• A disznó dala

    0
    Takakura Teru

    Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról

    0

    „Azoknak, akik e lapokat forgatják
    Közel félszázaddal ezelőtt, még kispap koromban kezdtem gyűjteni ez Adatokat.
    Négy évtized fáradozásának eredményét semmisítette meg az aradi rendházban, 1935 július 5-én tartott házkutatás. Az ott letett egyéb kézirataimmal együtt, a román Állambiztonsági Rendőrség lefoglalta összes feljegyzéseimet, összegyűjtött könyveket, füzeteket, ujságcikkeket, amelyek e munka anyagát tették volna. Sohasem kaptam többé vissza azokat.
    Régi tervemről mégsem mondtam le.
    Sok tekintetben csak emlékezetemre voltam utalva, de mégis újra kezdtem a gyűjtést. Nagy segítségemre voltak T. Rendtársaim: Kőhalmi Szevér, Pál József, akik a szilágysomlyói, illetve a kézdivásárhelyi gimnáziumaink Értesitőiben megjelent értekezések jegyzékét küldték meg, és Szendrey Bonaventura, aki a marosvásárhelyi rendházunk könyvtárában készített bibliografiai jegyzeteit bocsátotta rendelkezésemre. Testvéri készségükért fogadják azúttal is őszinte köszönetemet.
    Az idevágó irodalomból pedig felhasználtam mindazt, amihez a vatikáni könyvtár magyar gyűjteményében, a római Magyar Akadémia és a rendi hittudományi központi főiskola könyvtárában hozzájuthattam. Hazulról is kaptam néhány hasznos és értékes segédkönyvet. Ladányi László tartományfőnökömet és Dr. Gruber Emő volt növendékemet illeti ezekért köszönet.
    Sorra veszem e lapokon a magyarországi és az ebből később kialakult erdélyi konventuális minorita rendtartományok valamennyi íróját, az 1300-as évektől napjainkig, már akiket újra kutatva sikerült találnom, számszerint összesen 171-et.
    Felvettem ezekhez még 12 olyan írót, akik bár más, külföldi provinciánk tagjai voltak, de hosszabb, rövidebb ideig köztünk éltek, velünk munkálkodtak, vagy egyébb szoros, jogi és szellemi kapocs fűzi őket hozzánk.
    Felsorolom a végén azokat a kódexeket, kéziratokat, füzeteket és könyveket is, amelyeknek írói elhallgatták nevüket, de minden bizonyitékunk megvan hozzá, hogy Rendünk tagjai közé tartoztak.
    A névsort vagy a munkák felsorolását azonban igy sem tartom teljesnek, azért mondom a cimben is csak ezt: Adatok. Ha otthon újra láthatnám valamennyi rendházunk könyvtárait, teljesebb, tökéletesebb munkát nyujthatnék az érdeklődőknek.
    A nevek, amint itt sorban, egymásután következnek, a mindennapi élet 183 igénytelen munkásának nevei. Szerény szerzetesek mindannyian, akik hivatásuknak éltek: imádkoztak, prédikáltak, tanitottak, neveltek…”
    P. Monay Ferenc

    3 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Felcsaptam filmcsinálónak

    0
    Byssz Róbert

    Minden elismerésem a filmé, korunk újszülött gyermekéé, amely szemünkláttára nőtt ki a gyermekcipőből, hogy aztán hirtelen cseperedjék föl óriás sihederré, csodálatos kalandorrá, elbűvölő és elképesztő művészetté vagy afélévé. Műfaja, – legalább is leszármazásilag, – szinte megfoghatatlan. Egyenlő jogon mondhatjuk az irodalom, a színészet, színpadművészet, építészet, szobrászat, piktura, zeneművészet hajtásának, de ugyanolyan adagban fellelhetők benne az ipar, a fototechnika, a kereskedelem vonásai is. Nem is időzöm tovább e meddő filmdramaturgiai és műfaj-analitikai szempontoknál. Bevallom, számomra a film elsősorban egy nagy-nagy hazárdjáték, izgalmas, bonyolult, érdekes, boszorkányos, ön- és köz-ámító játék. Játék a pénzzel, játék az irodalommal, játék a színésszel és végső fokon játék a közönség idegzetével. Kockázatos játék. Nagy tétbe megy és megvan az a rossz tulajdonsága, hogy aki beléharapott, nem hagyhatja abba, mint egy rossz tendenciájú kártya-csatát. A filmet végig kell csinálni, izgulni, szenvedni, harcolni, ha a sikertelenség mégannyira előre is veti az árnyékát. Minden film állandóan kiújuló harcot jelent a sikerért, a közönség tetszéséért. Minden ebben a reményben indul, minden film a legjobbnak igérkezik, minden film a legtöbb bevétel délibábjával kecsegteti a csinálóját. Különben dehogy is fogna hozzá. És a sikerért való harcba beleveti a művészetnek, – tudásnak, technikának, emberi találékonyságnak minden vívmányát, a saját kis vagy nagy anyagi képességeiről nem is szólva. Milliónyi vagyonok vándorolnak filmberkekbe, hogy millió meg millió méternyi filmmé változva kered bádog dobozokban elinduljanak meghódítani a világot.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Koszorú – Erdélyi, felvidéki, vajdasági írások

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Saulus

    0
    Mészöly Miklós

    „Sokszor magam se tudom már, mit miért gondolok. Néha azon veszem észre magamat, hogy hirtelen forróság önt el, minden megtisztul, de ki is üresedik körülöttem. És ez az üresség mégis a lehető legjobb, amit valaha éreztem. Mintha valami kisebbnél is kisebbet sikerült volna megérintenem.
    Egy hangyát megsimogatni!”

    4 500 Ft
    Tovább olvasom