-
-
Térképolvasás
01 500 FtStrömpl G.: Térképolvasás-ával a Turistaság és Alpinizmus 6. szakkönyvét adjuk közre; a térképolvasás terén a másodikat. Nem teszi feleslegessé Hajts L. szerkesztésében megjelent első könyvecskénket, de új modorban, teljes részletességgel öleli fel a térképolvasásnak minden elméleti és gyakorlati tudnivalóját. Szemléltető ábrái, amiket a szerző tervei szerint Scharff N. kartografus rajzolt, magukban foglalják úgy az új, mint a régi „jelkulcsot”. Hogy e szakkönyv az oktatás és tanulás céljaira különös gondot fordít, azt a hivatalos tankönyv-bírálat állapította meg, amikor az iskolák legkülönbözőbb nemeinél a földrajz-oktatás segédtankönyvéül a Testnevelési Főiskolában pedig turista-tankönyvül engedélyezték. Nélkülözhetetlen e zsebkönyv minden szabadban járónak is, légyen az akár hivatását teljesítő katona, csendőr, levente, cserkész, kutató, avagy szórakozni vágyó turista. Utóbbiak köréből kiváló szakférfiak méltatják szakkönyvünk végén a Térképolvasás használhatóságát. A könyv tartalmára és módszerére vonatkozó észrevételeket (Budapest, IV., Szerb-u. 2. címre) köszönettel fogadjuk.
-
-
Turisták lapja XXXIV. évfolyam 1922
04 500 FtAz első hivatalosan szervezett hazai turista alakulat, a világ hetedik turista klubja, a Magyarországi Kárpátegylet 1873-ban alakult meg Tátrafüreden. Már az alakuló közgyűlésükön kimondták, hogy működésükről évente egy-egy évkönyv formájában számolnak majd be, és ezt az elhatározást tartva 1874-ben ki is adták az elsőt. Viszont „az évkönyvrendszer a fejlődő turistaszellem megnyilvánulásával járó igények kielégítésére egészségesnek nem bizonyulván, rövidebb időközökben megjelenő lapra volt a turistaközönségnek szüksége”. A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztálya az 1888. december 28-án történt második megalakulásakor „működése egyik legfőbb tényezőjéül s eszközéül egy turistalap megindítását tekintette, amelynek hiánya hazánkban nagyon érezhető volt”. Az új választmány első ülésén eldöntötte, hogy a „turistaság és a honismeret terjesztésére” kiad egy folyóiratot. Vállalkozásukat teljes siker koronázta: a Turisták lapja első száma dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv szerkesztésében 1889. február elején jelent meg. 1891-ben a Budapesti Osztály kivált az MKE-ből, és Magyar Turista Egyesület néven önálló szervezetként folytatta munkáját, így a Turisták lapja kiadását is. A leghosszabb ideig azonos néven megjelent magyar turista folyóirat a több mint fél évszázada alatt „hatalmas missziót végzett a magyar turistairodalomban. Feltárta hegyvidékeinket, ismertette azok turistaértékeit és ezzel elszórta a lekekben a turistaságnak apró magvait, amelyek ma már szemünk előtt terebélyes fákká nőttek.”„Lapunk programmja marad a régi, azaz a turistaságnak hazánkban – annak javára – való fejlesztése és terjesztése. Törekvésünk oda terjed, hogy a lap keretét kibővíthessük s hogy az eddigi honismertető tendenczia fenntartása mellett a gyakorlati turistaságot is kiváló figyelemben részesítsük. Ezért külön rovatokat nyitunk a hazai közlekedésügynek, az elszállásolásnak, a kalauzügynek, turistai építkezéseknek, átjelzéseknek s a már 3 évvel ezelőtt közölt Kirándulók Kalauzát folytatjuk, hogy annak rendszeres közlésével megbízható és teljes hazai turistakönyv alapját megvessük, aminek hiányát már oly régóta érezzük. Kiváló figyelemmel fogjuk kísérni a hazai és a külföldi turistaegyesületek működését s általában a turistaság körébe vágó minden mozzanatot. Végül igyekezni fogunk, hogy képmellékleteink is minél számosabbak és sikerültebbek legyenek.” – írták 1892-ben. Képein, érzékletes leírásain keresztül a hazai tájak mellett a világ számos országának turisztikai értékei elevenednek meg, egy akkor még a maihoz képest romlatlan természeti és kulturális környezet örök szépségei tárulnak a mai olvasó elé.
-
Turisták lapja. XXXIX. évfolyam
04 000 FtXXXIX. évfolyam, 1-12. szám egybekötve.
76 képpel, 2 rajzzal, 1 alaprajzzal és 6 műmelléklettel. -