-
„Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” – Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére
0Szerzők: Balassa Iván, Fodor István, Benda Kálmán, Barna Gábor, Szabó T. Ádám, Szabó Ferenc, Beke György, Halász Péter, Limbacher Gábor, Csoma Gergely, Halászné Zelnik Katalin, Domokos Mária, Berlász Melnda, Budai Ilona, Bottyán Kristóf, Moldován Domokos, Laczkó Mihály, Demse Márton, Hajdú Demeter Dénes, Szőcs Anna, Bogdánfalvy János, Udvardy Frigyes
-
A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet
0A LABIRINTUS sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s így rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindig a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva. Történelmi „krimik”, különös bűnperek, vitatott öngyilkosságok, titokzatos gyilkosságok, összeesküvések és merényletek a témái az olcsó, illusztrált köteteknek. A sorozat darabjai egyszerre kívánnak szórakoztatni és – mivel mindig olyan történeteket dolgoznak fel, melyek valamilyen okból a korra különösen jellemzőek – az adott időszakról, annak legérdekesebb problémáiról átfogó, érzékletes képet adni.
A sorozat egyik kezdő köteteként Péter Katalin írta meg Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet történetét. A csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát. -
A filozófia kis tükre
0Ez a könyv nem filozófusoknak készült, noha a filozófiáról szól. Olyan embereknek szántam, akik teljesen idegenek ettől a tudománytól, s legtöbbjük bizonyosan Pascal-lal tart, hogy „mit se törődni a filozófiával: ez az igazi filozófia”. Feladatom azonban éppen ezért még jobban izgatott. Hogyan adjak képet az ilyeneknek a filozófiáról úgy, hogy abban mégis a saját arcvonásaikat ismerjék fel, amikre eddig nem figyeltek? Szerettem volna nekik megmutatni, hogy a filozófiához mindenkinek van köze, annak is, aki elfogadja, meg annak is, aki eldobja.
-
Állapot: két háború között
0Rózsa-Flores Eduardo, a Boliviai Santa Cruzban született 1960, már-cius 31-én. A Horvát Függetlenségi Háborúban önkéntesként harcolt. Jelenleg a KAPU rovatvezetője.
Megjelent kötetei: Mocskos Háború (1994), Hallgatás Hadművelet (1996), Meghaltunk és mégis élünk (1999), Hűség (1999). -
-
-
-
Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916
0Három évtizede is elmúlt, hogy főleg építészettörténeti kutatásaim során, a kolozsvári egyetemi könyvtár gyűjteményében „rábukkantam” Veress Ferenc 1859-ben a szamosparti város főbb nevezetességeit megörökítő kétkötetes fényképalbumára. A ritkaságszámba menő felvételek láttán, Kántor Lajos író és lapszerkesztő arra biztatott, hogy a Korunk folyóirat szerkesztőségében általa szervezett kiállítások keretébe mutassam be ezeket a felvételeket. A kiállításra 1983. februárban került sor, ahol Veress 1859-ből való fényképéit Vas Géza neves kolozsvári fényképész által azonos (vagy megközelítő) szögből felvett újkori városképeivel társítva mutattuk be. Annak ellenére, hogy már korábban is gyűjtöttem az erdélyi fotótörténetre vonatkozó adatokat, a kiállítás összeállításakor szembesültem először azzal a hiányossággal, amely az erdélyi fényképezés története terén mutatkozott. Mint kiderült. Erdélyi Lajos próbálkozását, illetve Fóris Pál egy kitűnő (rész)tanulmányát és az általa összeállított sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteménykatalógusát leszámítva, egyetlen átfogóbb jellegű írás sem állt akkor az érdeklődők rendelkezésére. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező években, az újabb adatok gyűjtése mellett, sor került az 1978 óta egyre szaporodó fotótörténeti adatok rendszerezéséhez. A gyűjtés még távolról sincs befejezve. Bár Temesvárt és Nagyváradot leszámítva, a nagyobb magyar városok periodikáinak fotótörténeti adatait sikerült kigyűjteni, több olyan kisebb település van, (Pl. Nagybánya, részben Sepsiszentgyörgy, Lúgos, Gyulafehérvár), ahol ennek a munkának elvégzése, még várat magára.
-
Mária Dorottya az utolsó magyar nádorné élete képekben
01819. aug. 24-én Kirchheim unter Teck várkastélyában ökumenikus szertartás keretében esküszik hűséget I. Ferenc császár öccse, a 43 éves József nádor a 22 éves Mária Dorottya hercegnőnek. Ki volt Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné, aki a Habsburg-ház nőtagjai közül először válaszolt magyar nyelven az őt köszöntő országgyűlési küldöttségnek, akinek műveltségéről számos feljegyzést találunk Széchenyi naplójában, és akinek emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi? A kötet ennek a rendkívüli asszonynak állít emléket.
-
Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya
0Nemzetünk honfoglalás előtti múltjára, rokonaira meg őshazájára való visszaemlékezés a keresztény hitre áttérés óta számított két évszázad után egészen feledésbe merült. Pogány rokonainkat IV. Béla királyunk trónra lépte előtt kezdették kutatni. A kezdeményezés dicsősége a pogányok hittérítésével különösen foglalkozott domonkos szerzeteseinket illeti meg. Magát a latin Ungaria-Magna azaz Nagy-Magyarország kifejezést a fölfedező Julián magyar domonkos szerzetes hozta forgalomba a perutini püspökhöz Kr. u. 1237. írt levelében,1) utána pedig rendtársa, Rikárd, a Nagy-Magyarország dolgáról2) czímű útleírásban, még pedig a Volga folyam melléki őshazánk elnevezésére. Mindkét okmány diplomatikai hitelessége dr. Fraknói és Fejérpataky szakértőink kinyilatkoztatott meggyőződése) után befejezett dolog; azonfelül Nagy-Magyarországnak magyar domonkosok által történt fölfedeztetéséről a XIII. évszázadban kelt hét latin kútfő tanúskodik, úgymint: 1. Egy magyar püspök) Kr. u. 1241 esztendőben azt írta a párisi érsekhöz, hogy a domonkos és minorita szerzeteseket, a kiket IV. Béla, Ungaria királya, keletre küldött, alkalmasint a Mordvánok ölték meg, a miatt nem lehet hallani semmi új hírt a Tatárokról.
-
Oroszországi naplóm
0Mióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
– Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
– Ugye, sokat éheztetek?
Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
– De a lakásotok viszont remek volt!?
Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt! -
Szombathelyi Benedek rudasmester
0Kötet végén orosz, angol, német és francia nyelvű összegzés.
-