A Stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kungliga Krigsarkivet, Stockholm Banérgatan 64.) 122 színes, kéziratos várrajzot és térképet őriznek a török hódítás korából. Egy ismeretlen svéd levéltáros száz rajzot egy kötetbe fűzött össze s a térképeket egytől százig sorszámozta. A száz rajz 87 lapon helyezkedik el. A 46 x 35 cm nagyságú, és öt cm vastagságú kötet a levéltár Handritade kartverk (Kéziratos térképművek) csoportjában a 23-as számot kapta. A rajzok XVI. és XVII. századi magyar. Balkán-félszigeti és mediterráneumi várakat, erődítéseket, ostromokat ábrázolnak alaprajzban, vagy madártávlatos megoldásban készültek. A latin, francia, olasz, vagy gót betűs német névírás megfejtése nyújt segítséget a sokszor kezdetleges, keltezés és rajzoló, szerző nevét nélkülöző rajzok azonosításához. Valószínű, hogy korabeli másolatokról van szó. Magyarország viharos történelme, a több, mint 150 éves török megszállás az oka, hogy a hazánkat ábrázoló térképek jelentős része külföldi gyűjteményekben található. A legtöbb magyar vonatkozású mappa Bécsben, a Rajna-parti Karlsruheban, Isztambulban és Stockholmban található. A szerző a karlsruhei térképek tanulmányozása során a szakirodalomban utalást talált arra, hogy Károly Gusztáv badeni őrgróf térképeket másoltatott a svéd levéltárból. Ezek után jogos volt a feltételezés, hogy a svédek is másoltak külföldi térképeket. A szerző 1973. évi érdeklődésére Stockholmból közölték, hogy jelentős magyar anyaguk van s mintaként el is küldték az egyik mappa térképes lyukkártyáját (Bildlochkarte). Ez Buda 1686. évi ostromát ábrázolja. Csató Éva kartográfus, a budapesti Földmérési Intézet munkatársa 1974-ben Stockholmban volt tanulmányúton és a Hadilevéltárban is járt. Az egyik levéltáros r Csató Eva elé tett egy könyvet, tele magyar várak térképeivel. A színes rajzok egy részéről a svédek nem tudták megállapítani, mit ábrázolnak. Csató Éva a szerzőt ajánlotta a térképek identifikálására. 1975-ben a szerző levelet írt Gustafson levéltárosnak, melyben közöké, vállalja az azonosítást. Nemsokára levélcsomagot kapott Stockholmból, ebben 87 darab térképes lyukkártya volt, ezeken száz törökkori vár- és környéktérkép található (Handritade kartverk Nr.23.). Csató Éva további 21 magyar vonatkozású térkép filmjét hozta magával, így összesen 122 rajzról van szó.

Benkő Zoltán könyve nagymértékben hozzájárul az elmúlt történelmi időszak igazabb megismeréséhez. A könyv tulajdonképpen emlékirat, amely azonban nem tekinti át szerzőjének teljes élettörténetét, csupán azokat az életszakaszokat, amelyek összeszövődtek a magyar történelem huszadik századi „vészkorszakaival”, s ilyen módon ad igen gazdag és árnyalt képet a második világháborús évekről, az 1944-es nemzeti ellenállásról, s nyilas uralomról, az 1945-ös történelmi fordulatról, a szovjet katonai megszállás kezdeteiről, a többpártrendszerű demokrácia kialakulásáról és megszűnéséről, a Rákosi-féle diktatúra berendezkedéséről, a hírhedt recski kényszermunkatáborról, a szabadulásról, az ötvenhatos forradalomról, majd a szerző meneküléséről és a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében szerzett, kedvezőnek aligha mondható tapasztalatairól. Benkő Zoltán személyes történelmi és politikai tapasztalat birtokában írta meg munkáját. Történelmi adatai és folyamatrajzai mindig hitelesek, az apró „filológiai” jellegű részletekre is figyel.