Ez a nagyszabású kísérlet egy évszázad hazai kulturális fejlődését áttekinthető koordináta-rendszerbe foglalva hozza összefüggésbe a társadalom modelljének mozgásával. Két egymást követő időrendi szakaszban tekinti át a művelődés legkülönbözőbb szektorait a világnézettől az oktatáson, tudományokon, szépirodalmon, zenén át a képzőművészetig figyelemmel arra, hogy az adott társadalomban vertikálisan legalább három szintet kell megkülönböztetnünk. A második szakasz rajzolja meg részletesen azt az újat, amit a szerző a XVIII. század nagy pozitívmának tekint: a felvilágosodás kibontakozását.