
Így írtok ti I-II.
01 200 Ft1912-ben látott először napvilágot az Így írtok ti – a fiatal Karinthy Frigyes irodalmi paródiasorozatának azóta irodalomtörténeti fogalommá nemesedett első gyűjteménye. A műfajhoz haláláig hű maradt: több-kevesebb rendszerességgel későbbi köteteiben és azóta a Széchényi Könyvtár hírlaptárában porladó újságok hasábjain is gyakorolta az irodalmi karikatúrát; írói életművek, hangok és pózok karikatúráját és műfajok karikatúráját. „Az irodalomban is benne élt, és mégis igazában kívülről nézte – írta róla halála után, tanulmányában Babits Mihály -, pályájának természetes indulása volt az irodalmi karikatúra. Az irodalom lehetőségei érdekelték: hogyan írnak az írók és hányféle módon lehet írni? Paródiasorozat voltaképp az irodalom lehetséges formáinak végigpróbálás és leleplezése: irodalmi fantasztikumok és utópiák. A közönség az Így írtok ti után valami Így írok én-féle kiállást várt – folytatja Karinthy írói természetének, géniuszának jellemzését Babits Mihály -, de Karinthy nem volt hajlandó »egyéni« stílust és modort vállalni. Az irodalomnak éppoly kevéssé volt tekintélye előtte, mint az életnek. Itt is híjával volt minden nagyképűségnek és ellensége minden modorosságnak; itt is a logikát kereste, a fogalmak tisztázását, a tiszta mondanivalót, amelyet annyiszor eltorzít egy író »egyénisége« és önmutogatása… Igazában puritán volt, s minden grimásza a grimászok kicsúfolása. Mondatain szinte meztelenül jött át az, amit mondani akart, s kíméletlen tudott lenni minden tetszelgéssel és cifrázással szemben. Talán ő volt a legkomolyabb írónk.”
-
Királyok könyve
01 200 Ft»Firdauszí hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát – de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán – némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)
-
Kun Béla
01 500 FtKun Béla életművének tudományos feltárása a felszabadulás után sokáig váratott magára. Most Borsányi György történész írásával pótolta ezt a hiányt. A szerző feltárja Kun Béla politikai pályafutásának kevésbé ismert szakaszait is. Bemutatja az életpálya indulását: az erdélyi újságíró-korszakot, a szociáldemokrata pártban végzett munkáját. Természetesen nagy teret szentel a Kommunisták Magyarországi Pártja alapítója és a Tanácsköztársaság vezére tevékenységének. Pontos képet ad az 1919— 1920-as ausztriai kényszertartózkodásról, Kun Béla szerepéről a Vörös Hadsereg Vrangel elleni had-műveleteiben és az 1921-es németországi felkelésben. A szerző részletesen elemzi azt a sok vitát kiváltott tevékenységet, amelyet Kun Béla a 20-as évek magyar kommunista mozgalmában végzett. Eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával mutatja be azt a munkát, amit Kun Béla a nemzetközi kommunista munkásmozgalom vezérkarában, a Kommunista Internacionáléban az agitációs és propagandaosztály, majd pedig a Balkán-titkárság vezetőjeként folytatott. Illegális munkája során Kun Bélát 1928-ban Ausztriában letartóztatták. Szabadulása után a Szovjetunióban élt. Ekkor részben a Kommunista Internacionáléhoz, részben a Kommunisták Magyarországi Pártjához kötik feladatai. Mindkét területen nagy érdemek és súlyos hibák jellemzik tevékenységét. Az utóbbiak közül legnagyobb a szektásság, amely főleg a „szociálfasizmus” jelszavának elméleti megalapozásában fejeződött ki. Bár a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadott népfrontpolitikával Kun Béla egyetértett, ezzel a kongresszussal veszi kezdetét az a folyamat, amelynek következményeként eltávolítják őt a Komintern és a KMP vezetéséből. A szerző szigorúan a dokumentumokhoz ragaszkodva vezeti végig az olvasót a „Kun-ügy” valamennyi állomásán, egészen az 1937-ben bekövetkezett letartóztatásáig. Kun Béla nem mentes az ellentmondásoktól. A könyv fő értéke az, hogy retusálás, idealizálás nélkül mutatja meg Kun Béla emberi és politikai nagyságát.
-
Magyar falusi templomok
0450 FtSzámunkra ma a falu mindenekelőtt közigazgatási fogalom. Lényegében azt jelenti, amit a hivatalosabban hangzó község szó is kifejez: kisebb a lélekszáma a városénál, és másféle jellege. A falvak lakóinak az életmódja is többnyire más, mint a városiaké. A mezőgazdasági termelés többé-kevésbé meghatározza életmódjukat, rányomja bélyegét a település képére is. De épen napjainkban mennek végbe falvainkban is olyan átalakulások, amelyek eredményeként kezdenek fokozatosan elmosódni a falu és a város képe, a falusi és a városi életmód közötti különbségek. Kisközség, nagyközség, város; egyre inkább hajlamossá válunk, hogy e szavak mögött csak mennyiségi, nagyságrendi eltéréseket vegyünk észre. Falusi templomokként tehát azokat a műemlékeket kellene bemutatnunk, amelyekről ma nem városi tanácsok gondoskodnak, amelyeknek felkeresése az érdeklődőt és a turistát többnyire bonyolultabb közlekedési problémák elé állítja, s amelyeknek környékén a megszokott kényelemmel, a hotellal, étteremmel, gépkocsiszervízzel nem feltétlenül számolhat. Bár ez a turisztikai szempont sem segíthetne ki minden estben, hiszen a fővárosban, a történeti Várnegyed közvetlen szomszédságában is kerültek elő régészeti ásatások során falusi templomok, és mai közvetlen szomszédságában is kerültek elő régészeti ásatások során falusi templomok, és mai községekben is állnak falusi templomoknak nem nevezhető, olykor meglepően nagy méretű és igényes egyházi épületek, egykori plébániatemplomok vagy szerzetesrendi templomok. Nem egy közülük éppen azért maradt ránk viszonylag ép állapotban, mert minden átalakítás nélkül megfeleltek a használati igényeinek.
-
Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv
0800 FtGaleotto Marzio olasz humanista, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, legjobb barátja. 1460-ban látogatott először Magyarországra szerencsét próbálni, s mivel számításaiban nem csalódott, több alkalommal is visszatért. 1461 márciusában családjával Magyarországon, Janus Pannonius oldalán találjuk, valószínűleg Budán. 1461 és 1486 közt gyakran tartózkodott Mátyás király udvarában. Magyarországon szerzett élményeit, valamint Mátyás király jeles mondásait De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Mathiae regis (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, 1484 – 1487) című művében írta meg. Itáliában írta le élményeit 1485-ben, s ajánlását Corvin Jánosnak címezte. Komoly része volt a Mátyás körüli legenda kialakulásában. „… csekély terjedelmű, de nagyon is szavahihető műve” anekdoták sorából áll, s Mátyás nagyszerűségét, erényeit részletezi és dicséri.
-
Meisseni porcelán
0600 FtMeissenben sikerült először porcelánt előállítani Európában, a XVIII. század első évtizedében. A feltalálás dicsősége E. W. von Tschirnhaus és J. F. Böttger nevéhez fűződik. Nem sokkal a gyár alapítása után J. G. Höroldt festő feltalálta a porcelánfestészet technikáját és lehetőségeit, pár évvel később J. J. Kändler szobrász kidolgozta a porcelánplasztika alapjait. A gyár rövid idő alatt fellendült, termékeinek szépsége meghódította a világot. Számos gyűjtemény létesült meisseni porcelánokból már a gyár megindulása idején is. A XIX. század végének gyűjtői közé tartozott Gerhardt Gustav, akinek értékes porcelánjai alkotják a budapesti Iparművészeti Múzeum meisseni gyűjteményének törzsanyagát. Ebből származik az 1720 előtt készült ülő kínai, a „Pulcinella” szobrocska és Kändler számos porcelán figurája. Az edények közül megemlítjük a Böttger-kori készletet, a csokoládécsészéket, az AR jelzésű fedeles vázákat, a Höroldt festésű kupákat, valamint számos, a XVIII. század közepén készült edényt és egy sakk-készletet. – A könyv a meisseni gyár fejlődéstörténetét és készítményeit ismerteti, gazdag képanyaggal, az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye alapján.
-
Monte-Cristo grófja
02 500 Ft„…változatlan sikerrel szórakoztatja az emberik millióit …Egyáltalán nem stílusművész; megszámlálhatatlan alakjai sem jellemek. ellenben tud érdekes mesét szőni…” Benedek Marcell
-
Munkácsy Mihály
03 800 FtVannak művészek, akiknek neve mintegy összeforr egy-egy nemzetével. Hollandiáról Rembrandt, Flandriáról Rubens, Spanyolországról Velázquez, Angliáról Turner jut azonnal az eszünkbe, ha festészetről van szó. Hasonló tekintélye van mind Magyarországon, mint a környező országokban Munkácsy Mihálynak: ha senki másét nem, az ő nevét mindenki ismeri. A múlt század utolsó negyedében a leghíresebb művészek közé tartozott, és párizsi műtermében sürögtek-forogtak a látogatók és a megrendelők, hogy találkozzanak a nagy múltú, távoli Hungária mesterével. A XX. század elején azonban feledésbe merültek a párizsi Salon hírességei meg a polgári szalonok kedvencei, és az addig háttérbe szorított impresszionisták és követőik váltak híressé. Munkácsyt is utolérte volna az elfelejtett divatos mesterek sorsa, ha művészete nem több a nagypolgári ízlés kiszolgálásánál. Azonban, talán épp kelet-európai származása miatt, képeinek jelentős része Courbet, a barbizoniak és az orosz realisták művészetével rokon. Mély humanizmus fűzi át őket, s bár nem rokonszenvezett az impresszionisták merész vállalkozásával, nem félt kipróbálni a természet ábrázolásának új módjait sem. Munkássága iskolát teremtett a magyar festészetben, de nem csupán helyi jelentősége van: legszebb művei az egyetemes emberi kultúra vitathatatlan értékei közé tartoznak.
-
-
Negyven év – Horváthné meghal – Gyász
0800 FtA Németh László munkái c. gyűjteményes életmű-sorozat első kötete három nagy fejezetre oszlik. – Első nagy fejezete, a Negyven év, egy hosszabb pályatörténeti esszé, amelyet 1965-ben, az Iszony párizsi megjelenése idején írt Németh László, a kiváló francia filozófus-író, Gabriel Marcel tájékoztatására. „Az érdeklődését akartam ezzel a tájékoztatóval kielégíteni. De tán épp az, hogy az ismertetés viszonyainkban tájékozatlan olvasót tételez fel, teheti alkalmassá arra, hogy újabb nemzedékek kezében, akik pályámról, kibontakozásom körülményeiről éppoly keveset tudnak, úti vezetőül szolgálhasson.” – De nemcsak ez az esszé, Németh László, „franciaországi kopogtatásának a gyümölcse” lehet teljességgel ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt; a könyv második fejezetének anyaga, a Horváthné meghal (amely a novellista Németh László munkásságát tartalmazza), úgyszintén javarészt eddig kiadatlan írásokat fog össze; olyan novellákat, amelyeket csak a legöregebb olvasók, vagy azok sem ismerhetnek, mert évtizedekkel ezelőtt, különböző folyóiratokban és lapokban szétszórva, gyakran élnéven jelentek meg, vagy kéziratban maradtak, s csak az életmű-sorozat számára rendezte sajtó alá őket az író. Pedig a novella „írói pályámon a végzet szerepét játszotta – emlékezik vissza Németh László –, egy novella volt a sorsjegy, amelyen nevemet az íróavató húzáson kihúzták.” Ez a novella a Horváthné meghal, a nevezetes alkalom pedig a Nyugat ma már irodalomtörténeti jelentőségű novellapályázata volt, amelynek első díját éppen ezzel az írásával nyerte el az irodalmi életben addig teljesen ismeretlen Németh László. „Novelláimban szálltam meg az életdarabot, amelyet a Horváthné meghal csak kijelölt; bennük vált írói feudumonná a mezőföldi falu, a nagy család, s ami vele ott összefüggött. Az itt felvillanó alakok embermitológiám törzsalakjaivá lettek, s az Emberi Színjáték-ban,Gyász-ban, Utolsó kísérlet-ben, sőt az Iszony-ban, Irgalom-ban is visszatérnek.” A kötet anyaga a Gyásszal zárul, azzal a regénnyel, amelyet – Németh László véleménye szerint – nem egy olvasója, s épp az igényesek között, makacsul az író legtökéletesebb regényének tart. Miért? Talán Illyés Gyula kritikájában találhatjuk meg a választ, aki a regény első megjelenése idején így írt a Gyászról: „Parasztkörnyezetben játszódik le a regény, tárgya azonban nem a paraszti élet. Kurátorék, Pordánék paraszt mivoltukon túl tágabb, emberibb sors ábrázolói, ezáltal példázzák népiségüket is a szokványosnál hitelesebben és megrázóbban. Maga a hősnő, Kurátor Zsófi is végeredményben éppúgy lehetne arisztokrataszármazék vagy polgári szalonlakó. Nem a személyisége a lényeges, hanem az indulat, amelyet megtestesít. Porhüvelyében antigonei jellem támad életre… Németh László Kurátor Zsófi valóságos modelljében görög vonásokat látott meg. Tudta ábrázolni is azokat: a könyv különös kettősségével igéz. A Balaton menti rékliben és tutyiban Ödipusz leánya futkos, a kiskapuk mögött összehajló vénasszonyok a tragédia kórusának szövegét zümmögik. Kiszeláné fiának biciklijén egy pillanatra mintha egy csábító királyfi közeledne. Nem az közeledik. Emelkedésein, ahol kilódulhatna a keretből, a regény helyes egyensúllyal visszahajlik a magyar valóságba. Ilyen szerencsés kettősséget mutat a regény nyelvezete is, az író ábrázolási módja. Németh Lászlónak gazdag és ritka értékű élményei vannak raktáron a módos parasztok életéből; az adatokat úgy önti, mint Móricz, a keserűséget és reménytelenséget, mint Kodolányi. Épp, mert felülről, egy különös szempont magasságából nézi: a magyar gazdag parasztságról megdöbbentően éles és hiteles intellektuális tárgyú írók nyelvén hangzanak. A hatást szerintem ez csak erősíti. Metszően éles, tömör mondatok, egyre-másra villantják a fordulatokat és hasonlatokat, amelyeknek egy költeményben is helyük lehetne.
-
-
-
Palócföld
02 000 FtA szerző posztumusz műve hazánk egyik legérdekesebb néprajzi tájával ismertet meg bennünket. Ez a táj volt Manga János kutatómunkásságának fő területe: éveken át az ott élő magyarság kultúrájának, hagyományainak a megismerésén és a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagának a gazdagításán fáradozott.
Minden etnikumnak megvan a maga fő jellegzetessége, így ha azt halljuk: palóc a legtöbben a gazdag, színes viselettel társítjuk a fogalmat, de azt már kevesen tudjuk, hogy honnan ered és mit takar a szó, és hogy milyen történeti, gazdasági és kulturárális fejlődésen ment át a palócság. Manga János sok képpel illusztrált könyvében bőséges választ kapunk ezekre a kérdésekre. -
Premier plánban
01 200 FtA világhírű szovjet filmrendező memoárja nem hagyományos önéletírás, nem is napló. Inkább sajátos eizensteini montázstechnikával készült irodalmi forgatókönyv, melynek központi alakja maga a rendező-író. Az ő életének „filmje” pereg le előttünk. Egy enciklopédikus tudású, nagyszerű művész életútját és pályáját kísérheti végig az olvasó a magával ragadóan izgalmas vallomásból, s közben maga is részesévé válik a képekben és asszociációkban gondolkodó filmrendező szellemi kalandozásainak.
-
Ré fiai
02 400 FtKákosy Lászlónak, az ismert magyar egyiptológusnak a fáraókori Egyiptomról szóló összefoglalóját nyújtjuk át az olvasóknak. Egyiptom kultúrája az ókor óta foglalkoztatja a történetírást; a görög szerzők a mesék és a valóság különös keverékével szórakoztatták olvasóikat, a középkori történetírók ókori elődeiknél is kevesebben tudtak a régi Keletről. Tudományos módszerekkel a hieroglifák megfejtése óta (1822) folyik a fáraókor kutatása, azé a páratlan alkotásokat létrehozó kultúráé, mely az egyetemes történet egyik leghosszabb és legfontosabb fejezetei közé tartozik. A könyv az állam megszületésétől Nagy Sándor koráig bezárólag tekinti át Egyiptom történetét, és képet ad a kultúra különböző területeiről is. A köztudatban Egyiptom évezredeihez a merevség, az ünnepélyes mozdulatlanság képzete társul, e mű viszont éppen azoknak a dinamikus folyamatoknak a bemutatására helyezi a fő hangsúlyt, amelyek időről időre mélyreható változásokhoz vezettek társadalmi és kulturális téren egyaránt. A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti. A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást.
-
Ré fiai
02 000 FtA szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti.
A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást. -
Régi hírünk a világban
01 200 FtHermnányi Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: „…a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség.” És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.
-
-
Rubáíját
01 800 FtJapán fűzésű lapokkal, a szövegoldalakon Szász Endre grafikáival. A könyvet Szántó Tibor tervezte.
Omar Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: „igyál! igyál! – holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!” Szabó Lőrinc három ízben fordította le – Fitzgerald angol átköltése nyomán – a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza – nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó – 1943-ban megjelent – változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik. -
Szerelemeső
02 400 FtÖtödik könyvében Sigmond István mintha csak a szépségről és a förtelemről alkotott fogalmainkat akarná átértelmezni, összebékítve, sőt felcserélve a kettőt. közben mindvégig (jó)ízlésünket provokálja, teherbírását próbálgatja: vajon nem álszenteskedés, ujjunk mögé bújás-e? A köznapi erkölcs általában csak a szerelem és a nemiség körül keresi példáit és alkalmait a szent borzadozásra; Sigmond is ehhez a „kényes kérdéshez” nyúl, ha nem is mentséget, de magyarázatot találva hősnője „félrelépésére” furcsa költészetet sejtve az utca erkölcse szerint alantas és elítélendő tettében és alakjában. Nem a szép családi látszat alatt rejtetten kavargó förtelmet tárja fel, hanem, ellenkezőleg, a „csúnyaság” önigazoló szépségeit. Fordított helyzetében késélen táncol hát minden igazsága, hőse és költőisége. Próbáljuk becsülni a mutatványt.
-
Színről színre
01 500 FtA filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
