-
„Az egek hirdetik”
01 800 FtSzállj, be szíves olvasó, a képzelet nagy repülőgépébe és jöjj el velem a legszebb és legmerészebb útra: a csillagok közé!
Nagyszerű és élményekben gazdag kirándulás lesz, amelyben nem lázálmok lidércei irányítják utunkat, hanem az egyik legbámulatosabb tudománynak meglepő számításai és megállapításai. Amelyek azonban nemcsak a szatkudóst érdeklik, hanem minden gondokodó embert, aki csak egyszer is ott állt elfogódott ámulattal az Isten csillagos egének csodái alatt s belemerítette szemét a titkok irtózatos óceánjába, amelyek itt a fejünk felett szórják-sziporkázzák a maguk megrázó, évezredes tanúságtételeit. -
-
-
-
-
A jog és államtudományi kar története 1667-1935 II. kötet
04 000 FtElőszó: A jog- és államtudományi kar 1929 október 9-én tartott ülésében abban a megtisztelő megbízásban részesített, hogy az Egyetem közelgő háromszázéves jubileuma alkalmából a kar történetét megírjam.
-
-
-
-
A néma Levente
02 000 FtA Magyar Színház bemutató előadásán 1936. március 20-án a személyek fölsorolásának sorrendjében: Szakáts Zoltán, Pécsi Blanka- Bajor Gizi, Törzs Jenő, Bilicsi Tivadar, Székely Lujza, Pillér Vera, Sennyei Vera, Bacsányi Paula, Földényi László, Pataki Miklós, Vándori Gusztáv és Sugár Lajos játszották.
-
-
-
-
A történelem árnyékában
02 000 FtMi lett légyen a végem a csekély munkácskámnak kiadásában, bár mint gondolkozzam felőle: fel alig lelem. Az-e, hogy használjak vele, amidőn nem egyébért: hanem egyedül csak az embertársaimnak való használatáért kívánok élni? De vajjon én is mások segítsége nélkül küszködő és magamnak elégtelen emberecske alkalmas vagyok-é arra? Az-e, hogy valakinek általa tanítására legyek? De én magam is, ha jól körülnézem dolgaimat: mit találhatok hamarább fel magamban a nagy tudatlanságnál? – Oh! Vajha mégis ez egyre sokakat megtaníthatnék, hogy mindnyájan, mi e földnek fellegei alatt mulató emberek, tudatlanok vagyunk: és hogy az a legnagyobb pontja az e földön szereztethető tudományunknak, ha azt, hogy tudatlanok vagyunk megismerjük, és azért igyekszünk a tökéletességre. Ennél többre nem lehet itten jutni. Az is szerencsésnek tarthatja magát, aki ennyire elérhetett. – Az-e továbbá, hogy gondolkozásra szánt életemnek valami gyümölcseit közöljem veled, oh Kedves Nemzetem? De jaj, vajjon nem éretlenek lesznek a gyümölcsök? Nem lesznek-e savanyuk? és csömört nem okoznak-e?
-
A történeti Erdély
08 000 FtElőszó
A „történeti Erdély” lezárt fogalom, amelyen az idő tartalmilag már nem változtathat. Jelenti az 1918 ősze előtti Erdélyt, azt az Erdélyt, amely mindig szervesen benne élt az egyetemes magyar életben. Az 1918. év őszén ránktámadt politikai változások nyomán ez a szerves egység formailag megszakíttatott. -
-
A városi polgárjog keletkezése és fejlődése
03 000 FtA szerző, a magyar várostörténet, különösen a magyar városi jogfejlődés ismert kutatója, e munkájában nagy irodalmi felkészültséggel és levéltári kutatások alapján állítja elénk a magyar városi polgárság és joga fejlődését. Munkája három részre tagozódik. Az elsőben az európai városi jogfejlődés alapjául szolgáló német és olasz városi polgárság jogfejlődésének rövid vázlatát adja. E háttér megrajzolása után a magyar városi polgárságnak és jogának az ismertetését kapjuk. A középkor városának első lakója a XIII. sz.-tól kezdve hospes néven fordul elő s nagyrészt idegen, nem magyar elemből alakult ki. A városlakók közül elsőnek – állítólag Szt. Istvántól – Székesfehérvár lakói szereztek kiváltságlevelet, melyhez hasonlót a későbbi királyok pénzügyi szempontokból más városoknak is adtak. A városi őslakosság a várispánságok felbomlása következtében nagyrészt a várnépekből is kiegészítődött, melyek összeolvadásából alakult ki a magyar városi polgári rend. A városok polgárságának a jogi helyzete nem volt egységes. Függött ez a város minőségétől, a városi privilégiumoktól és statutumoktól. A város kötelékébe való felvétel a XIII. századtól kezdve feltételekhez volt kötve. De feltételek szabályozták a polgárság kötelékéből való kiválást is. A polgárok a város kötelékéből nemcsak más városok polgárai közé való felvétel által válhattak ki, hanem a nemesség sorába való felemelkedés útján is. Ám előfordult az is, hogy a városi polgár alacsonyabb rendbe került: jobbággyá lett. A harmadik rész Buda és Pest régi polgárjogának fejlődésével foglalkozik. Buda már a tatárjárás előtt jelentős kiváltságokat nyert és a város 1403. évi kiváltságlevele már különbséget tesz cives, hospites és incolae között. A polgárság kötelékébe felvettek polgárlevelet voltak kötelesek kiváltam, melyet a városnak már a XV. században fejlett kancelláriájában állítottak ki. A török uralom után az elnéptelenedett városba lakosokat kellett telepíteni. Ezeket a kamarai adminisztráció és nem a város vette fel a polgári kötelékbe. A két város 1703-ban nyeri főkiváltságlevelét. A szerző részletesen ismerteti a polgárság kötelékébe való felvétel feltételeit, módját, a polgárok kötelességeit és jogait. A felvétel feltétele a biztos létalap, legtöbbször valamely ipar űzése volt, s a felvételért városonként, koronként és személyenként változó taksát szedett a város. A városok a kebelükbe felvett polgárokról polgárkönyvet vezettek, 53amelyekbe az illetők nevét, foglalkozását és esetleg származási vagy más adatait is beírták. A polgárság kötelékeibe való tartozás bizonyos személyes és kollektív kiváltságokat adott. Az újkorban a teljes és korlátolt jogú polgárok élesen megkülönböztethetők. A fejlődés a régi alapokon nyugszik. A XVIII. sz.-tól kezdve az újonnan felvettek jegyzékét hivatalból meg kellett a helytartótanácsnak küldeni. A városokból az adózni és városi törvények szerint élni nem akaró nemes vagy nemesített polgárokat kizárták. A XIX. sz. elején a városi polgárjog helyébe lassanként az állampolgárság joga lép, amit azután az 1848. évi V. és XXIII. tc. mond ki általánosan. A magyar városi lakossággal, annak családtörténetével foglalkozók nagy haszonnal forgathatják ezt a munkát. Értékes segítő eszközül szolgálhat a nálunk ugyan még nagyon elhagyott állapotban levő polgárcsalád történetírás számára. A városok kialakulásában szerepet játszott polgárcsaládok múltjával szükséges behatóbban foglalkozni, mert történetük sokszor adhat bevilágítást és jelentős adatokat a magyar városi kultúra, gazdaságtörténet fejlődésére, aminek bevonása nélkül ma már kellő magaslaton álló történelmet írni aligha lehet. A polgárcsaládok története a városok története, mint ahogyan a nemes családoké a vármegye, a kettő pedig együtt a magyar nemzet történetét tükrözi vissza. – Bottló Béla.
-
Attila élete
03 000 FtRészlet: Bár a varázslók és a jövendőmondók jóslatai megnyugtatón hangzottak, a római nép aggódva nézett az ütközet elé, amelyet 405 tavaszának első napjaiban Radagais hadaival kellett megvívni. Radagais, aki négy év előtt mint Alarik helyettese jött Itáliába, most, szlávokból és germánokból álló nagy sereg élén, a maga számlájára tört be oda. A birodalom, lévén hogy, Stilichonak, Honorius miniszterének minden ügyessége és bátorsága ellenére is, összes határait barbár hordák ostromolták, amelyektől, ha még oly megvetéssel nézett is reájuk, méltán volt oka rettegni, ide-oda ingadozott ellenségek és szövetségesek között, kik mindketten egyaránt veszedelmesek voltak.
-
Az Alföld parasztsága
08 000 FtEz az írás nem teljes, aminthogy nincs is teljesség, mert a folyton változó életnek mindig új arca van. A világ változik, benne az emberek, tehát a parasztok is. Épen ezért reménytelen kísérlet egyszersmindenkorra érvényes leírást adni bármely társadalmi rétegről. Külön’ben is a leírást úgy néprajzi, mint szociográfiai téren megcsinálták már mások. Ez a mű tehát nem azt akarja bemutatni, hogy milyen az alföldi parasztság, hanem azt, hogy miért olyan, amilyen. Szempontjaim épen ezért határozottan társadalmiak. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kollektív népi tulajdonságokat csak társadalomtudományi szemszögből lehet igazán meglátni és értékelni. Ez ad értelmet az esetleg helyesen meglátott dolgoknak. De épen ezért bizonyos, hogy nem mindenütt hasonlít a képhez a mai — polgári — valóság. Az, amit én keresek és bemutatok, az a felszín alatti igazi paraszti valóság, amely azonban ma már a paraszti osztálytagozódás és polgári kapitalista álkultúra behatolása miatt csak itt-ott, kis, falusi, tanyai és parasztkülvárosi népszigetekben van meg. De az bizonyos, hogy csak ezek a kis népszigetek mutatják már ma meg, hogy mi volt az alföldi parasztság. Azok a tulajdonságok hát, amiket felsorolok, nem az egész parasztság, hanem az igazi parasztságot jelentő kisparasztság és földmunkásság — ahogy én nevezem: „rideg paraszt- 6 ság“ tulajdonságai. De mert ebből áll az alföldi parasztság nagy többsége s ennek a sorsa érdekel ma mindenkit, ezért nem túlzás, ha azt mondom, hogy amit felsorolok, azok nemcsak az alföldi parasztság társadalmi, hanem egyben faji jellegét is meghatározzák. És ha így, ezen az úton sikerül az eredeti felszín alatti néparcot megmutatni, akkor nem vesznek kárba még az osztály- vagy faji elfogultság esetleges túlzásai sem, mert igazi értékeik a megismerés útján tudatosulnak. Ez az útja uí^anis annak, hogy önmagunkat megismerjük s hogy azt, ami bennünket kifejez, ami a miénk, vállaljuk, és kiteljesítsük, ami pedig idegen, ránkragadt, helyesebben hamis, nem hozzánkillő, azt mint kultúrpelyvát, társadalmi szemetet átengedjük a történelem szelének. Csak így teremthetünk magunknak saját létet és ezt kifejező saját kultúrát.
-
-
-
-
-
-
Budapest szerepe Magyarország történetében
02 000 FtMit értsünk Budapest történeti szerepe alatt? A város történetének azt a részét, amely egyúttal országos történet is. Hazánk történeti eseményei nagyrészt itt játszódnak le Buda és Pest városok falai között. A két város az ország történetében hol aktív, hol passzív részt vesz.
-
-
-
-
-
-
Hungária könyvek III. – A halál himnusza
01 600 FtA harmadik „Hungária könyv” szövege a magyar irodalom egyik legszebb ékessége. Ráskai Lea dömés apáca a XVI. század elején kézírással másolta ki a Példák könyvéből. Szelleme a középkori haláltáncokra emlékeztet és gyönyörű nyelvezete a legszebb magyar nyelvemlékké avatja. (Az itt közreadott szöveg Beöthy Zsolt feldolgozása). A Hungária nyomda ezzel a könyvével azt kivánja dokumentálni, hogy a modern nyomdatechnika e régmúlt kor jellegzetes és az emberi kéz munkájára épitett stílusában is művészit tud alkotni. A könyvnyomtatásnak Gutenberg találmányát megelőző korát az u. n. tömbnyomások (Blockdruck) jellemzik. A tömbnyomásoknál eleinte fába metszették a képeket «s a fametszetekről kinyomott könyvekbe kézzel irták be a szöveget. Később a tulajdonképeni Blockdrucknál a szöveget is fatömbbe metszették és igy sokszorositották. A középkori barátok kódexiró művészete ilymódon közkinccsé válhatott. A halál himnuszának ez a kiadása a középkor müvészetét párositja a mai technikával. A szöveg elrendezésénél, a betük irásánál, az iniciáléknál és illusztrációknál a rajzolómüvész a XVI. század művészeti kultúráját és lelkivilágát akarta kihangsúlyozni. Minthogy a középkori kódexek másolásánál gyakori szóleröviditések itt nem voltak alkalmazhatók, a szövegnek olymódon való elrendezése és megrajzolása, hogy az oldalak mindig harmonikus képet nyújtsanak, szinte elképzelhetetlen nehézségeket okozott. Azt reméljük, hogy a kész munkán ezeknek a nehézségeknek semmi nyoma nem látszik. A rajzokat a nyomda művészi vezetője ólomtömbökbe véste és sok hónapi munkája teljes épségben tudta átvinni az ólomtömbbe a rajzoló művészetét. Minden szin külön ólomvésetet tett szükségessé és a végzett munka igy többszöröse annak a munkamennyiségnek, amellyel tömegkönyv előállitásánál a modern reprodukáló ipar a sokszorosítást el tudja végezni. Ennek a könyvnek elkészítésénél azonban el kellett térni a mai kor racionalizáló célkitűzésétől és az eltöltött munkaidő, a feláldozott munkamennyiség figyelmen kivül hagyásával csak arra voltunk tekintettel, hogy művészileg hibátlan és stílusában teljesen korszerű könyvet alkossunk. Reméljük, hogy a modern nyomdai eszközök és a régmúlt idők kézi művészetének egyesítésével sikerült elgondolásunkat megvalósítani és a magunk elé tűzött célt elérni.
-