-
Arany lant I-II.
02 400 FtA művek szerzői: Quintus Horatius Flaccus, Caius Valerius Catullus, Juliusz Słowacki, Artur Lundkvist, Louis Aragon, Publius Ovidius Naso, Friedrich Engels, Platón, Robert Graves, Robert Louis Stevenson, Jannisz Ritszosz, John Keats, Vergilius, Edgar Allan Poe, Tarasz Sevcsenko, Pablo Neruda, Vlagyimir Majakovszkij, Christian Morgenstern, Rudyard Kipling, Heinrich Heine, Nâzım Hikmet, William Shakespeare, Robert Burns, Epikharmosz, Apollóniosz Rhodiosz, Ambrosius, Nicholas Breton, Claude McKay, Paul Fort, Jean-Antoine de Baïf, Erich Weinert, Pindarosz, Mimnermosz, Erinna, Leopoldo Lugones, Hriszto Szmirnenszki, Marcus Valerius Martialis, Mihail Iszakovszkij, Jorgosz Szeferisz, Carl Spitteler, Alekszandr Szergejevics Puskin, Pierre de Ronsard, Friedrich Hebbel, Friedrich von Schiller, Alkaiosz, William Butler Yeats, Alfred Tennyson, Adam Mickiewicz, Christopher Marlowe, Kallimakhosz, Alekszej Szurkov, Aszklépiadész, Stephen Spender, Gotthold Ephraim Lessing, T. S. Eliot, Mihail Jurjevics Lermontov, José Eustasio Rivera, Alan Alexander Milne, Robert Herrick, Harold Monro, Hérodotosz, Klabund, Théophile Gautier, Langston Hughes, Ivan Goran Kovačić, Molière, Sextus Propertius, Titus Lucretius Carus, Johann Wolfgang von Goethe, Anakreón, Szapphó, Robert Lowell
-
Homéroszi himnuszok
01 200 Ft„Az eposz megelégszik avval, hogy a csodát az események jelentőségében magában lássa. Nem így a himnuszok. E költemények, amelyek nagyrészt a 8. és 6. század között keletkeztek, és amelyeknek nagy része vallási, ünnepi szertartásba illeszkedett, már erősen hangsúlyozták a csoda csoda voltát; a csodákkal zsúfolt mindennapi események fölé emelkedő, rendkívüli és különlegességükkel megrendítő történetekre van szükségük. Vajon azért-e, mert költőik már nem tudtak magukon az emberi történeteken úgy megrendülni, mint Homérosz? Mert látásuk már nem olyan friss, hogy például a szerelemnek ünnepiségét fölismerjék máskülönben, csak akkor, ha a szerelmes nő a nász után a mennyezetig magasodik, és maga jelenti ki magáról, hogy istennő, mint az Aphrodité-himnuszban? Nemcsak ezért. Hanem azért is, mert e himnuszoknak, minthogy szertartás részei voltak, feladatuk az is volt, hogy az ünnepélyes recitáláshoz az ünnepi kezdőhangot megadják” – írja Devecseri Gábor. Kötetünket Papp Oszkárnak a himnuszok csodákkal zsúfolt, ünnepi világát megjelenítő tűzzománcai illusztrálják.
-
-
-
Királyok könyve
01 200 Ft»Firdauszí hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát – de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán – némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)
-
Odüsszeia
0800 Ft„… Sós levegő csap meg Odüsszeusz nevének hallatára. Szirének, Kirké énekét halljuk s emberek beszédét, egész és igaz emberekét. De vízi istennők kiáltását és madarakét is, és nem mindig lehet tudni, melyik hang melyiké volt. Odüsszeusz és a tenger, a tengerből az, amit ember megközelíthet és még valamivel több, s a tengerből az, ami emberhez szólhat – egyek… Keleti nyugalomvágy és nyugati nyugtalanság ötvözete Odüsszeusz, az európai ember – hiszen többek között, ezért is olyan kedves nekünk. A Szirének énekét meghallgatja, de odakötözteti magát hajója árbocához, mert saját útjához ragaszkodik. Kíváncsisága viszont mindig nagyobb, mint félelme… Az eposz az a varázsszőnyeg, mely akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni tud – mert vers volta röpíti: s szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a hátán. Kapaszkodjunk fel erre a szőnyegre. Mert nemcsak olvasmányaink segítségével és anyagával – az ő segítségükkel is – építjük tovább önnön személyünket, hanem önnön személyünkből is sokat ajándékozunk olvasmányaink hőseinek. Az idő múlásával gyakran úgy fordulhat a helyzet, hogy egy-egy tulajdonságunkat már csak egyik ilyen hős őrzi, mi magunk már nem. Odüsszeuszt ne tévesszük szem elől, mert ha egyszer mégis ezt tennők, akkor ő büszkén és mozgékonyan, eleven töprengéssel és gyors cselekedettel, kalandvágyától messzire űzetve, bosszúból és leleményesen, legszebb énünket vinné magával.”
-
Odüsszeia / Homéroszi költemények
02 500 FtDevecseri Gábor, a magyar Homérosz költője, így jellemzi az Odüsszeiát: „…Sós levegő csap meg Odüsszeusz nevének hallatára. Szirének, Kirké énekét halljuk s emberek beszédét, egész és igaz emberekét. De vízi istennők kiáltását és madarakét is, és nem mindig lehet tudni, melyik hang melyiké volt. Odüsszeusz és a tenger, a tengerből az, ami emberhez szólhat – egyek… Keleti nyugalomvágy és nyugati nyugtalanság ötvözete Odüsszeusz, Az európai ember – hiszen, többek között, ezért is olyan kedves nekünk. A Szirének énekét meghallgatja, de odakötözteti magát hajója árbocához, mert saját útjához ragaszkodik. Kíváncsisága viszont mindig nagyobb, mint félelme… Az eposz az a varázsszőnyeg, mely, akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni tud – mert vers volta röpíti: s szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a hátán. kapaszkodjunk fel erre a szőnyegre. Mert nemcsak olvasmányaink segítségével és anyagával – az ő segítségükkel is – építjük tovább ennen személyünket, hanem ennen személyünkből is sokat ajándékozunk olvasmányaink hőseinek. Az idő múlásával gyakran úgy fordulhat a helyzet, hogy egy-egy tulajdonságunkat már csak egyik ilyen hős érzi, mi magunk már nem. Odüsszeuszt ne tévesszük szem elől, mert ha egyszer mégis ezt tennők, akár ő büszkén és mozgékonyan, eleven töprengéssel és gyors cselekedettel, kalandvágyától messzire űzetve, bosszúból és leleményesen, legszebb énünket vinné magával.”
-
Plautus vígjátékai I-II.
03 600 Ft„Ha a múzsák latinul akartak volna beszélni, Plautus nyelvén szólalnak meg” – írta egy antik méltatója a római vígjáték első mesteréről. Csakugyan: a plautusi nyelv hajlékonysága, durva tréfákból és finom szellemű szójátékokból összeszövődő színessége sokáig nem talált követőre Rómában. A Plautus-komédiák legtöbbje vaskos bohózat, szerelmi bonyodalom köré fonódó cselekménnyel. Állandó szereplői agyafúrt rabszolgák, kapzsi kerítők, felfuvalkodott katonák, bujálkodó öregemberek, lelkes ifjak és szerelmes szépleányok. A félreértések, ravaszkodások, álruhák, az önmaguk ikertestvér-hasonmását alakító szereplők felcserélése, a titkos átjárók, kelepcék bonyodalmából kibontakozó megoldás obszcén vidámságú bohózati kavargásában a gonoszok megbűnhődnek, a fiatalok pedig elnyerik jutalmukat. Kötetünk felöleli a plautusi életmű java részét – a részben töredékesen fennmaradt huszonegy darabból tizenötöt – Devecseri Gábor eleven, bő humorú, az eredetivel kongeniális fordításában.