-
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
02 000 FtA búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
A tekintetes vármegye
02 000 FtNe vegyék kérem rossz néven, hogy megint haza megyek, a mi görbe országunkba. Ott vagyunk örökké, a kik onnan jöttünk. Hisz mindenki csak ideiglenesen jöhet el, az is, a ki soha sem kerül vissza többé. Mert ha van álom a halálban, én jól tudom, a gyermekévek folytatásának szövődik az ott; a többi kimarad; levetjük mint a rossz ruhát, ha oda belépünk, hol az örök semmiben újra hallik majd erdeink ismerős zúgása, hegyi patakaink altató morajával. Mézes náddal irnák apáink viselkedését, ha ugy megszeretnék, a hogy mi gondoljuk s idők rokkájáról (mennyi szines selyemszál van azon!) legombolyitanák, ki melyikhez férne, ha ugy megszeretnék, a hogy mi gondoljuk, azt, a mit anyáink szőttek, fontak egymás között. Nem nyul oda senki. Öreg krónikákban néha legfölebb én indulok utána egy-egy piros szálnak, vagy fekete szálnak. De biz a piros után megyek ma…
-
-
-
Diderot-tanulmányok
06 500 Ft„Száztizenhat éve, hogy Diderot meghalt, nem is maradt utána mű, melyben egész ereje megnyilatkozott volna, irodalmi munkássága ezer felé szóródott, széjjel hullt; mégis alakja csodálatosan eleven maradt a mai napig. Nem az úgynevezett klasszikusok közül való, kik remek mintákat alkotnak; de valami rendkivül vonzó van benne, a mi megóvja frisseségét: Diderot érdekes. Érdekes, de nem a szónak köznapi értelmében az. Egészen elüt a lángeszű emberek típusától, mintha különálló faj volna, melyből alig van második példány, annyira meglep valójának sajátosságaival. Tele van ellenmondásokkal, melyek néha nyugtalanítanak, néha elidegenítenek tőle, de még többször vonzanak és elbájolnak. A mi korunk embereinek belső nyugtalansága, szakadozottsága mutatkozik néha benne, de a mi epés, kesernyés érzésünk nélkül. Katalin czárnő azt mondotta neki egyszer: Néha úgy látom, mintha száz éves feje volna, néha meg mintha tizenkét éves gyermeké. Minden mesterkedés nélkül mondhatni, hogy sok, sok tekintetben ő az ellenmondások embere. Nem nevezetes-e, hogy ez a lángeszű ember, kinek egyes töredékeit annyira csodáljuk, nem alkotott igazán befejezett művet ? Rameau unokaöcscse, irodalmi szempontból mindenesetre egyik legkiválóbb alkotása, melyet Goethe csodált és németre fordított, nem végződik be, hanem megszakad, disszonáncziával, mint a ketté szakadó húr. Talán nem volt Diderotban kitartás, szorgalom ? Ellenkezőleg, a legtürelmesebb munkások egyike, ki huszonöt évet fordít a nagy encziklopédia szerkesztésére, hangyaszorgalommal gyűjtvén, írván, javítván tömérdek czikkeit, és hallatlan akadályok leküzdése után befejezéshez juttatva a monumentális alkotást.”
-
Geistliches und Weltliches aus dem Türkisch-Griechischen Orient
012 000 FtMit einem Porträt in Lichtdruck Sowie zwölf Zeichnungen im Text
-
Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplója
08 000 FtLevélmellékletekkel, fakszimile (Kossuth Lajos)
-
-
-
-
Hermán és Dorottya
01 800 FtGoethe az újabb századoknak kétségkívül legnagyobb költő geniusa. Mint lyrikusnak, nincs párja a világirodalomban; de a dráma s még inkább az epos terén is elsőrangú alkotásai vannak. Herrmann und Dorotheá-ja, melynek magyar fordítását veszi itt az olvasó, a maga nemében a német irodalom legtökéletesebb műve, legkészebb compositiója. Igaz, hogy eleinte (1797-ben jelent meg) az elfogultság, a hiú irigység és a boszú nem tudta vagy nem akarta látni hasonlíthatatlan jelességét; voltak, kik Voss Luise-jával mérték össze, sőt ezt elébe is tették (mint valamikor nálunk Hiadort s egyebeket Petőfi fölé).
-
-
-
Pernye
02 000 Ft„Két nagyon szomoru időszakom van, a mikor nem tudok mosolyogni; ha ilyenkor irok, ne vegyétek kezetekbe a dolgaimat, – ha nem szeretitek a keserüt. Ebből a két időszakból a forró nyárra esik az egyik, mikor a város megindul az erdők felé. Én magam is megyek a családommal együtt, – de «valakit» itt kell hagynom. A másik időszak a zord télre esik, mikor az erdők indulnak meg a város felé.”
-