-
-
Színről színre
01 500 FtA filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.
-
Szkítáktól a Kárpát Hazáig
02 000 FtSenkinek sincs joga elvenni egy másik nép – esetünkben a magyarok – évezredeken át tudott és vallott származását: az ősi szkíta-hunavar gyökereket. Mert az indo-európaiaknál ősibb nyelvünk nem volt sehova sorolható, német nyelvészek hozzácsapták a magyar nyelv és nép származását egy teljesen idegen nyelvcsaládhoz. A sötét Bach-korszakban ránk szabadították: Hunsdorfert (Hunfalvyt) és a magyarul nem is tudó Budenzt, hogy dolgozzák ki a hamis származás nyelvi bizonyítékait. A magyar kultúra nagyjai, mint Jókai, Arany is kétkedve fogadták az új „származást”. Azóta rendszerek jönnek-mennek, de a hamis nézet maradt, iskoláinkban ezt tanítják a mai napig. Ennek meg kell változnia! Aradi Éva korábban kiadott „A hunok Indiában”, „Egy szkíta nép: a kusánok”, majd az „Indoszkíták” című kötete is a szkíták utóéletét kutatta, elsősorban Indiában, Pakisztánban és Afganisztánban (az ókori Baktriában). Valamint kapcsolataikat a magyarok őseivel. Jelen kötetében kilenc tanulmányát jelenteti meg; ezek a belsőázsiai természetvallások ismertetésével, hatásával, a szakák utóéletével, a magyarok ázsiai rokonaival, a székelyek őshonosságával, az ókori Baktria aranykincseivel, Kurszán iráni származásával és nem utolsó sorban Magna Hungáriával foglalkoznak. Az északi és valóban létező türk kapcsolaton kívül a szerző vizsgálja a déli, iráni, méd, perzsa hatást is, mely szintén jelentős volt a magyarság őstörténetében. Hatvanhét képpel és térképpel egészíti ki tanulmányait, bizonyítva őseink sokféle kapcsolatból merített, de mégis egyedi történelmét, nyelvét, hagyományait.
-
Szomorú trópusok
01 600 FtLévi-Strauss jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet, hogy etnográfusként, az „utolsó érintetlen primitív népek” iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak „saját mocskunkkal” találta magát szemközt. Talán ez is az oka, hogy később olyan távolságtartó megközelítést alkalmazott a társadalmi élet vizsgálatában. Mindenesetre ez a könyv nem csupán afféle etnográfus-útleírás, hanem sokkal több annál: összegző mű, melyben más utazások tapasztalatai is szerepelnek, és filozófiai értekezés is, hiszen már itt körvonalazódnak a Lévi-Strauss által megteremtett strukturalista módszer alapelvei. Végül, de nem utolsósorban széppróza: a korábbi századok filozófiai útleírásának legjobb hagyományait követő vallomás a világról. Korunk egyik legnagyobb antropológusa, Clifford Geertz szerint „ez az egyik legcsodálatosabb könyv, ami antropológus tollából valaha is született”.
-
Sztálin lánya
01 600 FtSztálin lánya, Szvetlana Allilujeva már származásánál fogva is megérdemli a különleges figyelmet, hiszen 1926-ban született, 27 éves volt, amikor meghalt az apja, tehát bőven szerezhetett „élményeket” a nagy grúz vezér környezetében. Szvetlana esetében azonban a további életút is olyan változatos és izgalmas, hogy a lány, kilépve apja árnyékából, mint disszidens szovjet polgár, számtalan házasságot, szerelmi és politikai drámát megélt asszony is méltó a figyelmünkre. Ami Szvetlana fiatalkorából különösen izgalmas: milyen pozitív képet őrzött „gondos és gyöngéd” apjáról, hogyan reagált a legközelebbi családi barátok „eltűnésére”, édesanyja öngyilkosságára 1932-ben, és általában hogyan zajlottak a legmagasabb rangú szovjet pionírlány hétköznapjai. Sztálin halála, illetve a hruscsovi fordulat után Szvetlánát nem bántják (óvatosságból azért anyja nevét veszi fel), 1967-ben mégis úgy dönt, elhagyja a Szovjetuniót. A lépés világszerte nagy figyelmet kelt, Szvetlana személye szimbolikus jelentőségűvé növeszti ezt a tettet, pedig az asszonyt a politikai indokok mellett ugyanannyira mozgatja a személyes sértettség és a férje elvesztése miatt érzett fájdalom. A következő évtizedekben Szvetlana aztán amerikai állampolgár lesz, amerikai férjjel és amerikai gyermekkel (akit 44 évesen szül), később hazavágyik a Szovjetunióba, majd ismét elmenekül – három földrészen, több vallás és politikai hit követőjeként, egymást váltó féljek oldalán telik élete, amely minduntalan érintkezésbe kerül az elmúlt évtizedek legfontosabb eseményeivel is. Martha Schad német történész nem pszichologizál túlzottan, mégis érezteti, milyen teher volt Szvetlánának ilyen apával, majd helyzetéből adódóan a nagypolitika reflektorfényében élni. Az asszony személyisége, életútja rendkívül érdekfeszítő, s élettörténetét mint kordokumentumot is feltétlenül érdemes elolvasni.
-
-
Tátrai legendárium
01 500 FtA Magas-Tátra a mai napig fogalom a magyarság számára. Általában a földrajzi fogalmakkal néha kissé bajban vagyunk, mégis, ez a hegycsoport – több okból is – jóval ismertebb, mint bármely más magashegység a közelben, a távolabbi tájakról nem is beszélve. Neidenbach Ákos több évtizedes gyakorló hegymászóként, a magyar hegymászás történeti és irodalmi hagyatékának kutatójaként, számtalan igen érdekes históriai anyaggal ismerkedhetett meg. Ezek alapján a Magas-Tátra mondavilágára vonatkozóan lassan összeállt egy olyan eredeti képanyaggal gazdagon illusztrált gyűjtemény, amely nem csak a hegymászó, a Tátrát szerető turista, kiránduló vagy üdülő, de a hegyet még sohasem látó olvasó számára is érdekes képet adhat. A millenniumi évben megjelenő kötetben régi korok emberének gondolatairól, hiedelmeiről, és egyáltalán az embernek a hegyhez való viszonyulásáról kaphatunk ízelítőt.
-
Teleki Pál halála
0800 FtVajon miért élt és él tovább évtizedekig amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? [… A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a közgondolkodásban mindig erősen ott lappangó történetietlen történetlátással, a „mi lett volna, ha”, a „másként is lehetett volna” önmegnyugtató magyarázgatással. És párosult egy jogos lelkiismeretfurdalással is, amely különösen a hitleri Németország szövetségének közelebbi megismerésekor ébredt fel a magyarság sorsáért felelősen gondolkodó polgári politikusok fejében. Teleki a másik, az emberileg becsületes, de a „főcélt”, a revíziót mégis mindenek elé helyező politikus jelképe is lett. […] A történettudomány soha nem zárkózhat el attól a társadalomtól amelynek ír, és amelyről ír. Minél több, a tudomány eredményeivel, gondolkodásával nem egyező felfogással találkozik, annál szenvedélyesebben kell a nézetek genézisét felkutatnia és annál nagyobb türelemmel ismételten számba vennie, a közönség elé tárnia bizonyítékait. A Teleki-tragédiát is így kell kezelnie. Forrásként, az elmúlt évtizedek hazai közgondolkodásának lecsapódásaként. Meg aztán figyelmeztetésként. Ha nem tudjuk árnyaltan bemutatni közelmúltunk történéseit, akkor a közgondolkodás a legendák iránt fogékony marad.
-
-
Temesvári kalauz
01 000 FtA mi Temesvárunk Napjainkban egyre-másra jelennek meg a városi monográfiák, ismertetők, kalauzok, színes reklám-albumok. Román, német, angol, olasz nyelven mutatják be a város – Temesvár – történetét, iparát, fejlődését, kultúráját. Egy részük a múlt század negyvenes éveiben utoljára kiadott régió-történeti összefoglalók újabb kiadása, de akad közöttük olyan is, amely a kirándulóknak, látogatóknak szól, reklámcélokat követ. Aki alaposabban átlapozza ezeket, hamar észreveszi, hogy szinte valamennyi „kútforrása” a XX. század tízes éveiben összeállított dr. Borovszky Samu-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat jól dokumentált, szép kiállítású Temesvár kötete, amelyhez a jelenkori szerző itt-ott az azóta eltelt évszázad eseményeiről is csatol beszámolót. Magyar nyelvű várostörténeti kalauz, könyvalakban azóta sem látott napvilágot. Nehéz is felvenni a versenyt az elismert könyvvel, nem versenyezni, hanem a nyomában járni is nehéz. Pedig sokan igyekeznek megkeresni, azonosítani azokat a helyeket, épületeket, emlékműveket, amiket először ebből ismertek meg, innen tanultak meg értékelni. Megvannak-e még? Változtak-e? Mit közvetítenek felénk ma? Hiszen a lefolyt évtizedek alatt óriási változásoknak voltunk (vagyunk) szemtanúi.
-
Termelési-regény
02 000 Ft„Mikszáth Kálmán intett a mesternek, hogy megy. ‘Spiccer bár?’ – kiáltott Ő, loholván egy elugrott labda után. A nagy anekdotázó, aki néhanapján* elképesztő élességgel mondta meg a véleményét a kormánynak is, a pártnak is, akinek realista ösztöne, eleven valóságérzéke megóvta, hogy a meghasonlottak, kiábrándultak útjára lépjen, akinek lelkére nyomasztóan nehezedett saját korának riasztó sivársága, mindazonáltal cinizmusba tokosodva ugyan, de az öregedő íróban is ott rejlett fiatalkori másának szép hősiessége, és akinek Tisza Kálmánhoz fűződő kapcsolatából a polgári irodalomtörténetírás mítoszt teremtett (igen, mert így akarta veszélyteleníteni metsző kritikáját: hisz hogyan lehetne az úri társadalom kegyetlen tollú szatirikusa az, aki Jókai svábhegyi villájának a teraszán csaknem minden szombaton és vasárnap Tiszának kibicel), nos ez az ember megvonta a vállát, és visszaintett a sportoló mesternek, hogy ‘bedob még valahol néhány decit’. Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat; ún. játékos gyakorlat következett, de Ő, mint mindig, nem értette. ‘Ne haragudj, fűzfa, nem értem.’ Mire elmagyarázták neki, lassan, mint a gyerekeknek. ‘Érdemes volt kitaníttatni téged, haver.’
-
-
Thomas Mann világa
0450 FtKevés nagyobb ívű pályát ismer századunk világirodalma, mint a Thomas Manné. Hogyan jut el a gazdag lübecki patríciuscsalád fia a századvégi szecesszió romantikus irracionalizmusától az értelmes emberi lét csodálatos költészetéig a József és testvérei-ben, s a konzervatív nacionalista német addig a belátásig, hogy a jövő a szocializmusé? Szükségszerűen ez a fő témája minden Thomas Mann-könyvnek. Ezé a könyvé is, amely módszerét tekintve, szándéka szerint, egy írói sors filmje, és – türelmesebb megállókkal a legnagyobb műveknél – igyekszik vegyíteni élményt és történeti-esztétikai mérlegelést, filológiát és írói vallomást.ű
-
Tibetben születtem
02 000 FtAmikor visszagondolok apám életére, ámulatba ejt, milyen sokat végzett rövid élete során. Mindössze negyvennyolc éves volt amikor meghalt, de ezen negyvennyolc év alatt értékes tapasztalatot szerzett, és olyan sokféle emberrel került kapcsolatba, mint évszázadokon át élt volna. Gyakran kérdezték tőle, hogyan tudott több egymástól eltérő kultúrához alkalmazkodni, és hogyan volt képes életének irtózatos mennyiségű nehézségével megküzdeni. Mindíg azt válaszolta, hogy ez a szigorú, hagyományos tibeti nevelés eredménye. Az olvasó azt hiheti, hogy a fiatal Csögyam Trungpa Tibetje középkori, olyan távolinak és keménynek tűnik napjaink modern világához viszonyítva. A sors iróniája, hogy e neveltetés egyszerűsége és nyersesége alapozta meg a modern világhoz való alkalmazkodásának képességét.
-
Tiétek az életem
0600 FtMarlene Dietrich önéletrajzi írása a művésznőről rajzolt portrék között az egyetlen hiteles dokumentum – hű krónikája a hollywoodi filmcsillag és énekes világsztár eseménydús magánéletének és színészi pályájának; izgalmas háborús történetek sorozata, sajátos színpad, melynek szereplői híres pályatársak, művészek, politikusok. Barátai: Hemingway, Remarque, Noel Coward, Jean Gabin, Giacometti, Piaf, rendezői: von Sternberg, Orson Welles, zongorakísérője: Burt Bacharach mind szerették vagy szerelmesek voltak belé. „Azért határoztam el, hogy megírom e könyvet – mondja ő maga – ,hogy a saját személyem körüli félreértéseket tisztázzam, s hogy ezentúl ne találgassák, mi a valóság és mi hazugság. …Szeretném őszintén ábrázolni életem néhány epizódját.” A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból („Hová tűnt a sok virág?”) ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.
-
Történelem Írástudók árulása
01 300 FtEz a könyv üzenet azoknak, akik elfelejtkeztek arról, hogy a Kárpát-medence kis részére zsugorított országában élnek, s az országot ölelő hegyek csak szívünket zárta körül, szellemünk szabad, képes az igazság megismerésére. Ez az ország a HAZÁNK, Magyarország. Álljanak itt Márai Sándor szavai az igazságról, melyekre még nem telepedett rá a liberális máz, nem tudta kikezdeni a ködösítés, a szavak értelmének az összemosása, összezavarása, s a zavarosban halászás lehetősége meg nem adatott.
-
Trianoni menyecske
04 000 FtDél-Erdélyben mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez. Valóban reménytelen ez a küzdelem? Öt év telt el a szerző első határjárása óta, kilencven esztendő a trianoni döntés után – és a veszélyeztetett templomok, kastélyok, gyülekezetek egy része tovább pusztult, mások viszont védőtetőt, új lakókat és makacs ifjú papokat kaptak. Margittai Gábor Külső magyarok című riportkötetei egyedülálló vállalkozások: a szórványkutató újságíró a harmadik évezred első évtizedében bejárta a Magyarországtól elszakított magyarlakta „végeket”. A Trianoni menyecske, a második nagy „körutazás” 2005-től napjainkig mutatja be örökségünket riportokban, interjúkban, útirajzokban és esszékben, illetve táj-, műemlék- és szociofotók által. Isonzótól Becskerekig, a szlovák Tokajtól a cipszerek hazájáig, a Mócvidéktől az Úz völgyéig, az Őrvidéktől Rusztig a négy égtájat – elgondolkodtató dokumentumként, egyszersmind rendhagyó bedekkerként szolgálva azok számára, akik felkeresnék bozót fedte Árpád-kori templomaink, nemesi udvarházaink, eltitkolt tömegsírjaink romjait. A szerző a határjáró írásokkal közös felelősségünk kérdéseit feszegeti.
-
-
Tűzzel-vassal a hazáért
02 000 FtA Maderspach család története egy, a 18. század elején Magyarországra telepedett német-osztrák família közel három évszázadon átívelő históriájának tükrében mutatja be a reformkor, az 1848-49-es szabadságharc és az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követő honvédő harcok igaz valóját. A szívvel-lélekkel magyarrá lett, a hazájukká vált országért egymást váltó nemzedékeken át tűzzel-vassal küzdő Maderspachok békeidőben korszakos jelentőségű, ipartörténeti fontosságú gyárakat hoztak létre, ám ha kellett, fegyverrel a kézben álltak helyt osztrákok, románok, oroszok – mindenki ellen, aki kezet merészelt emelni a magyarokra.
-
Újabb erdélyi történetek
01 200 Ft„…A magyar ember bizonyos életkoron és értelmi fokon túl nem lehet kozmopolita. Én is túljutottam ezen a korhatáron. Egyszer Daniel Halévyről emlékezve megírtam, hogy a múlt csak lassan harapózik eI rajtunk; az évek testileg, lelkileg és szellemileg visszavisznek a világból széttörhetetlen körünkbe. Az értelemnek szüksége van az ifjúkori kozmopolitizmusra, aki viszont érett fővel is ki-besétál az örök körön, már e gyanútlanságával elárulja félműveltségét.” (Cs. Szabó László, Magyar néző)
„…még meleg odabent minden emlék. Még vág egyet a gazda szeme, olykor mintha még bodorodna a f üst a kenyérsütő kemencéből – s ha a méhek halkan döngicsélnek a mályvák körül a meleg őszben, olyan, mintha a békességes, nyugodalmas öregség dörmögne a verandán… Pedig hát…” -
Újkori híres utazók
08 000 FtKétezer esztendővel ezelőtt élt a Földközi-tenger egyik öblének, a Nagy-Szirtisznek, a partmellékén, Carthago és Cyrene között, egy libyai törzs, a nasamoniánok törzse. Öt ifjú nemes, a kik nagyon szerettek volna megtudni egyet-mást a rejtelmes Szaharáról és az ezen túl elterülő országokról, elhatározta, hogy útra kel délfelé. Herodotus, a történetírás atyja, röviden beszámolt viszontagságaikról. Élelemmel és vízzel bőven ellátva indultak el, – irja Herodotus, – és átkeltek először a lakott földön, azután oly tájon, a melyet fenevadak nyugtalanítottak és egy nagy sivatagon, a melyen keresztül több napig utaztak, míg végül néhány fát láttak nőni egy síkságon. Mialatt gyümölcsöt szedtek ezekről a fákról, apró emberek jelentek meg, a kik magukkal vitték az ifjakat. Egyik tábor sem értette a másik nyelvét. A nasamoniánokat nagy mocsarakon vezették keresztül egy városig, a melyben fekete törzsek laktak. Ez a város egy folyam partján terült el. A folyam kelet felé folyt és tele volt krokodillal. Az ifjak végül baj nélkül haza érkeztek. 7
-
Várak, kastélyok udvarházak – ahogy a régiek látták
02 400 FtA Reneszánsz és barokk Erdélyben című tanulmánykötet második kiadása után most újabb művészettörténeti munkával jelentkezik B. Nagy Margit – Várak, kastélyok, udvarházak. Forráskiadványról van szó: a várépítésnek abból a hosszú múltjából, amely hazánkban a dák erődrendszer és a római castrumok korától a feudális kor végéig terjed, két század magyar nyelvű dokumentumait válogatta össze. Ezek a XVII. és a XVIII. században készült leírások már nemcsak a váraktól, hanem az akkor még álló kastélyokról és udvarházakról is adnak leltárszerű képet. Hét vár, tíz kastély és huszonhat udvarház elevenedik meg előttünk urbáriumok és konskripciók, sőt alaprajzok és egykori metszetek alapján. Közel félszáz épület, épületcsoport, úgy, ahogy a régiek látták, Van közöttük, amelyik azóta egészen megsemmisült, mint a gridi udvarház, másokat lebontottak és újakat építettek helyettük, mint akoronkait, de a legértékesebbeket restaurálják, köztük a bonchidai kastélyt. Öröm őket mai szemmel megújulva látni. A szakember, a művészettörténész és helytörténész számára nélkülözhetetlen segédkönyv, ez az egészében eddig még közzé nem tett leltár- és összeírás-gyűjtemény. De nemcsak a szakember, hanem mindenki számára van mondanivalója, aki a múltat nem lezárt kornak, hanem alapnak tekinti, amelyen állunk. Az itt bemutatott várak, kastélyok, udvarházak az itt élő nemzetiségek és a román nép közös alkotásai; hiszen a városok céhes mesterei nélkül éppúgy nem képzelhető el erdélyi épület, mint a román, magyar, szász és székely népi mesterek közreműködése nélkül. Bennük történelmi események játszódtak le, róluk monográfiák, emlékiratok és regények szólnak. Ezek mellé sorakozik most mindnyájunk könyvespolcán B. Nagy Margit új könyve a műalkotást dicsérő előszavával, a két-három század előtti leírások archaikus szövegeivel és a múlt tárgyi maradványait a mai tudomány szintjén bemutató gazdag jegyzetanyagával. Egy könyv, amely a múltból a jelenbe vezet.
-
Versengő látomások
03 600 FtMoravánszky Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg. A kötet jelentős forrásirodalomra támaszkodva taglalja a modernizáció élménye által inspirált, azt lelkesen üdvözlő vagy elutasító szellemi áramlatok és az építészeti forma összefüggéseit. A modernizáció akkor megfogalmazott kérdéseiből jónéhány ma, az ezredforduló küszöbén is időszerű. Miben áll a modernizáció? Milyen viszonyban van a nemzeti identitással, hogyan hat az értékrend változására? Mindezekre van-e befolyása az építésznek a gazdasági-politikai átalakulás sodrában? Hogyan sarjadnak a kulturális örökség mindig változó, önkényesnek tűnő, szelektív konstrukcióiból újító, előrevivő eszmék? Hogyan kapcsolódhatnak össze eredetileg gyökeresen ellentétesként induló szellemi áramlatok? A kultúra egésze érzékenyen reagál a társadalmi változásokra, és az építészet, mely a szó legszorosabb értelmében a szemünk elé tárja anyaggá és látvánnyá sűrített mindenkori jelenünket, minden műszernél pontosabban mutatja be a háttérben zajló folyamatok természetét és jelöli irányukat. Ez a könyv szembesít a múltunkkal és feltárul benne a jelenünk. Sőt, ha figyelünk, a jövőnkre is vethetünk egy pillantást.
-
Világjáró magyarok
02 400 FtKönyvünk az eredet-mondák hőseivel (Hunor és Magor), aztán a szentgalleni kalandozókkal indítja a világjáró magyarok sorát. Julianus barát után a hummanista tudós királyok követe, Vitéz János, majd a protestáns prédikátorok, a törökök által elhurcolt rabok, s a magyar művelődés apostolai következnek. A XVIII. századbóla bujdosók, jezsuiták, katonák és a céhlegények világjárásáról, fordulatos sorsukról szólnak az egyes fejezetek. A XIX. és a XX. századot az őshazakutatók, a nyugatra utazók, a földrajzi felfedezők és a elkötelezett világjárók képviselik. Közülük vettünk fel néhányat kötetünkbe. Végül a sort az első magyar világűr-utazása, s amissziós és tudós tajvani pap kalandos élete zárja.
-
Zenés színház
0800 FtSok szó esik napjainkban az operaházban uralkodó „rendezői terror”-ról. Függetlenül a ténytől, hogy ez a terror néhány helyen valóban fennáll, a közhiedelem egyik oka nyilván az, hogy az operarendezés mint művészeti gyakorlat elég újkeletű. Talán fél évszázados múltra tekinthet vissza. Ám ez idő óta néhány olyan operarendező lépett fel, aki valóban forradalmasította az operajátékot. A legjelentősebbek közé tartozik Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper világhírű főrendezője. Valósággal iskolát teremtett, tanítványai, utódai ma is az ő elveit, gyakorlatát fejlesztik tovább. Felsenstein mindent a drámának rendelt alá. Az operát is abszolút értelemben színpadi műfajnak tekintette, tehát olyan műalkotásnak, amelyben minden összetevőnek drámai értelme van, és realizálása is ezt az elvet kell hogy kövesse. A mű összes cselekményvonalát kielemezte, s mindezt a rendezésben érvényre is juttatta. Ennek értelmében vezette a próbákat is. Elméleti írásait, elemzéseit olvasva, néha talán idegenkedünk gondolatmenetétől. De egy biztos: alapelvei teljes mértékben helytállóak és az ezek alapján létrejött előadások logikája és kidolgozottsága őt igazolta.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
