-
-
Életem
0Tartalom
Az első, ami szemembe ötlik, egy teknő
Szívem mindig elszorul
A temetőben más asszonyok is pihennek mellette
Nap mint nap, télen, nyáron
Nemcsak a toll és botjátékokban
De ahogy múltak az évek
Egy szép napon
Nem tudom már, hogy hívják
A folyóparton a lányoknak udvarolgattam
Javicsék egyik szobája
Hiába jártam el szorgalmasan
Ha Párizs nincs olyan igen-igen messze
Mit tegyek?
A németek első nagy győzelmei
Egyszer, míg én úton voltam
Idocska megérkezett
Növendékeim később megbánták
Tessék – mondta Efrosz
A Közoktatásügyi Népbiztosság
Ezeket a lapokat úgy írom -
Fütty és taps
0A „Mosolygó muzsika” szerzőjének új kötete a közkedvelt zenei anekdotagyűjtemény folytatása. Híres zeneszerzők, karmesterek, énekesek, hangszeres művészek emlékezéseiből, korabeli újságcikkekből tárul elénk a zenés színpad és a koncert terem csodás, a néző-hallgató számára mindig kissé egzotikus világa. Az opera bálványai, az operett, csillagai, világraszóló remekművek alkotói emberi közelségbe kerülnek e derűs történetek révén. A kötetet korabeli illusztrációk díszítik.
-
Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban
0„A legszebb dolog, amit átélhetünk, a titokzatos” – ezzel az Einstein-idézettel nyitja könyvét a szerző, s ennek kifejtése az egész könyv. Seligmann a nyugati civilizáció mágikus-misztikus álmait, kalandjait, kísérleteit foglalja össze az ókortól a XVIII. századig. Mezopotámiában kezdi – csillagok és számok mágiája, Bábel tornya –, majd Perzsiával és Egyiptommal folytatja mágiatörténeti vizsgálódásait. Szót ejt ezután Jehova harcosairól, a görögökről, a rómaiakról, majd hosszú fejezetben foglalkozik az alkímiával, a bölcsek kövével és a híres transzmutációkkal. Külön részt szentel a boszorkányságnak és feketemágiának. Miniatűr portrékban megrajzolja a középkor nagy tudós-mágusainak, Pico della Mirandolának, Agrippa von Nettesheimnek alakját, s beszél a kabbalisztikáról, a különböző jóslásfajtákról, a rózsakeresztesekről és a titkos társaságokról. Könyvének – amely a gondosan dokumentált tudományos feldolgozást lebilincselően érdekes előadásmóddal egyesíti (a szerző neves szürrealista festő volt!) – még élvezetesebbé teszi a rengeteg kép és illusztráció. Akik pedig további ismereteket is kívánnak szerezni a témában, azok a kötethez csatolt részletes irodalomjegyzékből tájékozódhatnak. A magyar könyvpiacon ilyen átfogó mű még egyáltalán nem jelent meg erről a témáról, így Kurt Seligmann műve jelentős adósságot pótol.
-
Mária Terézia
0Marczali Henrik (1856-1940) a századforduló egyik legkiválóbb magyar történésze, kötete pedig máig az egyetlen, antikváriumokban is csak ritkán kapható Mária Terézia-életrajz. Marczali élvezetesen mutatja be az első Habsburg-királynő életét, szokásait, udvarát, magyarokhoz fűződő kapcsolatait, sajátos lelki életét, anyaszerepét, férje iránti kétarcú vonzalmát, a Habsburg-házra kritikus időszak (1740-1780) drámai fordulatait. Marczali – kora felfogásának megfelelően – idealizálja Mária Terézia egyéniségét és a királynőnek hódoló magyar nemesi nemzet lovagiasságát. E szemlélet fölött eljárt az idő, ám a kötet forrásgazdagsága, tényanyaga, a részletek gondos ábrázolása még sokáig nélkülözhetetlenné teszi a 18. század története iránt érdeklődők számára Marczali művét.
-
Mit jelentenek az álmok?
0A modern lélektan egyik legfontosabb ága az álomkutatás. HANNS KURTH, a fiatalabb német pszichológus-generáció tehetséges képviselője nagy elődökre, Freudra és Jungra támaszkodva írta meg tudományos igényű, mégis szórakoztató álmoskönyvét. Bevezetőjében az álmokról és az álmok sajátos nyelvéről ír, majd az álomfejtés fejezete következik, s végül, a legterjedelmesebb rész, egészen szokványos, már Krúdytól is ismert álmoskönyv. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akiket érdekelnek lelki életünk titokzatosnak tűnő, de e könyv tanúsága szerint többé-kevésbé mégis megfejthető titkai.
-
Tíz könyv az építészetről
0Az építészet elméletének és történetének egyik legnagyobb hatású alakjának, Vitruviusnak tíz részből álló traktátusa alapjaiban határozta meg kétezer év építőművészetét. A Tíz könyv az építészetről szerzője az elsők egyike volt, aki az épületet egyszerre látta és láttatta funkcionális és szellemi tárgynak, az adott korszak jellemző és reprezentáns objektumaként. Vitruvius műve összefoglalja az ókor görög-latin építőtevékenység minden eljárását, s pontos leírást ad a legjelentősebb művekről. A kötetnek napjaink különös aktualitást is adnak: a hetvenes-nyolcvanas évek posztmodernista eklektikája szívesen nyúl az ókori hagyományokhoz, gyakran éppen a Vitruvius által megfogalmazott elvekhez.