• A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei

    0

    „Kolosvárott, az Úr 1566-ik esztendejében” adta ki Heltai Gáspár híres fabuláit. A világirodalom kedvelt állatmesekincséből származnak ezek a mesék, de mennyire magyarrá honosodnak Heltai kezén! A kegyetlen ispánok, „nemes uraimék”, a „karmazsin saruban koppogó nemesasszony”, a „vérszopó dúló fosztók” és a jámbor együgyűek a tizenhatodik századi Erdély eleven alakjai. S a mesék tanulsága sohasem elvont erkölcsi tanulság csupán. Heltai mindig úgy ír, mintha élő szóval biztatná a szegényeket, az elesetteket, korholná a kevélyeket, a „ragadozókat”. Keleti Arthur az ihletett művész alázatával hozza közelebb Heltait a mai olvasóhoz. A mesék régies, tömör, érzékletes nyelve külön gyönyörűséget okoz az olvasónak.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A könyvillusztrálásról

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • A Pesti Városháza

    0
    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • A sárkány

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A turistaság kézikönyve

    0

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Árpád és Hannibál

    0

    Dolgozatomban megkísérlem ÁRPÁD és HANNIBÁL teljesítményeit ugy összehasonlítani, hogy abból a legnagyobb magyar hadvezér, honegyesitő Nagy Fejedelmünk élet-munkája kellő megvilágításba kerüljön.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Budavár hadiépítészete

    0

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Drágakövek és gyöngyök

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Életem

    0

    Tartalom
    Az első, ami szemembe ötlik, egy teknő
    Szívem mindig elszorul
    A temetőben más asszonyok is pihennek mellette
    Nap mint nap, télen, nyáron
    Nemcsak a toll és botjátékokban
    De ahogy múltak az évek
    Egy szép napon
    Nem tudom már, hogy hívják
    A folyóparton a lányoknak udvarolgattam
    Javicsék egyik szobája
    Hiába jártam el szorgalmasan
    Ha Párizs nincs olyan igen-igen messze
    Mit tegyek?
    A németek első nagy győzelmei
    Egyszer, míg én úton voltam
    Idocska megérkezett
    Növendékeim később megbánták
    Tessék – mondta Efrosz
    A Közoktatásügyi Népbiztosság
    Ezeket a lapokat úgy írom

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Fütty és taps

    0

    A „Mosolygó muzsika” szerzőjének új kötete a közkedvelt zenei anekdotagyűjtemény folytatása. Híres zeneszerzők, karmesterek, énekesek, hangszeres művészek emlékezéseiből, korabeli újságcikkekből tárul elénk a zenés színpad és a koncert terem csodás, a néző-hallgató számára mindig kissé egzotikus világa. Az opera bálványai, az operett, csillagai, világraszóló remekművek alkotói emberi közelségbe kerülnek e derűs történetek révén. A kötetet korabeli illusztrációk díszítik.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Így gyógyít Isten

    0

    Ez a könyv bingeni Szent Hildegárd gyógymódját ismerteti. Új, természetes gyógymód ez, mely a tőle ránk maradt orvosi könyvein alapszik. Hildegárd orvosi könyvei kincset érő recepteket tartalmaznak, amiket – s az egész hildegárdi gyógymódot – dr. Gottfried Hertzka orvos tett közkinccsé, s a nép széles rétegeinek hívta fel figyelmét erre az új, természetes gyógymódra. A könyv visszhangja minden várakozást felülmúlt. A szerző rengeteg levelet kapott, melyekből nyilvánvalóvá lett, hogy az embereknek elegük van már a káros mellékhatású tablettákból és injekciókból, s olyan gyógymódot keresnek, melyet éppen Hildegárd kínál.„Minden betegség gyógyítható – írta Hildegárd –, Isten soha nem engedett volna betegséget megszületni, ha nem teremtett volna ellene való gyógyszert is.” „Csak keresni kell! Én kerestem, s rátaláltam Hildegárdra” – írja dr. Hertzka, aki ebben a könyvében olyan betegségeket említ, amelyekre alapvetően új, természetes gyógyszerekkel rendelkezik. A könyv mintegy 50 eredeti Hildegárd-receptet tartalmaz, kitűnő útmutató arra, hogy az egészséges ember egészséges maradjon, a beteg pedig meggyógyuljon.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Lottó variációk gyűjteménye

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban

    0

    „A legszebb dolog, amit átélhetünk, a titokzatos” – ezzel az Einstein-idézettel nyitja könyvét a szerző, s ennek kifejtése az egész könyv. Seligmann a nyugati civilizáció mágikus-misztikus álmait, kalandjait, kísérleteit foglalja össze az ókortól a XVIII. századig. Mezopotámiában kezdi – csillagok és számok mágiája, Bábel tornya –, majd Perzsiával és Egyiptommal folytatja mágiatörténeti vizsgálódásait. Szót ejt ezután Jehova harcosairól, a görögökről, a rómaiakról, majd hosszú fejezetben foglalkozik az alkímiával, a bölcsek kövével és a híres transzmutációkkal. Külön részt szentel a boszorkányságnak és feketemágiának. Miniatűr portrékban megrajzolja a középkor nagy tudós-mágusainak, Pico della Mirandolának, Agrippa von Nettesheimnek alakját, s beszél a kabbalisztikáról, a különböző jóslásfajtákról, a rózsakeresztesekről és a titkos társaságokról. Könyvének – amely a gondosan dokumentált tudományos feldolgozást lebilincselően érdekes előadásmóddal egyesíti (a szerző neves szürrealista festő volt!) – még élvezetesebbé teszi a rengeteg kép és illusztráció. Akik pedig további ismereteket is kívánnak szerezni a témában, azok a kötethez csatolt részletes irodalomjegyzékből tájékozódhatnak. A magyar könyvpiacon ilyen átfogó mű még egyáltalán nem jelent meg erről a témáról, így Kurt Seligmann műve jelentős adósságot pótol.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Margit-sziget (reprint)

    0

    A Margit-sziget nemcsak természeti szépségével, parkjaival, fürdőivel vonzza látogatóit, hanem értékes történelmi emlékeivel is. Így volt ez már a múlt században is, akkor azonban még csak keveseknek válhatott mindez személyes élményévé. 1872-ben jelent meg Törs Kálmánnak, a kor jeles hírlapírójának műve a sziget múltjáról, nevezetességeiről. Az akkori kutatások eredményeit összefoglaló munka ma becses tudománytörténeti emlék, amely kellemes stílusával, metszeteivel és ismeretanyaga jelentős részének maradandó értékeivel együtt napjaink emberének is vonzó olvasmánya.

    400 Ft
    Kosárba teszem
  • Mária Terézia

    0

    Marczali Henrik (1856-1940) a századforduló egyik legkiválóbb magyar történésze, kötete pedig máig az egyetlen, antikváriumokban is csak ritkán kapható Mária Terézia-életrajz. Marczali élvezetesen mutatja be az első Habsburg-királynő életét, szokásait, udvarát, magyarokhoz fűződő kapcsolatait, sajátos lelki életét, anyaszerepét, férje iránti kétarcú vonzalmát, a Habsburg-házra kritikus időszak (1740-1780) drámai fordulatait. Marczali – kora felfogásának megfelelően – idealizálja Mária Terézia egyéniségét és a királynőnek hódoló magyar nemesi nemzet lovagiasságát. E szemlélet fölött eljárt az idő, ám a kötet forrásgazdagsága, tényanyaga, a részletek gondos ábrázolása még sokáig nélkülözhetetlenné teszi a 18. század története iránt érdeklődők számára Marczali művét.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Mit jelentenek az álmok?

    0

    A modern lélektan egyik legfontosabb ága az álomkutatás. HANNS KURTH, a fiatalabb német pszichológus-generáció tehetséges képviselője nagy elődökre, Freudra és Jungra támaszkodva írta meg tudományos igényű, mégis szórakoztató álmoskönyvét. Bevezetőjében az álmokról és az álmok sajátos nyelvéről ír, majd az álomfejtés fejezete következik, s végül, a legterjedelmesebb rész, egészen szokványos, már Krúdytól is ismert álmoskönyv. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akiket érdekelnek lelki életünk titokzatosnak tűnő, de e könyv tanúsága szerint többé-kevésbé mégis megfejthető titkai.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Nyersanyagháború

    0

    Ez a könyv a nyersanyag háborút ismerteti. Azt a kulisszák mögött folyó nagy gazdasági háborút, amelyben a jelenlegi hadviselő feleken kívül részt vesz a világ majdnem minden termelő területe. Aki a könyv lapjait figyelmesen végigolvassa, és a mi életünknek és az emberiség életének elevenébe vágó táblázatokat tanulmányozza, talán jobban megérti majd a mai nagy háborús válság okait, a kűzdő felek céljait, mint eddig sejtette. A nyersanyagokban gazdag országok javaikat és ezeken alapuló nagyhatalmi helyzetüket védik, a nyersanyagokban szegény országok az élethez való jogukat követelik. A könyv soha nem veti fel azt a kérdést, hogy kinek van „igaza”, mert ennek az eldöntése egy jövendő békés korszak történetírásának a feladata. A mai „nyersanyagháború” mellett a könyv a nyersanyagok érdekes történetét és a körülöttük lefolyt harcokat is ismerteti.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabad száj 1948

    0

    Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
    Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.)

    24 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Székely templomerődök

    0

    Mióta királyain ide telepítettek bennünket e földre, mely Székelyföld néven hazánk lett, mi székelyek, örökös bizonytalanságban élünk. Amit a tatár, a török, vagy az idegen zsoldos nem tett a földdel egyenlővé, azt ledöntötte a földrengés, hamuvá változtatta a tűzvész. S ami még ezek után is megmaradt, azt tovább rombolta a tudatlanság, a hozzá nem értés, majd – miután kisebbségi sorba kerültünk – az irántunk megnyilvánuló rosszindulat is. Mégis, mindig újrakezdtük. Üszkös romok helyén új templomokat, tornyokat emeltünk, s építettünk várat is, ha kellett, a megmaradásunkért. És mindig újra fogjuk kezdeni. Csak a Mindenható erősítsen meg bennünket…

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Szenczi Molnár Albert

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tíz könyv az építészetről

    0

    Az építészet elméletének és történetének egyik legnagyobb hatású alakjának, Vitruviusnak tíz részből álló traktátusa alapjaiban határozta meg kétezer év építőművészetét. A Tíz könyv az építészetről szerzője az elsők egyike volt, aki az épületet egyszerre látta és láttatta funkcionális és szellemi tárgynak, az adott korszak jellemző és reprezentáns objektumaként. Vitruvius műve összefoglalja az ókor görög-latin építőtevékenység minden eljárását, s pontos leírást ad a legjelentősebb művekről. A kötetnek napjaink különös aktualitást is adnak: a hetvenes-nyolcvanas évek posztmodernista eklektikája szívesen nyúl az ókori hagyományokhoz, gyakran éppen a Vitruvius által megfogalmazott elvekhez.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Tíz könyv az építészetről

    0

    Az építészet elméletének és történetének egyik legnagyobb hatású alakjának, Vitruviusnak tíz részből álló traktátusa alapjaiban határozta meg kétezer év építőművészetét. A Tíz könyv az építészetről szerzője az elsők egyike volt, aki az épületet egyszerre látta és láttatta funkcionális és szellemi tárgynak, az adott korszak jellemző és reprezentáns objektumaként. Vitruvius műve összefoglalja az ókor görög-latin építőtevékenység minden eljárását, s pontos leírást ad a legjelentősebb művekről. A kötetnek napjaink különös aktualitást is adnak: a hetvenes-nyolcvanas évek posztmodernista eklektikája szívesen nyúl az ókori hagyományokhoz, gyakran éppen a Vitruvius által megfogalmazott elvekhez.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Trianont ledöntjük

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Vasárnapi Könyvtár

    0

    A Vasárnapi Könyvtár sorozat néhány kötetének harmadik kiadásokból álló újrakötése.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem