A vallási problematika középponti helyen áll C. G. Jung életművében. Csaknem mindegyik írása, s különösen az idősebb éveiben születettek, foglalkozik a vallási jelenséggel. Amit Jung vallás alatt ért, az nem valamely meghatározott hitvalláshoz kötődik, hanem – saját megfogalmazásában – »gondos és lelkiismeretes figyelembevétele annak, amit Rudolf Otto találóan numinózumnak nevezett«. Ez a meghatározás a vallás összes formájára érvényes, beleértve a primitíveket is, és megfelel Jung tiszteletteljes és toleráns beállítottságának még a nem keresztény vallásokkal szemben is.
Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta?
„Csontváry és a magyar nemzet élete között számtalan átfedés, párhuzam található. A festő égi sugallatot, spirituális fényt kap „fentről”. A magyar nemzet az árpádok alatt szinte folyamatos látomást kap a szakrális világról. Történelmi mércével mérve nagyon rövid idő alatt annyi szentet ad a hazának és vele a világnak, amennyivel egyetlen uralkodóház sem rendelkezik a mai napig sem…”
