-
A barokk
0Bevezető: A XVII. század volt az európai szellem egyik leg- fontosabb élménye. Egész modern műveltségünk ennek a kornak termékeny talajából nőtt ki. E század tapasztalatai döntően határozták meg az utána következő korok szemléletét is. Háborúi és békekötései alakították ki Európa mai képét.
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
-
-
-
A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók.
0Jókai Mór előszavával. A zsidó honvédek négy névjegyzékével.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Dózsa György. Történeti tanulmány
0Előszó: A századforduló után Ady versei népszerűsítették a Dózsa-kérdést. Márki Sándor mellett ő támasztotta fel a «parasztkirályt»; Márki egy nagyszabású, lelkes történelmi műben gyüjtötte össze a legnagyobb magyar parasztforradalom adatait, Ady Endre pedig modern politikai állásfoglalást teremtett a Dózsa-hagyományból. Érdekes jel volt ez a két állásfoglalás, hiszen az egész magyar avart begyalogló, s örökké gyüjtögető Arany János éppen csak felvetette egy Dózsa-eposz tervét.
Dózsa alakja azóta is viták középpontjában áll. A régi magyar történetírás többnyire elvetemedett parasztsihedert látott benne, kinek hév volt az eke szarva, s beállott katonának. A véletlen jelentős polcra emelte, de visszaélt szerencséjével, mert véres polgárháborúba vezette népét. -
-
Felvidékünk – honvédségünk (Trianontól Kassáig)
0Írták: Dr. Strömpl Gábor, Ölvedi János, Dr. Matolay géza, Dr. Kapy Rezső, Marschalkó Lajos, Ráthonyi János, Lukácsovich Lajos, Técsői Móricz Béla, Mécs Alajos, Felkai Ferenc, vitéz somogyváry Gyula, Zathureczky Gyula, Hampel István, Volly István, Dr. vitéz Nagy Zoltán, Zobori, Kern Ferenc, vitéz Rózsás József
-
-
Gróf Zrinyi Miklós prózai munkái
0Előszó (részlet): Amikor a Magyar Szemle Társaságtól azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy állítsam össze egy új kiadás számára Zrinyi Miklós gróf hadtudományi és politikai írásait, Kazinczy Ferenc szavai jutottak, eszembe, amelyeket Zrinyi egyik prózai munkájáról mondott: „Életem legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett Zrinyinek ezt a munkáját is olvashatnám.”
-
Győregyházmegye multjából IV. szám, I-II.
0Dr. Vitéz Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete
Bán János: Sopron újkori egyháztörténete -
-
-
-
-
-
-
Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata.
01 évf. (1939) 1-12. sz. ; teljes évfolyam egybe kötve; a folyóirat-számok borítóikkal együtt bekötve
-
-
-
Metternich vagy a diplomácia magas iskolája
0Részlet: Gyönyörű feleséget kapott, a tizenöt éves Kagenegg Beatrixet, hatalmas hozományt és a császárnő mindenre kiterjedő pártfogását. Senkisem kételkedett afelől s ő maga a legkevésbé, hogy életútja síma lesz és egyenletesen emelkedő. A magas támogatásra rá is szorult, mert képességeivel nem nagyon kérkedhetett. De volt neve, ceremoniásan cikornyás, történeti távlatokat jelentő, volt vagyona, fellépése, mosolya és megsemmisítő szemöldökborzolása, tudott pöf- feszkedni és térdet hajlítani, volt érzéke nőkhöz, lovakhoz és kártyához, egyszóval minden meg volt benne, amit a világ egy grandseigneurtől elvár, sőt megkövetel. A továbbiakról a császárnő, illetőleg annak mindenható minisztere, Kaunitz gondoskodott.
-
-