-
-
-
-
-
A magyar falu
0Szokatlan, hogy kis, ötíves tanulmányt előszó vezessen be. Ez a néhány sor csupán arra kívánja az olvasó figyelmét felhívni, hogy az itt következők nem rendszeres ismertetése, összefüggő rajza a magyar falunak. Ezt a szerző öt íven nem is nyújthatná. Ilyen terjedelemben arra kell szorítkoznia, hogy mozaikszerű képeket vázoljon fel a falusi életből és néhány olyan eszmét ismertessen, néhány olyan kérdést vessen fel, amelyek az átlagos újságolvasó városi ember előtt teljesen vagy csaknem ismeretlenek. Arra törekszik a szerző, hogy a falut a maga valójában, kendőzés nélkül állítsa az olvasó elé, belső mivoltában, összefüggéseiben, lakosaival. Ha a kép nem ad teljesen vonzó hatást, annak nem a szerző, még kevésbbé a magyar falu az oka, hanem azok, akik önmagukat illúziókba ringatták a falvakat illetően, avagy tudatosan kedvezőbb, vagy legalább rikítóbb színeket használtak a valóságnál.
-
-
-
-
A vásárok történeti fejlődése Nyugat- és Középeurópában. A középkortól a kapitalizmus kialakulásáig
0A mű tárgyalja a vásárok keletkezésének okait, a vásártartás jogi forrásait, a vásárok szerepét a középkori városfejlődésben, a nemzetközi kereskedelem kialakulásában.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Megered az eső
01919-1920-ban írja, de csak 31-ben jelenik meg, akkor is töredékesen. A regény – szándéka szerint – az Elsodort falu folytatása. A 18-as és 19-es forradalmak kaotikus napjai elevenednének meg, s mindama pusztulás és végromlás, ami ennek következtében az országra zúdul.
A Megered az eső tíz évvel a megírás után kerül először kiadásra. Ekkor már a szerző maga sem értett egyet korábbi nézeteivel. Utószóval (Utó-busulás) látja el a a könyvet, melyben utólagosan magyarázza korábbi vélekedéseit. -
-
-