-
-
A kereszténység társadalmi gyökerei
0Prosper Alfaric a vallástörténet kiváló francia kutatója volt. Fiatal korában egyhazi pályára lépett s hamarosan kitűnt kiemelkedő történeti érdeklődésével. Önálló látásmódja azonban világi pályára vitte, tudományos meggyőződése összeütközött az egyházi tanításokkal. Jelen művének az a célja, hogy azokat a vallási áramlatokat ismertesse tudományos rendszerességgel, melyekből a kereszténység kialakult. Önmaga programját a következő tömör mondatokkal fogalmazta meg: Költött, alig ismert vagy tudatosan koholt személyek egyéni tevékenysége he lyett azokat a nagy vallási áramlatokat óhajtom ismertetni, melyekbül a kereszténység kisarjadr, s melyeknek hol szövetségese, hol pedig ellenfele volt. A kereszténység társadalmi gyökereiről szóló áttekintés így jöhet csak létre. Munkám során Palesztinát, Szíriát, Egyipto mot, a görög és a római világot, mint a kereszténység születésének színhelyeit mutatom be.” Alfaric könyve a szerző halála után jelent meg és egy nagyterjedelmű műnek első, lezárt fejezete. Olvasva a könyvet, mindenki elismeréssel adózik a rendkívül tág látókörű tudós több nyelven megjelent munkájának.
-
A magyar valóság versei I-II.
0Irodalmunkban páratlan társadalom- és művelődéstörténeti dokumentum ez a könyv. Nem verses magyar történelem, de a költemények beszámolnak a történelmi eseményekről is. A magyar valóság versei elsősorban a hétköznapi életről vallanak, az emberről és világáról. Az antológia szerkesztője a régi magyar költészet olyan területeit is felkutatta, amelyek többnyire fehér foltok irodalmi műveltségünk térképén. Ezek a versek ma is élményt adnak, tiszta líraiságukkal hatnak.
A kötet legérdekesebb része a XVIII. századot bemutató rész: a versek jórésze csak korabeli kiadványokban olvasható, vagy éppen itt jelenik meg nyomtatásban először.
A válogatás hiteles képet ad a magyar költészet múltjáról, melynek – e kötet meggyőzően bizonyítja – legfontosabb ihletője, éltetője a valóság. -
-
Bajcsy-Zsilinszky
0A neves újságíró anélkül, hogy teljességre törekedne, kiragadta e különös életút legjellemzőbb motívumait és drámai erővel vetíti elénk Zsilinszky életének legizgalmasabb pillanatait. A parlamentben ő volt az egyetlen, aki tiltakozott a Szovjetuniónak küldött hadüzenet ellen, és ő volt az egyetlen, aki a német megszállás napján fegyvert szegezett a náci betolakodókkal szembe.
Mindenkor szót emelt az elnyomottak érdekében, legyen az nincstelen paraszt vagy elfogott kommunista. Szenvedélyesen kikelt a délvidéki mészárlások ellen. Embersége és hazaszeretete a legkritikusabb helyzetekben is felülkerekedett benne, míg sok vívódáson keresztül életét a szabadságért és függetlenségért áldozta. -
-
-
Kincsem, Aranyos, Imperial és a többiek…
0Olyan könyvet tart a kezében az olvasó, amely nagy hiányt pótol a sportirodalomban: évtizedek óta nem jelent meg Magyarországon ilyen jellegű lovaskönyv. A szerzők a ló- és lovassport valamennyi ágát, fajtáját ismertetik; vázolják az ember és a ló kapcsolatának évezredes történetét s a lovaglás szerepét az általános kultúrtörténetben; feldolgozzák az ügető- és galoppversenyek páratlanul izgalmas és ugyanakkor ellentmondásos világát; felelevenítik az eddigi lovas-olimpiák eseményeit, egészen az 1964-es tokiói versenyekig.
Aki szeret búvárkodni a nevek, évszámok, eredmények rengetegében, ebben a könyvben nagyon sok kedvére való adatra bukkanhat: megismerkedhet többek között az eddig legeredményesebb magyar versenyló, Kincsem 54, megszakítás nélkül elért győzelmével, – s az „őt” rangsorban követő kimagasló „ló-egyéniségek”-kel: Tokióval, Patience-szal, Rascallal és a legutóbbi időkből Imperiallal.A magyar ugrólovak büszkeségének, Aranyosnak a tanulságokban bővelkedő „pályafutása” a könyv egyik legérdekesebb fejezete. S ami a lovassport kedvelőit érdekelheti: a díjlovaglás, a háromnapos military-versenyek, a díjugratások kialakulása, legfontosabb szabályai és eredményei, a híres-neves spanyol iskola érdekességei, az öttusa-lovaglás fejlődése, a hazánkban ma már ismeretlen lovaspólózás és lovas hajtóvadászat – mind megtalálható ebben a könyvben, amelyről elmondhatjuk: pótolja a több évtizedes hiányt.
A szerzők azonban vigyáztak, „nem estek át a ló túlsó oldalára”: teljességre törekedtek, de a könyv korántsem vált száraz adathalmazzá. Kellemes, csevegő, könnyed stílus, „story”-k, epizódok, kuriózumok megörökítése – ezek adják meg a könyv olvasmányosságát és biztosítják széleskörű sikerét. -
Kutatóárok
0Az író vallomása: „Onnan kezdem önéletrajzom történetét, amikor – tizennégy éves korom küszöbén – kitör az első világháború. Ettől kezdve annak az évtizednek feltérképezése, melyet ebben a könyvben megkíséreltem, csak úgy volt lehetséges, ha egy felnövő fiú külső és belső életét egybe tudom kapcsolni azokkal a világtörténeti eseményekkel – sorsfordulatokkal, háborúval –, melyeknek tanúja voltam s különös módon néha kissé szereplője is.
-
Legújabb magyar anekdotakincs
0Nem csupán idő és erő, de ezeken túl betáplálás, feltöltődés is kell ahhoz, hogy egy új könyv megszülessék. Aki a ma anekdotaikonját akarja megírni, annak a ma eseményeinek bizonyos körével kell feltöltődnie – szikrafeszültségig. És rá kellett jönnünk, hogy ez olyan nehézkes és hosszadalmas folyamat, amit nem lehet kallantyúval bekurblizni. Mód, alkalom, figyelem kell hozzá, véletlen és előkészített találkozások sora, kölcsönös mesélőkedv, állandó, éber készenlét, a sebesen váltakozó színhelyek és szituációk szabatos rögzítése, s végül aprólékos mérlegelés és válogatás.
Ildomtalan és botor dolog lenne az Olvasót e kötet küszöbén hosszadalmas magyarázkodással visszatartani.
Mégis: egy sor megfigyelés, ami a korszerű anekdota problémáiról, keletkezéséről, kialakulásáról munka közben felgyülemlett – közlésre kívánkozik. Úgy gondoltam tehát, nem állom útját a küszöbön az Olvasónak, de megkérem, hogyha majd a sokszáz történet végére érkezik, szánjon rá még egy kis fáradtságot és fussa át a huszonegy fejezetet követő néhány oldalt, tapasztalataim summázatát.
Az anekdoták bábjátéka után nézze meg a szerkezetet.
Szerzői ravaszkodás is ez: lehet, hogy ettől kap kedvet az újraolvasáshoz. -
Magyar Ponyva Pitaval
0Az Új Magyar Anekdota-kincs ismert szerzője ebben a művében feltáratlan területre vezeti a mai olvasót. A ponyvára került magyar bűnügyi históriákat kutatta és dolgozta fel a XVIII. század végétől a XX. század elejéig, s azokból – széles művelődés és társadalomtörténeti háttér felvázolásával – számos eredeti szöveget és részletes szemelvényt mutat be. Megtörtént bűnügyek ilyen jellegű feldolgozásával első ízben találkozunk irodalmunkban. A szerző nemcsak szinte kinyomozza a ponyvahistóriák valóságelemeit, hanem egybeveti azokat a létrejöttükben és hatásukban szerepet játszó társadalmi, politikai és kulturális jelenségekkel, s az okok-okozatok élesebb megvilágítására feltünteti a korabeli jogviszonyok szorosabb vonatkozásait is.
A Magyar Ponyva Pitaval – nem utolsósorban a XIX. század nevezetes betyárjairól adott valóságos képekben – számos máig élő, hamis illúziót eloszlat. Szórakoztatva vezeti végig az olvasót a bűnügyi ponyva változatain, s közben megeleveníti azt a rendkívüli befolyást, amit ez a hihetetlen mennyiségű tömegnyomtatvány az olvasóközönség százezreire gyakorolt. -
Marsbéli krónikák
0Az elmúlt évtizedekben rakétaként futott fel a szórakoztató műfaj egére a science-fiction”, a tudományos-fantasztikus irodalom. Az agyafúrt detektiv egyeduralmát megdöntötte a fehér köpenyes kutató, a rettenthetetlen rakétapilóta, a jövő századok utazója. Az új divat Amerika után Európát is gyorsan meghódította, ahogy tágul korunk tudományos horizontja, úgy sűrűsödik a polcokon science-fiction-művek sora.
A műfaj egyik jeles, sőt nyugodtan mondhatjuk: világhírű alkotója az amerikai Ray Bradbury. Már második könyve, az először 1950-ben megjelent Marsbéli krónikák világsikert aratott, s azóta is a science-fiction világranglista élén látható a 45 esztendős szerző neve.
Kötetünk a címadó kisregényen kívül Fahrenheit 451 című regényével és novellatermésének néhány jellegzetes darabjával kívánja bemutatni a magyar olvasónak ezt a sokoldalú, ízig-vérig modern írót, Ray Bradburyt. -
Mikael I-II.
0A fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét.
-
Művészetről mindenkinek
0Művészetről mindenkinek – ez a könyv címe és egyben ez programja is. Egy kötetben közérthetően nyújtja a képző- és iparművészetre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, a leglényegesebb ismereteket. Röviden összefoglalva, áttekinthetően mutatja be a művészet nagy korszakait, stílusait és technikáit.
-
Sasnak körme között
0Passuth László műve, melyet maga az író regényes korrajznak nevez, a Rákóczi-felkelés előzményeit mutatja be Zrínyi Ilona életén keresztül. A Wesselényi-összeesküvés, Munkács védelme, a zernyesti csata – ez a három nagy történelmi epizód a könyv hármas ívű tartópillére. A nagy történelmi felkészültséggel, finom elemzőkészséggel írott regényes korrajz feltárja hazánk e korszakának egész bonyolult politikai világát.
-
Szőlő és bor
0A két részre tagolt könyv a csemege- és borszőlő-termesztés, a bor kezelésének ismereteit tartalmazza egyszerű, közérthető módon.
Összefoglalja a szőlősza porítóanyag-előállítást, telepítést, kezelést, a lugas-művelés tudnivalóit és a borkezelés fontos eljárását, elsősorban a kistermelők és háztáji, illetve házikertben szőlőműveléssel foglalkozók részére kíván segítséget és szakértelmet nyújtani. Foglalkozik a régi bevált módszerek mellett az új kutatások eredményeivel is. Mivel a szőlőtermelés és borászat alapvető tudnivalóit tartalmazza, hasznát látja a színes és szemléltető ábrákkal és táblázatokkal kiegészített könyvnek mindenki, aki szőlészettel foglalkozik, tehát nagyüzemi dolgozók és kisebb területen termelők egyaránt.
A művet részletes szakirodalmi felsorolás egészíti ki, amelyben azok, akik eddigi ismereteiket tovább kívánják fejleszteni, hathatós se-gítséget kapnak. -
Több nyelven beszélünk
0Majoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.
-
Tudni illik, hogy mi illik
0Akarja, hogy embertársai kedveljék ? Akarja, hogy minden társaságban szívesen látott vendég legyen ? Akarja, hogy a fiatalok pajtásuknak, az idősebbek jó barátjuknak érezzék ? Vegye meg és olvassa figyelemmel Fejér István könyvét. Ismeri a tv ilyen című adásait ? Ez a könyv bővebb, részletesebb. Nem ismeri ? Annál inkább olvassa el. Míg jól szórakozik a sziporkázóan szellemes csattanójú anekdotákon, megtanulja a legfontosabb illemszabályokat, és jól érezheti magát mindenhol, mindenkivel.
-
VII. Olivér
0Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály.
-
Volpone
0Shakespeare ifjabb kortársa, Ben Jonson, a reneszánsz legjellegzetesebb és legsokoldalúbb alakjainak egyike. Korában kíváló költőnek, csípős nyelvű kritikusnak, mélyenszántó tudósnak tartották – ma elsősorban mint drámaíróra emlékezünk rá. Leghíresebb darabja a Volpone, a pénzéhség megszállottjainak pellengérre állítása, az egymás szemét kivájó hollók komédiája, és egyben az életszeretet himnusza. Mosca, az uzsorás Volpone agyafúrt szolgája, egyszerre vezeti orránál fogva tulajdon gazdáját és az uzsorás vagyonára áhítozó barátokat és barátnőket: a kacagtató, sikamlós, de mindig elgondolkoztató kalandok végeztével saját magának szerzi meg Volpone kincseit. Számosan tovább csiszolták ezt a darabot, lefaragva róla a tekervényes kitérőket, csattanósabbá téve a főcselekményt. A magyar változat Illyés Gyula munkája, aki Stefan Zweig és Jules Romains átdolgozásának felhasználásával alakított belőle csillogóan szellemes és ízes magyarságú komédiát.
-