- 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
    Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
06 000 Ft1-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
 - 
        
     - 
        
    Az egyház a világban
01 200 FtA magyarországi ökumenikus egyházak bizonyságtétele az amsterdami világzsinat alkalmából
 - 
        
    Az opera
03 600 FtMa már a közönség nem nézi a színházat olyan »intimpistás« bohémtanyának, ahol csupa szerelem és pajzán kaland az élet; egészen világos fogalma azonban ma is csak kevés beavatottnak lehet arról a sokrétű munkáról, ami a színházban reggeltől késő éjszakáig, sőt gyakran éjszaka is folyik. A mindennapi tapsot nagyon meg kell szolgálni s a színház népének bizony nemcsak látástól vakulásig, hanem azon is túl, annyi a tennivalója, hogy alig marad ideje anyaggal ellátni az újságok pletykarovatait… Jó, ha a közönség is belelát a színházi gépezet bonyolult működésébe, mert így tudja meg, hogy amit a végeredményben termel: az előadás – nehéz és rengeteg szellemi és fizikai erőfeszítést felhalmozó munkafolyamatok összefogása, a színház dolgozói tehát joggal igényelhetnek előkelő sorolást a többi hasznos dolgozó között.
 - 
        
     - 
        
    Magyar Századok – Irodalmi műveltségünk történetéhez
03 500 FtSzerzők: Pais Dezső, Ifj. Horváth János, Mezey László, Gerézdi Rabán, Eckhardt Sándor, Németh Gyula, Varjas Béla, Klaniczay Tibor, Esze Tamás, Dezsényi Béla, Szauder József, Bisztray Gyula, Kerecsényi Dezső, Keresztury Dezső, Waldapfel József, Sőtér István, Korompay Bertalan, Trencsényi-Waldapfel Imre, Zimándy Pius, Barta János, Dégh Linda, Kozocsa Sándor
 - 
        
    Pesti izé naptár 1948
02 000 FtA Pesti izé című szatirikus hetilap 1946 és 1948 között jelent meg. Alapítója és főszerkesztője Gál György, a Füles későbbi főszerkesztője volt.
 - 
        
     - 
        
     - 
        
    Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában
03 000 FtA XV. század második felében Báthori Miklós püspök (1474-1506) által átalakított és megszépített Vácot majdnem változás nélkül találja a mohácsi katasztrófa. Mohács alól felvonuló török hadak a püspöki székhelyben kárt nem tesznek, erre nem lévén idejük, Buda végleges megszállását követő utolsó nagy német hadivállalkozás alkalmával (1542) azonban Vác sokat szenvedett. Brutus ugyan a püspöki székhely teljes pusztulásáról beszél, de ennek ellentmondanak az épületek és maguk az egykorúak. A megszállók a várat teljesen lefoglalják (1543-1544), ahonnan a keresztény lakosok kiszorulnak; a hatalom birtokosai ráteszik kezüket a város minden számbajöhető épületére is. Az egyházi intézmények megszünnek, az épületek üresen maradnak, s bennök a haderő és az igazgatás helyezkedik el. csak egy-egy épület (templom) vagy hely (temető) marad a keresztények kezén, melyek használatát a török hatóságok engedélyezik. Alig múlik el 1543 után egy évtized, Vácot már számottevő török véghelyek között emlegetik, s az marad a XVI. század végéig, amikor a keresztények kezébe jutván negyedszázadon át állandó szállást tart benne a magyar vitézi virtus, őrsége pedig „végeknek tüköri, kiknek vitézségét minden föld beszéli”; az ő idejökben fordul jobbra a véghely falai között meghúzódó keresztény lakosok sorsa. Mesterkedés folytán 1620-ban Vác gazdát cserélvén, újból hangos török végvár lesz belőle és a felszabadulás végéig (1686) „ez a Magyarország testébe mélyen bevágódó mohamedán ék” oly sok változáson esik át, hogy Báthori Miklós egykori, ékes püspöki székhelyéből alig marad valami hírmondónak. Ezért szerény ez a kis csokor, melyet a mult emlékeiből kötöttünk. Jól tudjuk, hiányos és töredékes a kép, melyet nyújtottunk, de egy-egy odavetett feljegyzés pislákoló fénye mellett jártuk utunkat.
 -