-
-
-
A hét vár országa
03 000 FtAz Előszóból: Az ujságíró kitűnő szemével indult erdélyi útjaira Széfeddin Sefjket bey, ez a török nevű lelkes magyar, de írásaiból már az író lelke szól és barangoló könyvének minden sorából a sok embernek különös, nekünk azonban annyira drága erdélyi lélek és szellem beszél, ami nem is csoda, hiszen ő is egyik örököse annak. Itt született, itt nőtt fel, sok szép esztendejét közöttünk töltötte, anyai gyökerei visszahúzzák és – akárhol járjon – elszakíthatatlanul odakötik a székely földhöz és néphez. Ezért az ővé is ennek a maroknyi földnek minden hegye, völgye, fűszála, lelehete, álma és nótája, ismerős szél fúj át a fülein s a hazatérés öröme gyúl a két orcáján, mikor az erdők lábánál ezer esztendő óta táborozó kis falukat meglátja.
-
A Jászság életrajza
03 600 FtElőszó:
Tanulmányom nem a Jászság földrajza. Ezért rá sem írtam azt, hogy földrajz, mert még ma is legtöbben topográfiát értenének rajta. Tanulmányomat valójában nem is tudom elhelyezni a különféle tudományok kategóriáiban. Földrajz is, történelem is, településtörténet is, gazdaságtörténet is. Éppen ezért csak tájrajzi, tájéletrajzi tanulmánynak mondhatom.
Munkám kétségtelenül csak kísérlet. Kísérlet abban az értelemben, hogy geográfus minden térbeli vonatkozásában feldolgozzon egy-egy természetes és történelmi tájat. Éppen ezért nemcsak módszeres szempontból, hanem az anyag gyűjtésében és kiválogatásában, kritikájában is tömérdek nehézséget kellett leküzdenem, mert hol a geográfus, hol a geológus, hol pedig, és igen gyakran, a történész szaktudására és kritikájára lett volna szükségem.
Kétségtelen, hogy ilyen sok irányban nem lehet egyformán helytállni. Mégis megtettem ezt a kísérletet, mert maga a tárgy, a táj, a Jászság rendkívül alkalmas ilyen tanulmányokra. A települési, történelmi és gazdasági anyag a 17. századtól kezdve olyan bőségesen tárult elém, hogy munkámat rendkívül megszaporította.
A munka 1931-1936 között folyt… -
-
-
-
A magyarság kaukázusi őshazája
04 000 FtEbben a munkában a Kummagyar nép, azaz a kaukázusi-, vagy más szóval a kumai-, vagy kumamenti magyarság egykori létezésének bizonyítékai és történetüknek eddig ismeretes eseményfoszlányait, műveltségüknek eddig felkutatott emlékeit igyekeztem lehetőség szerint szerves egységbe összefoglalni. A kummagyarság magyar népünknek az a része, amely a besenyők támadásakor, a IX. század végén, a meótisz-káspi-kaukázusvidéki őshazában elszakadt a mi honfoglalóinktól, és attól az időtől kezdve fél ezredéven át önálló állami életet élt. Létezésüket többen feltételezték, nyelvi nyomaikat Bálint Gábor a helyszínen kutatta is, de mivel kézzel fogható eredményekre a mult század kutatásai nem vezettek, elterelődött róluk a figyelem.
-
-
A pirossapkás kislány
02 500 FtKülönös és megható szerelmi történet fonala mentén tornyosodik föl ebben a kötetben a magyarság nagy, történelmi korszaka és szinte észrevétlenül jutunk el, nagyszüleink és dédszüleink világának megkapó korrajza közepette, a villámterhes feszültségig: a szabadságharc trombitáinak megzendüléséig.
-
-
-
-
-
Állam és nemzet
01 800 FtElőszó: Ebben a kötetben sok mindenről szó van: egyes történeti adatokról, azok magyarázatáról, egészen magasrendű és bonyolult nemzeti és társadalmi folyamatokról s azok összefüggéseiről, melyek gyakran a mai dolgokkal semmiféle kapcsolatba sem hozhatók, viszont sok adat és megfigyelés is szóba kerül itt, melyekre a mindennapi életben tettem szert, s amelyek a kötet történeti és tudományos anyagával szemben tapasztalati vagy egyéni természetűek. Az anyag e két, különböző eredetű részét nem választottam el egymástól, mert mind a kettő elválaszthatatlanul egybetartozik szemléletemmel. A nemzetiségi kérdés elmúlt századai évek óta érdekelnek, mert a ma jelenségeit, veszedelmeit és reményeit ők magyarázzák, de egyúttal a ma szerezhető tapasztalatok nélkül a múlt eseményeit sem tudnók helyesen értékelni.
-
Álmodó oázisok
02 000 FtE kötetben két utam néhány élményét mondom el. Először Tunisiában és Libyában utaztam. Másodszor Egyiptomban és Nubiában. Mindkét útra csak kevés pénzt vihettem magammal. Sokszor kellett lemondanom híres, szép helyekről, melyeket nagyon szerettem volna látni; de kárpótlásul – úgy érzem – a földdel, tájjal, néppel és az élettel annál közvetlenebb kapcsolatba kerültem. Legtöbbször gyalog jártam, beduinok közt laktam, nibiaiak sátrában aludtam. Nem adok rendszeres utinaplót. Az egymásba folyó napok krónikájából kiszakítva írom le egy-két élményemet, melyek az utcáról nem látható élet titkos mélyébe vezetnek. Ezeket – talán tudat alatt is – kerestem és ha utamba kerültek, előlük semmi áldozat árán soha ki nem tértem!
-
-
-
-
-
-
-
-
Cseresnyés
02 000 FtA négy felvonásból álló dráma főszereplője, főhőse Cseresnyés Mihály, aki feleségével és három lányával Kecskemét mellett épített fel és működtet egy 20 holdas kertészetet, ahol a termékek feldolgozását és értékesítését is maguk végzik. Az első világháború után még rövid ideig képviselőséget is vállaló, társadalmi reformok ügyében cikkező, de megkeseredetté vált Cseresnyés ide vonult vissza, látva, hogy „ennyi bűnre és zavarra egy nagy megpróbáltatást fog mérni a sors, amelyben minden szervezet, eszme, szónoklat elzsibbad”. A telepére hívott emberekből, munkásokból akart nevelőként „a megpróbáltatás számára lelkeket csinálni”, akiket a „felkészült hűség” jellemez. Az emberek itt fát oltanak és költőket olvasnak. Mindent áthat azonban az irányító Cseresnyés kemény „magasabbrendűségre kötelező” eszmei szigora, amelyben egyedül a legidősebb lánya, Margit a teljes híve és követője. A családja többi tagjával feszült a viszonya, és a munkásai is majdnem mind elhagyták már. Ebben a helyzetben jelenik meg a középső lány, Ágnes meghívására egy pesti növénytanos fiatalember, Völgyi (Wunder) Rudolf, aki öt nap alatt lényegében megváltoztat itt mindent…
-
-
-
-
Farkasok
02 500 FtAz Erdélyi Történet monumentális korképe után ebben a kötetben remekbe szabott novelláit gyűjtötte egybe Bánffy Miklós. Történetei hatalmas jellemeket állítanak elénk, gazdag és nagyszabású világot ábrázolnak. Biztosan és erőteljesen ragadják meg az élet egy-egy jelenetét, az ösztönök váratlan, félelmes föllángolását, pályában, találkozásban egy egész életet megvilágít. „A császár titka” meg a „Farkasok” lenyűgözően nagyszabású írás; másutt a légkör meg a táj ábrázolásának ereje és hitelessége ragad meg, ismét másutt a közvetlenségnek az a biztossága, amellyel szavakban, mozdulatokban a jellemeken át osztályt és társadalmat ábrázol. Minden egyes elbeszélés rövidre fogott, nyugalmas menetében is robbanó izgalmú a regény. Az ív, amelyet az író átfog, megragadóan széles, a havasok világától a korabeli társadalmon át egészen a messze múltig ér, s a hang – ez a nyugodt, tiszta, hajlékony elbeszélő stílus – távlatos, nemesen férfias lírával zeng. Bánffy Miklós igazi „nagy” novellákat ír, s elbeszélései az új magyar novellaírás kiemelkedő darabjai.
-
Fegyvertelen
08 000 FtErdélyi József önéletrajzának második része ez a könyv. A magyar költészet legkisebb királyfija ebben a részben vívja meg döntő harcait ellenfeleivel, akik rontására törnek, az elsőségért, a dicsőségért. A háború utáni magyar irodalom félelmetes, rejtett erőiről vall ez a könyv, amely döntő jelentőségű dokumentum lesz egyszer, hiszen ezek az erők formálták a látható irodalmat. A legizgalmasabb regénynél is izgalmasabbak ezek a vallomások: a magyar szellem küzd bennük az elnyomó idegen törekvések, s az igaz ember az emberi hamisságok ellen. A költő diadalmasan vívja meg nehéz harcait, mert fegyvertelen ugyan, a tisztaságon és a hűségen azonban nem diadalmaskodik a pénz, az irigység és az ólombetűk serege sem. Az izgalmas vallomások között idillek egész sora ragyog fel: a költő legszebb verseinek születésében gyönyörködhetünk.
-
-
-
Függetlenség X. évf.
036 000 Ft1942. augusztus 20-28 között több napilap is található a kötetben, mely a címlapon beszámol (különkiadásban is) Horthy István kormányzóhelyettes haláláról.
Függetlenség, X. évf. 16,34,57,74,181,189,252. sz. (1942.01.21-11.07)
Szegedi Friss Ujság – politikai napilap (Rácz Antal főszerk., Szeged), 43. évf. 31 sz. (1942.02.08)
Ujság – Szabadelvű napilap (Pánczél Lajos, Budapest), XVIII. évf. 61, 111,116. sz. (1942.03.15, 05.23)
Esti Magyarország (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.-T., Budapest), XLIX. évf. 79,80,82,189,261. sz. (1942.04.09-11.17)
Reggeli Magyarország (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.-T., Budapest), XLIX. évf. 80,81,82. sz. (1942.04.10-04.12)
Magyar Nemzet (Pethő Sándor főszerk., Budapest) V. évf. áprilisi számok lapjai, 202. sz. (1942.04., 09.05)
Pesti Hirlap (Pesti Hirlap r.-t., Budapest), LXIV. évf. 117,188 (Rendkívüli kiadás),189,194,198(?),254,258,259. sz. (1942.05.24-11.15)
Friss Ujság – Politikai napilap (Dutka Ákos főszerk., Hazai Hirlapkiadó R. T., Budapest) 47. évf. 171,185,280,288. sz. (1942.07.30-12.19)
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest), XXIV. évf. 189. sz. (1942.08.21)
Uj Magyarság – Politikai napilap (Milotay István, Stádium Sajtóvállalat rt., Budapest), IX. évf. 189,223,248,264. sz.(1942.08.22-11.21)
Pest – Politikai napilap (Bakos Ákos felelős szerk., Budapest), IV. évf. 204. sz. (1942.09.10)
Nemzeti Ujság (Dr. Tóth László főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest), XXIV. évf. 242. sz. (1942.10.25)
Esti Kurir (Rassay Károly főszerk., Libertas Irodalmi ésLapkiadó Vállalat K.F.T., Budapest), XX. évf. 243. sz. (1942.10.26)
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó R.T., Budapest), XXVIII. évf. 248. sz. (1942.11.03)
Hétfői Magyarország (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.-T., Budapest), I. évf. 30. sz. (1942.12.28)
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
