Kína klasszikus költőinek sorából, Csü Jüan, Po Csü-ji, Tu Fu után, most Cao cse lép elénk verseivel. Mennyiségre nem sok, amit átnyújt nekünk – ám minden sorában érett, gazdag termés ez. Sok száz évvel ezelőtt íródtak ezek a versek – mégis meglepő mennyire modernek. A kínai klasszikus költészet hagyományos „nagy témái” – a magány, az elválás, a barátság, a bor, a szerelem, és így tovább – nemcsak Cao Cseben, hanem a ma emberében is visszhangra találnak, s ezért érezzük annyira emberinek, annyira magunkhoz közel állónak. A „kor dolgára”, vagyis nagy tettekre vágyni s egyúttal az egyéni boldogságot is keresni – íme, így áll előttünk Cao Cse, a teljes ember és igaz költő.