-
Sedántól Prágáig…
02 000 Ft„Franciaország már huszonkét évvel a világháború előtt szövetségre lépett a cári Oroszországgal. Ennek a hatalmas szövetségnek óriási fontossága volt a nagyratörő orosz államférfiak, a pánszláv-szervezetek és a francia revánspolitika szempontjából. Az egyesült francia-orosz haderő az 1892. augusztus 8-i katonai egyezmény megkötésekor óriási erőt képviselt. Felülmúlta az ellenfelét. Minden elképzelhető támadással dacolhatott. A németek növekvő hatalmát kitűnően ellensúlyozta. Mik voltak ennek a nagyhorderejű szövetségnek az előzményei? Ha tisztán akarunk látni, vissza kell mennünk az 1870-71-i porosz-francia háborúig. Amikor a franciák Sedannál letették a fegyvert, a diadalmas porosz hadsereg nagy lendülettel nyomult előre a franciák földjén. A német katonák gyorsított menetben haladtak Párizs felé. Az ország belső rendje felbomlott. III. Napoleon fogságba esett. Párizsban felütötte fejét a kommün. Egész Franciaország lázongott. Mindenütt a fejvesztettség és a teljes zűrzavar ülte orgiáit…”
-
-
-
-
Szentek és hősök
01 000 FtSzóhoz előszót fűzni túlzásnak látszik s mivel e kötetben részben elmondott, részben elmondásra szánt beszédeket adok közre úgy tűnik fel, szükségtelen elüljáróban bármit is mondani. Mégis egészen röviden jelezni kívánom az alkalmat, mely a papírra vetett gondolatok publikálását magyarázza s a vezéreszmét, mely a beszédsorozaton érvényesül. Az a ritka nemzeti ünnep, mely Szent István királyunk megdicsőülésének kilencszázados fordulójával ránk köszönt, bizonyára sok kegyeletes megemlékezésnek lesz alkalma. Érthető, hogy a tisztelet és lelkesedés gyakran fog szót keresni megfelelő megnyilatkozásra. Úgy véltem, használhat bárki, ha ünnepi hangulatának virágait leteszi a nemzeti kegyelet oltárára, hogy minél változatosabb színekben pompázzon az a koszorú, amellyel a magyar keresztény múlt legnagyobb alakjának kivan hódolni a késő nemzedék s egyik-másik elhullott virágszál vagy szirom esetleg termékenyítőleg is hathat a képzeletre és gondolatra, amely e szent év során bizonyára gyakran fog vállalkozni az ország- és egyházépítő szent király nagyságának és dicsőségének szónoki magasztalására. Szent István király élete s nagysága azonban nemcsak egyéniségében hanem a hozzátartozók nagyságában is ragyog, akiknek mindegyike egy-egy tipus is a keresztény tökéletesség útján. Célszerűnek láttam tehát, hogy azokról, akik vele egy szent sorsközösségben éltek és alkottak, szintén megemlékezés történjék és figyelmeztetés szóljon belőle papok és nemzetnevelők oktatására, hogy a szent király mű- vét és főleg szellemét akkor értjük meg teljesen, ha mindazok erőfeszítéseivel együtt méltányoljuk, akik az Ő oldalán fejtettek ki a legkülönbözőbb emberi helyzetekben emberfölötti heroizmust s ezzel nemcsak példát mutattak de indítást is szolgáltattak annak az új keresztény nemzeti rendnek kialakulásához, mely 900 év előtt volt a magyar nagyság alapkő-letétele s 900 év után is revindikációjának feltétele.
-
Szinházi élet 1938 II.
03 600 FtKiadványunk a Színházi Hét és a Színházi Élet című gazdagon illusztrált színházi és művészeti hetilap 1910 és 1938 között megjelent valamennyi számát tartalmazza, összesen 1367 lapszám teljes szövegében kereshetünk.A folyóiratok alapító-főszerkesztője Incze Sándor volt, aki nagyon fiatalon, Kolozsvárott került a hírlapírás bűvkörébe: 19 évesen már színházi lapot alapított. 1910-ben Budapestre költözött, itt jelentette meg Harsányi Zsolt barátjával közösen a Színházi Hét c. folyóiratot. Számos próbálkozás, újítás ellenére eleinte nem volt üzletileg sikeres a lap, mecénásra lett szükségük. A mecenatúrát adó család rapszodikussága miatt állandósult a bizonytalanság. Pénzügyi támogatójukat otthagyva egy új lapot hoztak létre, Színházi Élet címmel. Jellemző történet, hogy ex-támogatójuk bíróságon leállítatta az új lap kiadását, aminek híre ment, az ügyből sajtóbotrány kerekedett, aminek következtében az új lap egy szálig elkel, megalapozva későbbi sikereket.A Színházi Életet újabbnál újabb rovatokkal tette Incze-Harsányi olvasmányosabbá. Munkatársul választották Korda Sándort (a későbbi Sir Alexander Kordát), aki a feljövőfélben lévő mozgókép vonalat képviselte a csapatban, ő vitte a mozi-rovatot a lapnál. A címlapra is felkerült innentől fogva a „Mozi” szó. Az eleinte 3000-6000 példányszámban megjelenő lap egy korabeli dán filmsztár tiszteletére megjelentetett különszámmal elérte a bűvös 10.000 példányos határt. Ettől kezdve kisebb-nagyobb ingadozásokkal a lap példányszáma egyenesen ívelt felfelé: az első világháború végére a 150.000(!) eladott lapot is elérte. Oldalain a színházi, társasági, művészi, irodalmi élet számos „nagyágyúja” is szívesen publikált: Bethlen Margit grófnő, Hatvany Lili bárónő, Kellér Dezső, Kálmán Jenő, Munkácsy Márton, Angelo (Funk Pál), Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Tamás Menyhért, Kosztolányi Dezső, Örkény István, Somlyó Zoltán – hogy csak néhány jól ismert nevet említsünk.Incze szerkesztési elvei szerint nem válogatott az olvasókban, hitvallása szerint tájékoztatni kell őket, kedvet csinálni a darabokhoz, nem pedig – esetleg lesújtó – kritikákat közölni. Soha sem politizált, nem moralizált, a lap 26 éves fennállása során soha sem indult ellene sajtóper.A színházi, irodalmi élet mellett a közéleti, társasági eseményekről, a divatról, a sportéletről közölt beszámolói, egyedülálló fotó anyaga ma is különleges kordokumentumot jelentenek.
-
Találkozásom Európa szocialista vezetőivel
02 000 FtIfjú szocialistáinkra gondoltam elsősorban, amikor ennek a kis munkámnak a kiadását elhatároztam. Mi ennek a szerény írásnak voltaképpen lényege és célja? Egész igénytelen formában, csak egy-egy odavetett vonással, bemutatom a szocialista munkásmozgalom mai fiatalabb nemzedékének az előtte járt generáció érdemes harcosai közül azokat, akik az egyes országokban a munkásmozgalom élén haladtak. Néhány tollvonással megrajzolom az alakjait azoknak a nagy szocialista egyéniségeknek, akikkel az életben szerencsém volt találkozni, akiknek emlékét azzal a tisztelettel őrzöm, amelyet – ebben bizonyos vagyok! – a történelem is biztosítani fog számukra. Szocialista előharcosoknak, tudósoknak, agitátoroknak és dicső mártíroknak cselekedeteit, szavait idézem és elevenítem fel néhány apróbb-nagyobb jelentőségű megemlékezéssel és többé-kevésbé jellemző történelmi epizódon keresztül. Elmúlt, de mégis nagyon érdekes és tanulságos korszakra irányítom ezzel az olvasó figyelmét. Néhány nagyon hasznos történelmi adattal is szolgálok és az európai munkásmozgalom legkiválóbbjairól lévén szó úgy vélem, a fiatalabb szocialistákra bizonyos mértékig lélekformáló hatással is lesz.
-
-
-
Tolnai Világlapja 1938 II.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Történetírás és forrásktitika
03 000 FtA történeti vizsgálódás indítóoka az ember ösztönös érdeklődése a körülte folyó események előzményei, saját őseinek és a hozzá közelállók elődeinek élete és cselekedetei, általában a homálybavesző mult minden eseménye iránt. A történetíró ezt az érdeklődést elégíti ki. Célja elmúlt emberi életjelenségek, emlékezetreméltó események, régi történések megörökítése.
-
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
