Részlet: Bár a varázslók és a jövendőmondók jóslatai megnyugtatón hangzottak, a római nép aggódva nézett az ütközet elé, amelyet 405 tavaszának első napjaiban Radagais hadaival kellett megvívni. Radagais, aki négy év előtt mint Alarik helyettese jött Itáliába, most, szlávokból és germánokból álló nagy sereg élén, a maga számlájára tört be oda. A birodalom, lévén hogy, Stilichonak, Honorius miniszterének minden ügyessége és bátorsága ellenére is, összes határait barbár hordák ostromolták, amelyektől, ha még oly megvetéssel nézett is reájuk, méltán volt oka rettegni, ide-oda ingadozott ellenségek és szövetségesek között, kik mindketten egyaránt veszedelmesek voltak.

Ez a könyv egy tengeri háború regénye, amelyet azonban nem a szerző gondolt ki, hanem maga a történelem. A régi igazság, hogy a történelem minden képzeletnél hatalmasabb erővel tornyosítja egymásra a kőtömböket, amelyekből világtörténelmi költeményét felépíti, teljes nagyságában nyilvánul meg mindenki előtt, aki tanulmányozza az események forrásait, amelyek a csuzimai tengeri ütközethez vezettek. És e megismerés szerénnyé teszi az embert. a dolgokhoz mit sem kellett hozzátennem és nem is tettem hozzájuk semmit. Ha egyes részleteket mellőztem, ezt csak ott engedtem meg magamnak, ahol lénygegtelen apróságokról volt szó és elhagyásuk nem másította meg se az emberek, se az események jellegét.
Frank Thiess