A szlávok által ünnepelt hős és költő Jellacic bán szerint minden egyes nép történetét bizonyos tekintetben az illető nép keresztlevelének tekinthetjük. Amint az egyes embernek keresztlevele bizonyítványul szolgál arra nézve, hogy melyik társasághoz tartozik, úgy minden egyes népnek története a bizonyítvány azon helyre nézve, melyet azon nép az emberiség nagy társaságában elfoglal. A történelem az emberiség oktatója.

Első fejezet (részlet):
Bevezetés és a török nép eredete és ősvallása. – Az izlam felvétele. – A ghaznavidák. – Toghrul bég és a testőri intézmény. – Keleti és nyugati szelcsukok. – Az Ozmán-ház. – Szuleiman shah. Ertoghrul. – Byzancz és a frank befolyás.
A középkor utolsó századában mint legutolsó államalkotó elem egy nép jelenik meg az európai történelem színpadán, mely ugy vallása valamint kulturai arravalóságainak sajátságos fogyatkozásai miatt inkább hivatva lett volna – rendeltetését és állami szervezkedését Ázsiában teljesíteni és végrehajtani.
A török birodalom történetére és míveltségére nézve nem sorolható az európai államok sorába. Már első kezdetétől fogva összeütközésbe jött Európa mívelődési tényezőjével: a kereszténységgel; mely viszony mai napig sem változott meg egészen. S ha mindazonáltal a történelemben és az emberiség mívelődésében oly fontos szerepet játszik, első sorban azon sajátszerű vallásszervezetnek tulajdonitható, mely a régi Ázsia egy részének társadalmi és politikai viszonyait felforgatta, s melynek képviselőjévé és megvédőjévé az újabb korban az ozmán török nemzet lőn hivatva. A mohamedanismus rugója lett mindazon eseményeknek, melyek az ó-világot egy évezredig tartó mozgásba hozták s a keresztény nyugatot majdnem ugyanannyi ideig izgalomban tartották.