-
-
-
-
A Pictorial History of the Silent Screen
03 600 FtTHE NICKELODEONS, as the first movie theatres were called, in no way resembled the luxurious picture palaces of today, but what an aura of magic and mystery, of laughter and tears clung to them! There, to the sounds of a tinkling and appropriately emotional piano, Pearl White faced her perils, Francis X. Bushman caused fluttering hearts, Theda Bara wrecked homes, Chaplin and Arbuckle and Mack Sennett set zany standards, never to be excelled, and a host of beautiful ladies smiled and wept and were alluring. It was a realm of fantastic and childish make-believe situated in a never-never land called Hollywood, but gradually the whole world came to treasure its heroes and heroines and clowns, and to ape them. Whatever role the silent screen has played in our social history— and I believe it was an important one— no one can underestimate the enormous pleasure the films of this era gave to audiences everywhere. It has been my thought in compiling this book to recall the varied and fascinating personalities and photoplays of the years from the earliest films to the advent of the sound screen, when stars were really stars, when the fashions and activities of the Hollywood greats echoed around the world and 100,000 people could gather in London and even in Moscow to greet Mary Pickford and Douglas Fairbanks on their triumphal tour of Europe. Here was an art peculiarly American and yet universal. Its essence was entertainment; its success, financial and otherwise, was stupendous. Perhaps today, in a more troubled age, we can look back on these people and their films not only with nostalgia but also with a sincere desire to learn what made glamor so glamorous and laughter so hearty, and the world a happier place to live in. It was a memorable age, and I hope I have captured some of its quality to preserve in this book. – Daniel Blum
-
-
Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról
03 000 Ft„Azoknak, akik e lapokat forgatják
Közel félszázaddal ezelőtt, még kispap koromban kezdtem gyűjteni ez Adatokat.
Négy évtized fáradozásának eredményét semmisítette meg az aradi rendházban, 1935 július 5-én tartott házkutatás. Az ott letett egyéb kézirataimmal együtt, a román Állambiztonsági Rendőrség lefoglalta összes feljegyzéseimet, összegyűjtött könyveket, füzeteket, ujságcikkeket, amelyek e munka anyagát tették volna. Sohasem kaptam többé vissza azokat.
Régi tervemről mégsem mondtam le.
Sok tekintetben csak emlékezetemre voltam utalva, de mégis újra kezdtem a gyűjtést. Nagy segítségemre voltak T. Rendtársaim: Kőhalmi Szevér, Pál József, akik a szilágysomlyói, illetve a kézdivásárhelyi gimnáziumaink Értesitőiben megjelent értekezések jegyzékét küldték meg, és Szendrey Bonaventura, aki a marosvásárhelyi rendházunk könyvtárában készített bibliografiai jegyzeteit bocsátotta rendelkezésemre. Testvéri készségükért fogadják azúttal is őszinte köszönetemet.
Az idevágó irodalomból pedig felhasználtam mindazt, amihez a vatikáni könyvtár magyar gyűjteményében, a római Magyar Akadémia és a rendi hittudományi központi főiskola könyvtárában hozzájuthattam. Hazulról is kaptam néhány hasznos és értékes segédkönyvet. Ladányi László tartományfőnökömet és Dr. Gruber Emő volt növendékemet illeti ezekért köszönet.
Sorra veszem e lapokon a magyarországi és az ebből később kialakult erdélyi konventuális minorita rendtartományok valamennyi íróját, az 1300-as évektől napjainkig, már akiket újra kutatva sikerült találnom, számszerint összesen 171-et.
Felvettem ezekhez még 12 olyan írót, akik bár más, külföldi provinciánk tagjai voltak, de hosszabb, rövidebb ideig köztünk éltek, velünk munkálkodtak, vagy egyébb szoros, jogi és szellemi kapocs fűzi őket hozzánk.
Felsorolom a végén azokat a kódexeket, kéziratokat, füzeteket és könyveket is, amelyeknek írói elhallgatták nevüket, de minden bizonyitékunk megvan hozzá, hogy Rendünk tagjai közé tartoztak.
A névsort vagy a munkák felsorolását azonban igy sem tartom teljesnek, azért mondom a cimben is csak ezt: Adatok. Ha otthon újra láthatnám valamennyi rendházunk könyvtárait, teljesebb, tökéletesebb munkát nyujthatnék az érdeklődőknek.
A nevek, amint itt sorban, egymásután következnek, a mindennapi élet 183 igénytelen munkásának nevei. Szerény szerzetesek mindannyian, akik hivatásuknak éltek: imádkoztak, prédikáltak, tanitottak, neveltek…”
P. Monay Ferenc -
Biró Lajos a nagy magyar utazó
01 200 FtBíró Lajos életrajzának megírásánál nem törekedtünk arra, hogy tudományos munkásságát szakszerűen ismertessük.
Munkássága az állattan – különösen a rovartan – és a néprajz köréből olyan széles területet ölel át, amelynek részletes ismertetése egy viszonylag rövid életrajz keretén belül nem oldható meg.íbr>Bíró Lajos helyének meghatározása, szakszerű értékelése azoknak a tudományos eredményeknek, amelyekhez elsősorban újguineai, továbbá görögországi és bulgáriai útjának kutatásai, gyüjtései során eljutott – ez népi demokráciánk arra hivatott tudósainak a feladata.
A mi célunk elsősorban az volt, hogy az úri Magyarország tudományos életének hivatalos irányítói által mellőzött és elnyomott nagy magyar tudós életét megismertessük annak a kornak olvasójával, amelyben az ország felszabadulásával együtt a tudomány is felszabadult. -
-
Ludas Matyi 1953
012 000 Ft„A politikai élcek a lapban kezdettől a nem kommunista politikusokat és pártokat célozták – a kipellengérezett fő ellenség „Reakczy Jóska” volt –, a kommunista politikusok ugyanakkor dicsérő jelzőkkel és szövegkörnyezetben szerepeltek. A pártszolgálat az 1950-es évekre egyre nyilvánvalóbbá és dogmatikusabbá vált. Ebben az időben előfizetés nélkül csak úgy lehetett Ludast vásárolni, ha mellé egy a Szovjetuniót bemutató (ünneplő) Fáklya újságot is vett az olvasó. A kulákok elleni kommunista politikai támadásokkal és retorziókkal egy időben a Ludas kigúnyolt figurái közt megjelent „Kulák Kelemen” „Zsíros Péter”, „Taszajtó Nagy Gergely” stb. A lap kigúnyolta a perbe fogott Rajk Lászlót és a szovjet tábor részéről támadott jugoszláv kommunista diktátort, Titót is.”
-
-
-
Óda a repüléshez
01 200 FtÓDA A REPÜLÉSHEZ
Munka közben kinéztem
ablakomon, a kavargó hószilánkok
sűrűjébe, s az üvegen át is hallottam,
hulltukban sustorognak, s egymáshoz ütődve
zengnek a jégpihék: s eszembe te jutottál
barátném, mert a szirmokkal roskadó magasban
repülő búgott, valami árút, vagy utasokat
szállító repülőgép. Barna barátném, eszembe te jutottál:
férjed pilóta, s mesélted szerelmes rettegésed!
S míg elképzeltem fönt a gépet, ahogy
a légcsavar a havat szikrázva kavarja,
s a gép vezetőjét, aki műszereire, majd
a fehér éjbe tekint; vad gyermekkorom
lobbant föl újra szívemben; mert
pilótaakartam lenni én is! Repülő, aki
nevetve legyőzi a lét, a föld vonzerejét.
Ó, én is az akartam lenni, mint a te férjed!
Repülő, egeket szántó, hatalmas! Hány
játék, hány fulladt kisérlet, hány füzet
őrzi jegyét? Szállani én is akartam;
már az iskola udvarán, ahol kitárt
karokkal, berregve futottam, nagyobb
port rebbentve, mint a libák!
S hogy bongani kezdte az iskola-harang
a tudomány aznapi befejeztét, haza is
kitárt karokkal szálltam. Ó, hányszor is! -
-
Veszprémi regeszták
03 000 FtElőszó: A „VESZPRÉMI REGESZTÁK” -kal – az egyetemi történeti tankönyv előmunkálatainak a keretében – XIV. századi oklevélpublikációink anyagát óhajtjuk kiegészíteni egy összefüggő okirat-csoport kivonatos közzétételével.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
