-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
0A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
A magyar mezőgazdaság a XVIII. században
0Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.
-
A magyar sajtó története I.
0Írták: Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka
-
A növekvő hold – A kertész
0Az indai-bengáli költő A növekvő hold versciklusát maga fordította ( egyéb költeményeivel együtt ) angolra. Az eredetileg kötött, zenei formájú versek az átültetésnél kapták azt a szélesen lüktető szabadversformát, amelyet a magyar műfordító is követ. Tagore lírájában a buddhista panteizmus, a világszemlélet mindent átlelkesítő spiritualizmusa, és a századforduló európai szimbolizmusa találkozik össze. Az összefüggések, az inkább csak megsejthető titkok színes szövedékeként jelenik meg nála a létezés.
-
-
A vendéglátás emlékei
0A magyar kultúrtörténet egyik alig ismert fejezetét, a hagyományokban gazdag vendéglátás színes emlékeit eleveníti fel ez a könyv. Végigkíséri a magyar konyhaművészet és cukrászat fejlődését, az étkezési kultúra változását, az üzlethálózat kialakulását. A szerzők végigvezetik és eligazítják az olvasót a főváros vendéglátásának közel 200 éves múltjában. Irodalmi, művészeti, szakmatörténeti emlékekre támaszkodva adnak betekintést a pesti, óbudai és budai szállodák, fogadók, kávéházak, mulatók, cukrászdák életébe, a nevek és az évszámok tömegéből csak a legfontosabbakat emelve ki.
-
Balassi Bálint és a 16. század költői I-II.
0A művek szerzői: Balassi Bálint, Tinódi Sebestyén, Farkas András, Istvánfi Pál, Sylvester János, Ráskai Gáspár, Sztárai Mihály, Szegedi András, Bornemisza Péter, Enyedi György, Ilosvai Selymes Péter, Bogáti Fazekas Miklós, Huszti Péter, Csáktornyai Mátyás, Telegdi Kata, Gyarmati Imre, Gergei Albert
-
-
-
-
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
-
Palócföld
0A szerző posztumusz műve hazánk egyik legérdekesebb néprajzi tájával ismertet meg bennünket. Ez a táj volt Manga János kutatómunkásságának fő területe: éveken át az ott élő magyarság kultúrájának, hagyományainak a megismerésén és a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagának a gazdagításán fáradozott.
Minden etnikumnak megvan a maga fő jellegzetessége, így ha azt halljuk: palóc a legtöbben a gazdag, színes viselettel társítjuk a fogalmat, de azt már kevesen tudjuk, hogy honnan ered és mit takar a szó, és hogy milyen történeti, gazdasági és kulturárális fejlődésen ment át a palócság. Manga János sok képpel illusztrált könyvében bőséges választ kapunk ezekre a kérdésekre. -
Ré fiai
0A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti.
A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást. -
Szerelemeső
0Ötödik könyvében Sigmond István mintha csak a szépségről és a förtelemről alkotott fogalmainkat akarná átértelmezni, összebékítve, sőt felcserélve a kettőt. közben mindvégig (jó)ízlésünket provokálja, teherbírását próbálgatja: vajon nem álszenteskedés, ujjunk mögé bújás-e? A köznapi erkölcs általában csak a szerelem és a nemiség körül keresi példáit és alkalmait a szent borzadozásra; Sigmond is ehhez a „kényes kérdéshez” nyúl, ha nem is mentséget, de magyarázatot találva hősnője „félrelépésére” furcsa költészetet sejtve az utca erkölcse szerint alantas és elítélendő tettében és alakjában. Nem a szép családi látszat alatt rejtetten kavargó förtelmet tárja fel, hanem, ellenkezőleg, a „csúnyaság” önigazoló szépségeit. Fordított helyzetében késélen táncol hát minden igazsága, hőse és költőisége. Próbáljuk becsülni a mutatványt.
-
Szíria
0A földrajzi fejezetet írta: Dr. Probáld Ferenc
A térképeket tervezte és rajzolta: Balogh Klára
A fényképeket készítették: Dr. Dallos Attila, Kis Imre, MTI Fotó -
-