-
0
Napjaink központi kérdése a politikai rendszerváltás és a gazdasági nehézségeinkből való kilábalás perifériáján jelenik meg életünk minőségének, környezetünk állapotának kérdése. Pedig minden jövőnkért felelősséget érző ember tudja, hogy saját és gyermekeink jövője nem alakítható olymódon, hogy először kialakítjuk demokratikus társadalmunkat, megoldjuk gazdasági problémáinkat és ezek után megtisztítjuk környezetünket, megpróbálunk elfogadható életfeltételeket teremteni.
A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott ilyenformán az ipar, ill. az iparszerű tevékenység a környezetszennyezés fő okozójává lépett elő. Környezetünk védelmének leghatékonyabb módja, ha a tevékenység végzésekor a technika minden lehetőségét felhasználva megakadályozzuk a környezet károsítását. A környezet megóvása érdekében alkalmazott technika az ún. környezettechnika tehát az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, stb. területén a tevékenységgel szervesen összefüggő kérdés. A „Környezettechnikai kézikönyv” a felsorolt területeken dolgozó szakemberek számára készül, hogy a környezetkárosítás csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit, valamint ezek alkalmazásával összefüggő műszaki-ökonómiai számításokat foglalja össze -
A filozófiai gondolkodás fejlődése
0A budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián tartott bölcselettörténeti előadások könyvbe foglalása hallgatóim s a bölcselet iránt érdeklődő keresztény hívők igényeit kívánja kielégíteni. Sokat merítettem a forrásokon kívül – Johannes Hirschberger, Frederic Copleston és Kecskés Pál munkáiból. Az ilyen témájú műben elkerülhetetlen, hogy a maradandó értéket csaknem változtatás nélkül vegye át az egyik szerző a másiktól. Ez a magyarázata a helyenkénti tartalmi, felosztásbeli stb. hasonlóságnak, ott is, ahol nem hivatkoztam névszerint az említettekre. Részben azért nem, mert a tárgyi-tartalmi azonosságot átértelmezi a szempontbeli különbség: a filozófiai gondolkodás fejlődését a mai tomizmus vezető irányzata, a transzcendentális módszer világosságában mutattam be. Nem az okozott gondot, hogy kiről írjak bővebben, hanem hogy kiről rövidebben. Nem volt könnyű a részben már kialakult magyar filozófiai terminológiát a nyelvtisztaság követelményeivel összehangolnom.(…)
Nyíri Tamás -
A harminckilences dandár
0A kötet Karikás Frigyes válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Az elbeszélések nagyobb fele a Tanácsköztársaság vöröshadseregének harcairól, nagyszerű hőseiről, jellegzetes figuráiról szól. Az író életteljes, vérbő stílusban, a személyes élmény erejével, természetes pátosszal eleveníti meg a „harminckilences dandár” hősi harcainak egy-egy epizódját. Ezekből az elbeszélésekből készült a nagysikerű „A 39-es dandár” című magyar film. A többi elbeszélés a falusi és városi proletárok Horthy-korszakbeli életét s az illegális párt harcait mutatja be.
-
A madridi követségtől Mauthausenig
0Egy korszakot jellemezni, tükröt tartani a kortársak elé, utólag magyarázatot adni a következő nemzedéknek, ki tgadná, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mégis megkísérelhető, de azt is kockáztatjuk, hogy felemásan sikerül a jellemzés, torzít a tükör, sommás lesz az indoklás.
Ez a naplótöredék, amelyet az olvasó most a kezébe vesz, a magyar nép huszadik századi történetének legkritikusabb éveiben íródott. Sajnos, csak töredék. Két füzet maradt meg számunkra, az 1938. november 19-től 1939. december 31-ig és az 1941. november 16-tól 1943. április 17-ig terjedő időszak feljegyzéseivel.
A napló, amit egy személy az események frisseségében feljegyez a maga emlékezetének, az utódok figyelmeztetésére, szubjektivitástól egyáltalán nem mentes, de kizárja az utólagos szépítések, formálások lehetőségét.
A korszak és önmaga krónikása, dr. Andorka Rudolf, 1939 májusáig a vezérkari főnökség 2. (kémelhárítással is foglalkozó) osztályának vezetője, majd Horthy első madridi követe Franco mellett és végül a politikától hivatalosan „visszavonultan” élő nyugalmazott tábornok és követ. 1944. március 19-e után a mauthauseni koncentrációs tábor foglya.
Nem érdektelen szemtanú és szemlélő, és bár mindaz, amiről szól; az 1938. őszi kárpátukrán akció, a hitleri Németországtól megcsömörlő, az angolszász hatalmakkal szorosabb kapcsolatot igénylő uralkodó réteg önellentmondásokkal terhes és eleve kudarcra ítélt útkeresései nem ismeretlenek történészeink, sőt, a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasótábor előtt sem, mégis számtalan új momentumot tárnak fel a naplórészletek az eseményekről úgy, hogy közben képet kapunk egy érdekes egyéniségről is. -
A magyar valóság versei I-II.
0Irodalmunkban páratlan társadalom- és művelődéstörténeti dokumentum ez a könyv. Nem verses magyar történelem, de a költemények beszámolnak a történelmi eseményekről is. A magyar valóság versei elsősorban a hétköznapi életről vallanak, az emberről és világáról. Az antológia szerkesztője a régi magyar költészet olyan területeit is felkutatta, amelyek többnyire fehér foltok irodalmi műveltségünk térképén. Ezek a versek ma is élményt adnak, tiszta líraiságukkal hatnak.
A kötet legérdekesebb része a XVIII. századot bemutató rész: a versek jórésze csak korabeli kiadványokban olvasható, vagy éppen itt jelenik meg nyomtatásban először.
A válogatás hiteles képet ad a magyar költészet múltjáról, melynek – e kötet meggyőzően bizonyítja – legfontosabb ihletője, éltetője a valóság. -
A mi boldogasszonyunk. avagy Gaston Bodineau belga ezredes csodálatos kalandjai
0Egy kis társaság, mely néhány eléggé bizonytalan foglalkozású emberből verődött össze és titkos pálinkafőzésből igyekszik meggazdagodni, egy csodálatos szer segítségével átteszi működése színterét az ókori Pompejibe. Hamar beleszoknak az új életkörülményekbe. Folytatják nemes mesterségüket és néhány újítást is bevezetnek: a gladiátorokat megtanítják futballozni, a római előkelőségeket bridzselni, a lányok körében meghonosítják a bubifrizurát…
-
A mongolok titkos története
0A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Nem tudjuk, mikor írta meg e művet a mongol Anonymus. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.
-
A többi néma csend
0Egy Porto Alegre-i felhőkarcoló tizenharmadik emeletéről az utcára zuhan egy lány. Öngyilkosság? Bűncselekmény? Az eset nyomasztó emléke – mint sima víztükrön a körkörös hullám – sokáig gyűrűzik sok szemtanú, egy divatos író, egy rongyos rikkancsfiú, egy élősdi szenátor-arisztokrata, egy ostoba nyugalmazott bíró, egy fásult öreg nyomdász, egy csőd szélén álló üzletember-világfi és egy boldogtalan asszony lelkében. És mire fény derül a tragédiára, széles körkép bontakozik ki előttünk, a brazil Dél színes, mozgalmas világa. Veríssimo a bravúros tollú, európai kultúrájú író könnyedségével cseveg erkölcsről és életformáról, eszmékről és felelősségről, és világhírű regénye egy nálunk ismeretlen hangot szólaltat meg: az igényes brazil bestsellert.
-
Az öltözködés története
0A neves dán műtörténész, akinek már magyar nyelven is megjelent EMBER ÉS MŰVÉSZET című kötete, világszerte nagy sikert aratott divattörténeti művével. A szerző igen szellemesen, és eredeti módon, ugyanakkor rendszerező igénnyel végigkíséri az öltözködés történetét a legősibb időktől egészen napjainkig. Mindig az adott kor kultúrtörténetébe ágyazva, a társadalom életének és művészetének fejlődésével összefüggésben vizsgálja a ruházkodás változásait. Igen sok, a kosztümtervezők számára is sokatmondó rajz és számos művészi reprodukció kíséri a szöveget. Kitűnő, a témába vágó „kislexikon” zárja a kötetet.
-
Bajor Gizi játékai
0Öt évvel ezelőtt egyik hetilapunk folytatásokban közölte a szerző Bajor Giziről szóló életregényét. Az azóta eltelt időben új adatokra, tényekre derült fény. Az olvasók közül néhányan tanúként léptek elő. Eddig ismeretlen dokumentumokat kutatott fel a kíváncsiság. És Galsai Pongrác a bővebb nyersanyagból és érthetően felfrissült izgalmából új könyvet írt Bajor Giziről. Nem regényes életrajzot. Portrét inkább. Ahogy ő mondja: „élet-portrét”. Mert rádöbbent, hogy valóságos személyről regényt írni „praesens perfectumban” nem lehet. Hiszen a barátok, pályatársak még közöttünk vannak. A feladat persze ugyanaz maradt: átfogni egy emberi életet, megmagyarázni kis rezdüléseket és szeszélyeket. Indokolni látszólagos értelmetlenségeket, ezernyi apró benyomásból összeállítani az egészet. Megmutatni és megértetni színésznőt, aki az életben s a színpadon egyaránt nagy szerepeket játszott, s az embert, aki két világháborút, legközvetlenebb múltunkat élte át. Felidézni nagy játékait: Júliát, Nórát, Kleopátrát, Lady Milfordot… És a mindennapokban: adakozó kedvét, bátorságát, segítőkészségét. Megfejteni csodálatos művészetének és máig sem felejtett sikereinek titkát…
-
Balaton
0A könyv 9 db kétoldalas színes térképet és a melléklet A Balaton és környéke térképet tartalmazza.
Évente több mint egymillió üdülő fordul meg a Balaton partjain. Ez a szám évről évre hatalmas ütemben növekszik. Itt az ideje tehát, hogy összefoglaló útikönyvet bocsássunk közre, amely pontos tájékozódást nyújt a nyaralóknak s az alkalmi, egy-két napos kirándulóknak a Magyar Tenger minden tudnivalójáról.
Könyvünk első része általános áttekintést ad a Balaton geológiai kialakulásáról, földrajzi viszonyairól, növényi és állati élővilágáról, a táj történelméről, kulturális életének fejlődéséről s a nyaralással kapcsolatos adminisztratív tudnivalókról.
A második, terjedelmében sokkal nagyobb rész a Balaton fürdőhelyein utaztatja végig az olvasót, leírást adva az északi és a déli part minden helységéről, ezek látnivalóiról, nevezeteségeiről, kirándulási lehetőségeiről, üdülőéletéről. Az ismertetést az egyes helységekre vonatkozó gyakorlati adatok, címek egészítik ki.
A könyv végén jól kezelhető tárgymutatót közlünk, amely megkönnyíti a legkülönbözőbb szempontú visszakereséseket, a részlettémák, adatok fellelését. -
Beszédek és beszámolók
0Az előszót, az összekötő szövegeket és a jegyzeteket írta Albert Soboul.
Robespierre mellett a francia forradalom másik „megvesztegethetetlen” és „feddhetetlen” alakja, a forradalmi terror elméletének megalapozója, Saint-Just szólal meg e könyv lapjain. Nevét jó ismerik a magyar olvasók is, de egyénisége, tettei, törekvései teljességében csak e beszédekben tárulnak fel. Hol lázas szenvedéllyel, hol meg hűvös logikával áradó szavaiból fény derül a köztársaság valamennyi megoldásra váró súlyos problémájára, és elénk tárul a jövőnek, a demokratikus köztársaságnak az az az ideális képe, amelyért a jakobinusok harcoltak. A romantikus regények rejtélyes hőse helyett Saint-Just igazi alakját ismerjük meg. „Sem arkangyal, sem szörnyeteg, sem tigris. Húsból és vérből való ember volt… Mindörökre a II. esztendő forradalmának megtestesítője marad: e kor nagyságának éppúgy, mint ellentmondásainak” – írja Albert Soboul kitűnő előszavában. A beszédek sorozata tragikusan ér véget, a thermidor 9-i félbeszakított beszédben, amely után Saint-Justre a guillotine vár, a francia nép számára pedig az ellenforradalmi terror következik. Üstökösszerű pályája együtt haladt a forradalommal, halálával véget ért a II. év demokratikus köztársasága is. -
Bibliotheca Corviniana
0Kiadványunk az 1963-ban Berkovits Ilona összeállításában megjelent MAGYARORSZÁGI CORVINÁK című kötettel együtt Mátyás király Budai Könyvtára, a BIBLIOTHECA CORVINIANA teljes fennmaradt anyagát ismerteti.
-
Boccaccio művei I-II.
0Hat évszázaddal ezelőtt írta Boccaccio, a nagy olasz író, a novellairodalom atyja, világhírű elbeszéléseit. Dekameron címmel egybegyűjtött borsos történetei azóta se veszítettek elevenségükből, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerűen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedők, uzsorások, művészek, kalandorok, féktelen nemes urak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélű, parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derűs életörömöt hirdeti.
-
Chappy – Dzsessz-dobbal a világ körül
0Nem életrajz, nem napló, nem útleírás, nem képzeletszülte regény és nem élmények és tapasztalatok rapszódikus riport-gyűjteménye ez a könyv, hanem mindezeknek mesteri kézzel és ízléssel kevert egyéni ízű coctail-je csillogó kristálypohárban, a háttérben a villanyfényes éjszakai élet a magas sajátos, önfeledt gondtalanságával, szerpentines pillanatnyi farsangjával, illúzióival és egyéni kis és nagy tragédiáival.
Európa metropolisának, mulatóinak, a Riviera luxus-szállóinak, a felső tízezrek nyári és téli üdülőhelyeinek ragyogó élete, a közel és távol Kelet, a Csendes óceán pazar trópusi szigetvilága éjszakai dancingjainak, klubjainak és cercle-jeinek pezsgős és viszkis világa, flörtjeivel, romantikus és sokszor tragikus liezónjaival elevenednek meg ebben a könyvben, ám mind e mögött egy jószemű, világjáró jazz-muzsikus szívdobbanásai remegnek, egy muzsikusé, aki szerelmese művészetének. -
Fecskék, őzek, farkasok
0Minden gyerek, de még a felnőttek nagy része is szeret állatkertbe járni. Miért? Mert az állatokat figyelni, játékaikon elszórakozni, természetüket megismerni nagy-nagy gyönyörűség. Hát még megismerni és megfigyelni őket igazi környezetükben, a szabad természet ölén! Áprily Lajos ötven történetet mond el ebben a könyvben az állatokról. Nem képzeletszülte történetek ezek, nincsenek is úgy csattanósan megformálva, kikerekítve, mint az elgondolt történetek. Nem, a Fecskék, őzek, farkasok kötet minden egyes írása eleven élményen alapul, valódi megfigyelésen és megtörtént eseményen. Áprily Lajos arról vall bennük, hogy látta ő a legkülönbözőbb fajta állatokat, természetesen nemcsak fecskéket, őzeket és farkasokat, hanem az erdők és mezők legkülönbözőbb lakóit. Hogy találkozott velük, hogy figyelte meg őket, és miért gyönyörködött bennük. De az állatok világán túl a könyv vallomásos hangja másról is szól. A személyiség különös varázsának melegségével tárja elénk Áprily Lajosnak, a kitűnő költőnek gazdag érzésvilágát, s mond el nem egy hiteles adatot az életéből. A változatos állatkalandok során megismerjük és megszeretjük a mélyen humanista költőt, akitől mindnyájan megtanulhatjuk, hogy kell testvériesen szeretni az állatokat, s hogy jó gyönyörködni megkapó, színes jelenlétükben.
-
Feltámadás
0A Feltámadás sorrendben az utolsó az író nagyterjedelmű regényei között. Alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, melyet az író ügyvéd barátjától hallott. E regényében Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, majd újjászületését, Nyehljudov herceg vezeklését és törekvését az új életre. Ugyanakkor bemutatja a tönkrejutott, nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai-száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magasrangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről. A világirodalom története nem ismer még egy művet, amely ilyen hévvel, a nemes erkölcsi érzés ilyen mély tisztaságával tárná fel a tőkés rend és az önkényuralmi rend őrállam kiáltó igazságtalanságait, mint Tolsztoj remekműve, a Feltámadás, mely egyúttal a világirodalom egyik legszebb szerelmi regénye.
-
Filmművészet vagy álomgyár
0Guido Aristarco (Mantova, 1918 – Róma, 1996) az olasz és a nemzetközi filmszakirodalom kiváló egyénisége; lapszerkesztő (Cinema Nuovo), kritikus, filmelméleti munkák szerzője. A világon ő dolgozta fel először a filmszakirodalom elméletét és történetét. Az olasz neorealizmus születése körül bábáskodott. A Filmművészet vagy álomgyár a modern filmművészet legfontosabb irányvonalait felmérő hatalmas tanulmánykötetből ad válogatást. A szerző nem csupán filmművészeti vonatkozásokat elemez, hanem mélyrehatóan vizsgálja napjaink társadalmi jelenségeit is.
-
Háború és béke I-IV.
0Tolsztoj két (külön-külön is sok ágú) szálból szőtte hatalmas regényét. Az egyik Rosztov gróf, Bolkonszkij herceg és több más család öregjeinek és fiataljainak regénye, mely híven tükrözi az orosz nemesség életét I. Sándor cár korában.
A regény másik szála az 1812-es napóleoni hadjárat leglényegesebb cselekményeinek története. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, amelyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, diadalmasan vívott meg a betolakodók ellen. Valóságos eposz ez, melynek hőse maga a nép.
A regény ezernyi epizódjában rengeteg ember jelenik meg előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit elevenné s feledhetetlenné teszi. Mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a csodás regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója. -
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
Iconographia Florae Partis Austro-Orientalis Europae Centralis
0Jávorka Sándor (1883-1961) – az Iconographia kiadásakor a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának osztályigazgatója, később igazgatója, majd Kossuth-díjas akadémikus – kora ifjúságától kezdve életcéljául tűzte ki a történelmi Magyarország magasabbrendű növényeinek (harasztok és virágosak) összefoglaló, korszerű feldolgozását, amely Magyar Flóra (Flora Hungaria) címen 1924-1925-ben jelent meg. Ennek az alapvető munkának illusztrációs anyaga A magyar flóra képekben (Iconographia Florae Hungariae). Ez a füzetekben kiadott mű 1934-ben fejeződött be. 40 színes táblán és 576 lapon (továbbá 25 fényképtábla-mellékleten) mintegy 4000 növényfaj, illetve taxon természethű festményeit és rajzait tartalmazza, amelyek Jávorka irányításával a kitűnő festő és rajzoló: Csapody Vera tanárnő művészi alkotásai. Így ez a képes atlasz a kárpáti, pannóniai, sőt részben az illír és mediterrán flóra növényeit együtt mutatja be. Hozzá hasonló munka ma nincs, és így ez az atlasz azóta is nagyon keresett a nemzetközi könyvpiacon.
-
Kalandozás a vadászat történetében
0Szakemberek is, laikusok is egyaránt örömüket lelhetik ebben a könyvben, amely nem tudományos igénnyel készült, minden részletre kitérő szakmunka, inkább csak ízelítő, színes, eleven metszet az ember egyik legősibb tevékenységének, a vadászatnak történetéből, amely szinte magának az embernek történetével egyidős. Az őskori barlangrajzokon megörökített, és ezek alapján rekonstruált vadászati módok szemléletes leírásai a későbbi irodalmi feldolgozások egyes jellemző részleteivel gazdagodnak. A szerző kronológiai rendben nyomon követi a vadászat történetét, az ősember létfenntartását biztosító, kezdetlegességében is bonyolult vadűző életétől a középkori és az azt követő évszázadokon keresztül, egészen napjainkig.
-
-
Rubáíját
0Japán fűzésű lapokkal, a szövegoldalakon Szász Endre grafikáival. A könyvet Szántó Tibor tervezte.
Omar Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: „igyál! igyál! – holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!” Szabó Lőrinc három ízben fordította le – Fitzgerald angol átköltése nyomán – a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza – nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó – 1943-ban megjelent – változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik. -
Tropi-komédia
0Mi lenne ha… Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta…
-
Ünnepnapok
0A szerző „vadász-önéletrajzának” első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán – a szerző szavával – „emlékzsákmányát” nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb – vagy éppen legkülönlegesebb – vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.
-
Vadásztűznél
0A könyv nyolc fejezete más más oldalról mutatja be a hazai vadállományt, a vadászatot és a vadgazdálkodást, a vadtenyésztést és a selejtezést. A különböző állatok /vadlúd, vadkacsa, borz, szarvas, őz, vaddisznó, muflon stb/ vadászatának fogásait. Az egyik fejezet vadászok, vadorzók érdekes és izgalmas eseteivel, a másik humoros történetekkel szórakoztat.
-
-
Vasárnapi Krónika
0Márai Sándor új könyvének anyaga „Vasárnapi krónika” címen látott napvilágot az 1936-1943-ig terjedő időszakban. Cikkek és elmélkedések ezek a művek, melyek az élet sebes iramában fogantak s magukon viselik még az író és szemlélő szinte rögtönzésszerű reakcióját a napok eseményeire. Hét tragikus esztendő története bontakozik ki belőlük s az idő távlatában jóval többé válnak „vasárnapi krónikánál”: történelmi távlatot nyertek és éppen ezzel a távlatukkal igazolják az írót. Varázslatosan gazdag és sokszínű Márai Sándornak ez az új munkája; néha úgy érezzük: műhelyében, az alkotás pillanatában leptük meg őt. És gazdagsága mellett megdöbbentő is ez a könyv: nyomról-nyomra látjuk, hogyan alakul, forr, indul el útjára s ölt tragikus méreteket a történelem. Irodalom, politika, szellemi és gazdasági élet problémái, tervei és lehetőségei forrnak fel kaleidoszkópszerű változatosságban. De nemcsak az anyag páratlan, hanem rendezője is: közvetlen forrósággal érezzük Márai nemes hevületét, mély felelősségtudatát és ragyogó stílusa friss lüktetését.