A Magyar Tudományos Akadémia szükségét érezte, hogy síkraszálljon veszélyeztetett nyelvünk épségéért és szépségéért. Megalakította nyelvművelő bizottságát, mely immár nemcsak könyvtárakban búvárkodik, hanem kilép társadalmi porondra is, küzd a nyelv romlása ellen.
Egy nemzet legnagyobb kincse szellemi életének, lelki összetartozásának oltalmazója -: a nyelve. Ezt nem érinthetik pillanatnyi történelmi változások. Őrzője a múltnak, záloga a jövendőnek. Ez a belátás érlelte meg a Pesti Hirlap-ban az elhatározást, hogy tetté váltsa tudós-társaságunk szándékát. Sokszázezer példányban nyomatja ki, terjeszti el ezt a munkát, melynek minden sora a magyar nyelv érdekében tör lándzsát. Ajándékul küldi meg előfizetőinek, az iskoláknak. a könyvtáraknak és a nemzeti hadseregnek.
Közleményeit jeles szakemberek írták, élükön dr. Négyesy László egyetemi tanár, a nyelvművelő szakosztály elnöke. Nyelvészetünk úttörői gazdag tudásukból áldozatos önmegtagadással csak azt közölték, ami mindenki számára érthető, hozzáférhető. Azokat a cikkeket, melyek itt megjelentek, előzőleg sok figyelmes szem olvasta át. Maguk a tudósok ellenőrizték, vitatták meg egymás szempontját. Ez a könyv tehát mintegy a mai tudomány megállapodásának, nyelvünk törvénykönyvének tekinthető.
Kérjük az olvasót, szeresse, forgassa, lássa hasznát. Szeresse mindenekelőtt nyelvünket, védelmezze, harcoljon érette. Ne engedje, hogy csonka országunk nyelve is csonka legyen.
A PESTI HIRLAP