A ​vadászat kézikönyve”, mely nemcsak oldalterjedelemben (650), hanem a témák sokaságában is mint legnagyobb alkotása vadászati szakirodalmunknak – kis ké­séssel – a Vadászati Világkiállítás alkalmából jelent meg, hogy a vadászati és vad­gazdálkodási ismeretek teljességével szolgáljon az olvasónak, és nyilván hogy vadá­szati kultúránk fejlettségének egyik dokumentuma legyen. így tárgyköre sokkal szé­lesebb a vonatkozó könyvirodalmunkban eddig ismerteknél. Olyan témákkal bővült, mint a magyar vadászat története (dr. Csőre Pál), a természetvédelem és a vadászat (dr. Tildy Zoltán), – az akadémiai színvonalon megírt! – vadászat és vadgazdálko­dás természeti és gazdasági adottságai (dr. Keresztesi Béla), a vadeltartó képesség és hozamfokozás (dr. Tóth Sándor), a vadászat etikai kérdései (dr. Bencze Lajos), a me­zőgazdasági üzem anyagi érdekeltsége a vadgazdálkodásban (dr. Koller Mihály), a vadgazdálkodás tervezése (dr. Koller-Izrael), a vadontenyésztés (dr. Bencze-dr. Ber­tóti-Rácz), a mechanizáció, kemizálás stb. hatása a vadra (dr. Nagy Bálint), a vad értéke (dr. Lénárt Lajos), a vad hasznosítása (Gábor József), természetszeretet-vadá­szat, a vad haszna és kártétele (dr. Hauer Lajos), a vadegészségügy helyzete és szer­vezete, a vad gyakoribb betegségei (dr. Pásztor Lajos), a tenyésztett vad higiéniai, a befogott vad egészségügyi problémái, a vadhús vizsgálata (dr. Várkonyi János). Mind-mind olyan témák, amelyek közül néhány eddig szétszórtan, különböző orgánu­mokban jutott csak hanghoz, most pedig egy testes kötetben kínálják magukat az olvasónak a többször megírt, szokványos vadászati és vadgazdálkodási témákkal egye­temben.

Az ​Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.)
A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit – Gabon, Kamerun, Szomália stb. –, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg – de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé.
A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást.